kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Heckenast Gusztáv |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 475 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 12 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Egy könyvben a két kötet. Második, javított kiadás egy kötetben. |
I. A magyar költészet Zrínyiig | |
Dessewfffy Virgínia grófnénak | 5 |
Első Előadás | 19 |
Az irodalomtörténet fogalma | |
Ismeretének szükséges volta | |
Virágzása a külföldön, és saját elmaradásunk | |
Átmenet a magyar irodalmi történet üzésének szükségére | |
Ennek egyik ága a költészet története | |
Felosztás | |
Ókor | |
A magyarok régi lakjai, s világéletök a legrégibb időkben | |
Míveltség, egély, nyelv, írás | |
Második Előadás | 32 |
Hún költészet: eposi, diadalmi énekek, bohózat | |
A Húnmonda miként származott által a magyarokhoz | |
A magyarok ókori költészete | |
Hegedősök | |
Történeti énekek | |
Harmadik Előadás | 49 |
A régi magyarok húnmondája | |
Annak fenmaradt tagjai hazai és külföldi íróknál, s viszonya a külföldi Ethele-mondákhoz | |
Negyedik Előadás | 63 |
A régi magyar hősmonda | |
Annak dalnokai | |
Az írók, kiknél az fenmaradt | |
Annak két fő része | |
Az Álmos mondaköre, ennek tagjai és mythosi jelentése | |
Ötödik Előadás | 74 |
Az Árpád vagy Hétmagyar mondaköre | |
Annak forrásai | |
Tizenkét tagja | |
A tizedik századi hősmonda maradványai | |
Hatodik Előadás | 84 |
Visszapillantás az ókorra | |
Gyéza reformjai | |
A magyar középkor | |
Nemzeti költészet: Ősvallási énekek | |
Népköltészet | |
Történeti költészet: a dalnoki kar folytonos virágzása | |
Királyi énekesek | |
A hegedősök történeti énekeinek tárgyai | |
Ilyek nyomai a krónikákban | |
Hetedik Előadás | 100 |
A középkori történeti műköltészet maradványai | |
Regényes beszélyek: A Toldi-monda | |
Óriás Lóránt | |
Mátyás király korabeli műköltők | |
Tanversek; Apáti Ferenc Feddő éneke | |
Egyházi költészet, korán megszorítva a zsinati ellenőrzés által | |
Breviári énekek | |
Vallási epos: Szent Katalin nagy legendája | |
Népszínköltészet | |
Vándor szinészek | |
Mysteriumok | |
Nyolcadik Előadás | 106 |
Az újkor | |
Költészetének három időszaka jellemezve | |
Az első, vagyis a népies elbeszéllő s az egyházi költészet virágzásának kora | |
Kilencedik Előadás | 113 |
Tizenhatodik századbeli regényes költészetünk | |
A romai Gesták s a Decameron ennek részben forrásai | |
Hazai és bizonytalan eredetü regényes beszélyek: Toldi Miklós, Ilosvai Pétertől. Vitéz Francisco, Ráskai Gáspártól. Szilágyi és Hajmási, a szentendrei névtelentől. Árgírus királyfi, Görgei Alberttől | |
Tizedik Előadás | 121 |
Az európai középkor nagy mondaköreihez tartozó regényes költeményeink | |
Alboin, Valkai Andrástól, a longobárd mondából | |
A Romai Gestákból vett tárgyak: Fortunátus, Heltai Gáspártól (?) | |
Joveniánus, Póli Istvántól | |
Rustán császár, a drávai névtelentől | |
Boccacciói novellák Istvánfi Pál, Enyedi György és Veres Gáspártól | |
Tizenegyedik Előadás | 128 |
Átmenet az antikk mondakörhöz | |
Apollónius királyfi krónikája | |
Classicai mondakör | |
Trójai monda: Páris és Helena | |
Trója veszedelme, Dálnoki Jánostól | |
Ajax és Ulysses, Csáktornyai Mátyástól | |
Aeneis, Huszti Pétertől | |
Sándormondakör: Öt mű közől egyet bírunk, Idari Pétertől | |
Tizenkettődik Előadás | 137 |
A regény kezdete Magyarországban | |
Euryalus és Lucretia | |
Ponciánus históriája | |
Szép Magyellóna | |
Salamon és Markalf | |
Tizenharmadik Előadás | 144 |
Történeti énekek | |
