1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar jogtörténet forrásai

Szemelvénygyűjtemény

Szerző
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 851 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-803-X
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar történelem hű tanúi a jog legkülönfélébb formában megjelenő dokumentumai: a törvények, a privilégiumok, a statútumok, a különböző célokból kiállított oklevelek, az ítéletlevelek s a szokásjogról informáló feljegyzések és gyűjtemények. Jóllehet a magyarság ősi joga jóval a keresztény államalapítás előtt keletkezett, s a keresztény jogrend kialakításakor meghatározta a magyar társadalom életét, vajmi kevés hiteles adat áll rendelkezésre róla. Ezért A magyar jogtörténet forrásai kronologikus kezdete a jogi írásbeliség kialakulása, Szent István kora. A szemelvénygyűjtemény rendhagyó módon kezeli a legkülönfélébb jogi dokumentumokat. Szempontja nem az időrend, rendezési elve nem az alkotmánytörténet időhatáraihoz igazodik, sokkal inkább a jog természetes belső fejlődésének ívéhez. Ennek megfelelően a kötet szerkezetében első helyen a jog forrásai állnak, a kibocsátott jogszabályok hierarchikus vagy kevésbé meghatározott rendjében. A jogalkotás és jogélet cím alatt nem csupán az... Tovább

Fülszöveg

A magyar történelem hű tanúi a jog legkülönfélébb formában megjelenő dokumentumai: a törvények, a privilégiumok, a statútumok, a különböző célokból kiállított oklevelek, az ítéletlevelek s a szokásjogról informáló feljegyzések és gyűjtemények. Jóllehet a magyarság ősi joga jóval a keresztény államalapítás előtt keletkezett, s a keresztény jogrend kialakításakor meghatározta a magyar társadalom életét, vajmi kevés hiteles adat áll rendelkezésre róla. Ezért A magyar jogtörténet forrásai kronologikus kezdete a jogi írásbeliség kialakulása, Szent István kora. A szemelvénygyűjtemény rendhagyó módon kezeli a legkülönfélébb jogi dokumentumokat. Szempontja nem az időrend, rendezési elve nem az alkotmánytörténet időhatáraihoz igazodik, sokkal inkább a jog természetes belső fejlődésének ívéhez. Ennek megfelelően a kötet szerkezetében első helyen a jog forrásai állnak, a kibocsátott jogszabályok hierarchikus vagy kevésbé meghatározott rendjében. A jogalkotás és jogélet cím alatt nem csupán az alkotott jog, hanem a képződött jog és a jogi praxis dokumentumai is helyt kaptak. A kötet - igazodva A magyar alkotmánytörténet és A magyar jogtörténet szerkesztési elveihez - jogági és intézményi csoportosításban tartalmazza a sokszor először itt közölt vagy első ízben magyar fordításban közzétett jogi dokumentumokat. A közjog (királyi hatalom, szent korona tana, állam és egyház, országgyűlés, országos méltóságok, nemesi vármegye, társadalmi elemek) és a magánjog (jogképesség, család, házasság, gyámság, adományrendszer, tulajdon és kötelmek, öröklési jog, kereskedelmi jog) mellett a büntetőjog (bűncselekmények és büntetéseik), a büntetés-végrehajtási jog, a perjogok és törvénykezési szervezet vált a szerkesztő döntése nyomán a legfőbb szerkezeti elemmé. A kötet nemcsak jogászoknak és joghallgatóknak, hanem minden, a magyar jog története iránt érdeklődő olvasónak kivételes élményt nyújt. Vissza

