A magyar költészet remekei

Előszó

Két saját szent bibliája van minden nemzetnek: a történelmének szent könyve és a kötészetének kincses kötete.
Van nekünk is mindkettőből.
Van szent történelmünk, van szépséges költészetünk. Az első a nemzeti önérzet, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója, nevelője, a ki hol glóriával, hol szent vérrel irt sorokban hirdeti nemzet létünket, melyért munkálkodnunk, küzdenünk - és ha a balsors úgy kivánja - meghalnunk kell.
A második a lélek malasztja, mely megnemesíti ifjaink és leányaink lelkét, megszilárdítja a férfi szivét és gyönyörködtet mindeneket.
E másodikat nyujtjuk itt e könyvben. Kettős czél lebegett szemünk előtt, a mikor kiadtuk: Az irodalmi műveltség fejlesztése és a nemzeti érzés ápolása.
E másodikat nyujtjuk itt e könyvben. Kettős czél lebegett szemünk előtt, a mikor kiadtuk: Az irodalmi műveltség fejlesztése és a nemzeti érzés ápolása.
Csodás hazaszeretet buzog költőink ajakán s nem lehet az közönyös hazafi, a ki a mi költészetünk malasztjával él, a ki forgatja ezt a szent könyvet, «megérti és átal érzi!»
Napjainkban vád támad szüntelen, hogy halványul a nemzeti önérzet és egyre terjed a világpolgárság; ez ellen küzdenie kell valamennyi hazafinak, minden fegyverrel, melyet megragadhat.
E könyvvel is a küzdők sorába akarunk lépni és könnyen hozzáférhetővé teszszük mindenkinek a magyar költőket, a honszeretet hirdetőit, a lélek megnemesítőit.
Szolgáljon ez «A Régi Magyar Költészet Remekei» czimű munkámmal együtt segédkönyvül a magyar irodalomban való művelődéshez és eszközül a magyar nemzeti büszkeség-, a lelkesedni tudás- és a honszeretetnek öregbítésére.
Eredj utadra könyvecske, szolgáld czélodat és fogadjanak szivesen azok, a kik számára szerkesztettelek.
Endrei Zalán. Vissza