Gosárvári Mátyás húnkrónikája | |
Csáti Demeter töredéke magyarország megvételéről | |
Bánk bán, Valkai Andrástól | |
A tatárjárás, Temesvári Jánostól | |
Tinódi Zsigmond-krónikája | |
Nagy Mátyás Hunyadi-krónikája | |
A kenyérmezei ütközet, a nikolsburgi névtelentől; más, Temesvári Istvántól | |
Görcsöni Ambrus Mátyás-krónikája, folytatva bogáti Fazekas Miklóstól | |
Valkai András király-krónikája | |
Tizennegyedik Előadás | 154 |
Tinódi Sebestyén, az utolsó magyar dalnok | |
Élete | |
Egykorú történeteket tárgyazó verses krónikái | |
Azok jellemzése | |
Tinódi mint történeti kútfő | |
Tizenötödik Előadás | 163 |
Egyéb egykorú történeteket leíró verses krónikások | |
Sziget veszedelme | |
II. János király élete, Csanádi Demetertől | |
Túri György halála | |
A nádudvari győzedelem, Salánki Györgytől | |
Ihász névtelene | |
Szinán basa megveretése, Szőllősi Istvántól | |
Külföldi egykorú történetek előadói: Tinódi, Tőke, Valkai | |
Külföldi régibb történetek előadói: Mádai, Csegéri, Bogáti, Fazekas, Cserényi | |
Tizenhatodik Előadás | 176 |
A bibliai epika mint átmeneti lánc-szem a tanköltészethez | |
Annak protestáns jelleme | |
Irodalma a tizenhatodik száazdban | |
Erkölcsi beszélyek | |
Tanköltészet | |
Vallási és valláserkölcsi | |
Dogmai | |
Általános erkölcsi | |
Feddó költészet: Horvát András és mások | |
Tizenhetedik Előadás | 189 |
Az apológ | |
Pesti Gábor Aesópusa | |
Heltai Gáspár meséi | |
Lyrai költészet | |
Az egyházi ének | |
Katholikus karkönyvek | |
Protestáns énekeskönyvek | |
Unitároké | |
Szombatosoké | |
A XVI. századbeli egyházi költészet méltatása | |
Tizennyolcadik Előadás | 195 |
Önálló lyrai költészet: Elegiaköltők | |
Egyéni-vallásos és világi dal: Balassa Bálint | |
Alkalmi költészet: ódák | |
Romai mérték behozatalának első kisérletei | |
Tizenkilencedik Előadás | 208 |
Szinészet és színköltészet | |
"Balassa Menyhárt" az első ismeretes magyar históriai színdarab | |
"Moralitások" vándor lantosok által előadva | |
"Comico-Tragedia" | |
A tanodai dráma | |
Bibliai tartalommal: Szegedi Lőrinc Theophaniája | |
Classicai tartalommal: Bornemisza Péter Klytaemnestrája | |
Huszadik Előadás | 220 |
Költői állapotok a tizenhetedik század első felében | |
Elbeszéllő költészet: Szentmártoni és Kolosi | |
Tanköltészet: Nyéki Vörös Mátyás, Szentmártoni és Kolosi | |
Lyrai költészet: rimai, Beniczky, Péczeli Imre | |
Az egyházi ének a protestánsoknál: Szenci MolnárAlbert; az Öreg graduál | |
A katholikusoknál | |
Befejezés | |
II. KÖTET | |
A magyar költészet Zrínyitől Kisfaludy Sándorig | |
Bohus-Szögyényi Antónia asszonynak | 225 |
Huszonegyedik Előadás | 238 |
Költői állapotok a tizenhetedik században, és Zrínyi Miklós | |
A Zrínyiász | |
Annak első része: I-IV. ének | |
Huszonkettődik Előadás | 250 |
A Zrínyiász további folyamatának (V-XIII. ének) boncolata | |
Huszonharmadik Előadás | 267 |
A Zrínyiász vége (XIV. XV. ének) | |
Annak szerkezete | |
Epizódok | |
Zrínyi mint jellemfestő | |
A csodálatos a Zrínyiászban | |
Előadás, verselés, nyelvezet | |
Huszonnegyedik Előadás | 278 |
Zrínyi mint lyrai költő | |
Liszti László, s a Mohácsi Veszedelem | |
Ennek boncolata s bírálata | |
Liszti kisebb költeményei | |
Huszonötödik Előadás | 294 |
A verses regény: Gyöngyösi István | |
Murányi Vénus, Kemény János emlékezete, Chariclia, Rózsakoszorú, Cupídó, Palinódia | |
Gyöngyösi kortársai, a tizenhatodik század rímes krónikáinak utánzói | |
Gyöngyösi jelentősége | |
Huszonhatodik Előadás | 307 |
Átmenet a tanköltészethez | |
