A Magyar Képzőművészeti Egyetem levéltára

Előszó

1871. május 6-án miniszteri rendelettel alapították meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét. Az Országos magyar királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871 októberében a Rombach utcában, egy bérelt lakásban kezdte meg működését. Célja rajztanárok képzése és a képzőművészeti pályát választó fiatalok alapképzésben való részesítése volt. A tanári kar tagjai közé tartozott Kelety Gusztáv festőművész igazgatón kívül Székely Bertalan festőművész, Izsó Miklós szobrász, Schulek Frigyes építész és egy segédtanár. A gyakorlati tárgyon kívül bonctant, katonai helyszínrajzot, ábrázoló geometriát, látszattant (perspektíva), fametszést és iparművészeti rajzot tanultak. A hallgatók két tárgyat: a művészettörténetet, valamint a lélek- és neveléstant a pesti tudományegyetemen hallgatták.
A szerény méretű intézménynek 53 növendéke volt. A "művészeti ipar" valamely ágát művelő iparosok számára szervezett (1885-ig működő), ingyenes esti tanfolyamot az első évben 24-en látogatták. A gyakorló rajztanárok számára esetenként továbbképzéseket szerveztek.
A korszerűsítési törekvések miatt évente követték egymást a szervezeti és tantervi reformok. 1878-tól a rajztanár és rajztanító jelölteknek egy független bizottság, az Országos Magyar Királyi Rajztanárvizsgáló Bizottság előtt kellett vizsgát tenniük. Az oktatás terén megindult differenciálódás egyik következményeként 1896-ban, a millennium évében, a tanodából kivált az Iparművészeti Iskola. 1897-ben a rajztanárképzést radikálisan különválasztották a művészképzéstől. Vissza