Előszó
"... ad narrandum, non ad probandum..."
A magyar katonai térképészet hetven éves története egybeesik hazánk talán legtragikusabb történelmi időszakával. Sok mindent elvesztettünk a hetven évben mi magyarok és oly keveset nyertünk. Ezért minden olyan tettünk, mely megmaradó értéket teremtett, népünk fennmaradását szolgálta és szolgálja.
A Magyar Honvédségnek kevés olyan intézménye van, mint a Tóth Ágoston Térképészeti Intézet, amelyik "kézzelfogható" módon valósította meg munkájában - a politika embert és tudományt nem kímélő hatása ellenére is-a történelmi folytonosságot. A katonai térképészet értékeinek megítélése az utókorra tartozik. Hetven év térképei - ez a katonai térképészet éléletrajza. Ezek a térképek magát a történelmet is őrzik és ábrázolják. Egy szakmáról, egy mesterségről nem lehet többet mondani, mint amit maguk a művek mondanak róla. Meghaladni ezt értelmetlen vállalkozás lenne.
Dolgunk csupán csak az lehet, amely egyben tartozás is magunk felé, hogy ezt a közösen megélt "életrajzot" szerény epilógussal zárjuk.
Nem magyarázni és nem a jelen szempontjából megítélni, hanem csak leírni akartuk a magunk történetét. Egy szakma sajátos önfejlődését, néhány száz, néhány ezer ember sorsát, alkotását, nem kevésbé hivatástudatát, szakmaszeretetét és helytállását szeretnénk megmutatni, amelyekkel a történelmi és társadalmi mozgások erőterében hazánkat szolgáltuk.
Társadalmi rendszerek lázálmait és fájdalmas, örömteli ébredéseit éltük át. Elhitettek velünk reményes eszméket, megváltásokat és elvállaltunk mi is igaznak vélt ügyeket, de mindezek felett a térképészet gyönyörű mesterségében igazak maradtunk, akik hűek voltunk szakmánkhoz, mert az mindig megadta az alkotás szabadságát. Az eszmék topográfiája gyakran változott az elmúlt századok alatt, de a geometria egzaktsága, az emberi gondolat állandó pillére volt és marad.
A magyar katonai térképészet - a Tóth Ágostoni gondolat jegyében - nem valami módon elkülönülve, hanem szervesen a magyar geodézia és térképészet egyetemes ügyét szolgálta.
Saját feladatának elvégzése mellett - atlaszok, földrajzi térképek és sok egyéb polgári célú térkép létrehozásával - gazdagította a magyar térképkultúrát A korszerű geodézia és térképészet számos területén úttörő szerepet játszott.
Nem túlzás azt állítanunk, hogy a magyar térképészet egyik jelentős vonulata éppen a katonai térképészet volt az elmúlt évtizedekben Azon szakterületek egyike, amelyik mindmáig megőrizte - minden társadalmi erózió ellenére is - az európai színvonalat. A
bécsi iskola térképműveitől ívelt az út az uniformizált Varsói Szerződés térképsorozatokig ám mindegyik térképművünk magán viseli szellemi szuverenitásunk jegyeit.
A térképészet technikai korszakváltása időszakában az új generáció kezében a lehetőség hogy független országunkat egy valóban új nemzeti karakterű topográfiai térképművel gazdagítsa.
Elvégeztük azt, ami dolgunk, kötelességünk volt, jó reményekkel adjuk át e könyvet, vagyis múltunkat az utódoknak. Hisszük, hogy a katonai térképészet történetének lesz folytatása, ha azt a hazaszeretet, a hivatástudat és a hozzáértés vezérli.
Vissza