Haller János Hármas istóriája | |
Gróf Kohári istván | |
Tudományos tárgyak verselői | |
Lyrai költészet: II. gróf Balassa Bálint, gróf Zichy Péter | |
Egyházi énekek | |
Szinészet és színköltészet | |
Huszonhetedik Előadás | 323 |
Az irodalmi hanyatlás kora | |
Annak okai | |
A költészet állapotja | |
Elbeszélő költészet: gróf Lázár János | |
Gróf Haller László Telemachja | |
Tanköltészet | |
Dalköltészet: báró Amade László, Faludi Ferenc | |
Egyházi lyra: Rádai Pál, Szőnyi Benjamin | |
Színköltészet | |
A tanodai dráma: Faludi, Kunics, Illei | |
"Moralitások" | |
Új jövendő előzményei | |
Huszonnyolcadik Előadás | 331 |
A legújabb kor | |
Annak jelleme a megelőzött időkhöz képest | |
Időszakai | |
Kezdete, vagyis az újjászületés kora: a nemes testőrsereg irodalmi fellépése | |
Általános mozgalom, s annak eszközei | |
Huszonkilencedik Előadás | 342 |
A legújabb irodalom megkezdője Bessenyei György | |
Elágazó mukásságának átnézete | |
Bessenyei mint drámaíró; mint tanköltő | |
Hatása a költészetre, s általában az irodalomra | |
Visszavonúlása, s kéziratban maradt munkái | |
Harmincadik Előadás | 358 |
A francia iskola többi írói: Orczy, Barcsay, Ányos legkitünőbb elegia-költőnk, I. Teleki József, Péczeli | |
Francia s angol művek átültetése: Drámák | |
Eposok | |
Regények: Báróczy Sándor, a magyar szépirodalmi próza megteremtője | |
Tanköltemények | |
Lyraiak | |
Harmincegyedik Előadás | 375 |
A classica iskola; annak előzményei | |
Alapítói: Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József | |
Virgíl magyarúl | |
Prosodiai tollharcok | |
Másod korszaka: a classicismus köz érvényre jutása | |
Sikertelen kisérletek a hellen költők körül | |
Az iskola a maga önállóságában: Virág Benedek | |
Horác magyarúl | |
Harminckettődik Előadás | 393 |
A népiesek iskolája | |
Dugonics | |
Annak történeti regényei és színművei | |
A népies epos: az új Zrínyiász, Kónyitól; a Hunniás, Horváth Ádámtól; a Magyar Gyász, Etéditől; Vályi-Nagy és Perecsenyi-Nagy, Gáti István stb. | |
Harmincharmadik Előadás | 406 |
A népies iskola folytatása | |
A verses regény: poocs, Etédi, Perecsenyi, gróf Gvadányi József: a Falusi Notárius trilogiája | |
Rontó Pál | |
Tanköltészet | |
Lyrai költészet: Horváth Ádám népies dalai | |
A leonisták | |
A debreceni kör: Földi, Fazekas: "Ludas Matyi" ifj. Kovács József | |
Harmincnegyedik Előadás | 415 |
Az új iskola kezdetei | |
Szépészi iárny, újítás a nyelvben és technikában | |
Gróf Ráday Gedeon, s a Ráday-versnem | |
Verseghy, Bacsányi | |
A lyrai triász: Kazinczy, Szentjóbi, Dayka | |
Harmincötödik Előadás | 428 |
Az önállók | |
Az irodalmi központosítás eszméje és Kármán | |
"Uránia" | |
Fanni Hagyományai | |
Kármán írói jelleme | |
Csokonai Vitéz Mihály | |
Költői jellem, s neveltetésének erre volt kedvezőtlen befolyása | |
Védelme Kölcsey irányában | |
Harminhatodik Előadás | 440 |
Kisfaludy Sándor | |
Életének és költészetének egysége | |
"Himfy Szerelmei" | |
Kisfaludy és Petrarca | |
A költői nyelv nála emelkedik először felsőbb nemzeties szépségre | |
Regéi a magyar előidőből | |
Harminchetedik Előadás | 459 |
Visszapillantás a különféle irodalmi felekezetekre | |
A prózai regény | |
Mészáros Ignác és Kártigámja | |
A dráma | |
A szinészet föléledése | |
Ennek közvetlen előzményei: Fejér György s a pozsonyi papnövelde | |
Az első pesti szinésztársaság | |
Országos részvét | |
Az erdélyiek | |
Színköltészet | |
Széptani mozgalmak | |
Befejezés | |
Név és tárgymutató | 475 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.