Tartalom

Előszó 13
Rövidítések 15
Bevezetés 19
1. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 35
A jog forrásai 37
Magyarország jogai és szokásai 37
Törvény 38
Kiváltságlevél 49
Szabályrendelet 57
Szokásjog 65
Királyi rendelet 77
2. Jogalkotás és jogélet 86
2.1. Patrimonialitás és korai rendiség 86
KÖZJOG 88
Király, királyi hatalom 88
A szent korona tana 91
Egyház 93
Törvénynapok, országos gyűlések, országgyűlés 94
A nádor 100
A királyi udvar bírója, az országbíró 104
A kormányzó 105
A nemesi vármegye 106
Várjobbágyok, várnépek, az egyház (nemes) jobbágyai 111
Serviensek, nemesek 113
Vendégek, zsidók, városok 120
Szászok, kunok, székelyek 134
Jobbágyok 139
MAGÁNJOG 144
Servienssé, nemessé, várjobbággyá és az egyház (nemes)
jobbágyává tétel, a királyi vendégek jogával történő felruházás, fiúsítás 144
Gyámrendelés, kormegállapítás 147
Házasság, házasságtörés, házasság felbontása, nőrablás 147
Adomány 152
Szerződés 158
Végrendelet 164
Leány negyed, hozomány, hitbér 167
Büntetőjog 170
Emberölés, sebzés, kardrántás 170
Lopás 173
Hűtlenség 175
Hatalmaskodás 178
perjogok, törvénykezési szervezet 180
Pallosjog 180
Választott bírák és ügyvédek 182
Víz- és vaspróba 183
Párbaj 186
Tudomány vétel 188
Eskü 189
Közönséges gonosztevők elleni eljárás 191
Ítélet 193
2.2. abszolutizmus és rendi képviselet (1514-1790) 198
Közjog 199
Ellenállási jog 199
Országgyűlés 200
Koronázási eskü 202
Hitlevél 203
A Habsburgok örökös királysága 206
A Habsburgok fiági örökösödése 207
A pragmatica sanctio 208
Nádor- és személynökválasztás 209
Kancellária és kamara 209
Állami hivatalnokok 210
A nemesi vármegye 213
Egyház és vallás 224
Békeszerződések 228
A török jog 234
Magánjog 235
Hitbizomány 235
Végrendeletek 236
A jobbágyokról 237
Büntetőjog 241
Alapelvek 241
Felségsértés 243
Hűtlenség 244
Hatalmaskodás 246
Nyilvános gonosztevők 247
Az osztrák jog hatása 248
Perjogok, törvénykezési szervezet 251
Hétszemélyes tábla, királyi tábla 251
Kerületi tábla 252
Megyei bíráskodás 253
Eljárási rend 254
Ügyvédek 262
II. A POLGÁRI ÁLLAM A KEZDETEKTŐL 1948-IG 265
1. A jog forrásai 267
Az országgyűlés (nemzetgyűlés) aktusai 267
Törvény 267
Néphatározat 278
Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata 279
Házhatározat 279
Házszabály 280
A Nemzetgyűlés szózata 286
A Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának határozatai 288
Nemzetközi szerződés 289
Államfői aktusok 291
Legfelsőbb kézirat 291
Királyi rendelet 291
Legfelsőbb elhatározás 292
Császári nyílt parancs 294
Ideiglenes törvény 295
Legfelsőbb kabineti irat 300
Magyarország Köztársasági Elnökének rendelete 302
A kormány és tagjai által kibocsátott jogszabályok 303
Kormányrendelet 303
Néptörvény 306
Minisztertanácsi határozat 307
Nemzetközi egyezmény 309
Kormánynyilatkozat 310
Miniszteri rendelet 312
Körrendelet 315
Miniszteri utasítás 317
Egyéb források és aktusok 318
A Gazdasági Főtanács rendelete 318
Vármegyei szabályrendelet 319
Alispáni rendelet 321
Döntvény 322
A Kúria teljes ülésének jegyzőkönyve 326
Ítélet 332
Ideiglenes törvénykezési szabályok 340
Országbírói körlevél 345
2. Jogalkotás és jogélet 346
2.1. A polgári nemzetállam kialakulásának kora (1790-1867) 346
közjog 349
A rendi alkotmány 349
Erdély rendi alkotmánya 353
A polgári alkotmány 359
Az oktrojált alkotmány 368
Alkotmányos kísérletek 382
Az országgyűlés 388
SZABADSÁGJOGOK 392
A sajtószabadság 392
A vallásszabadság 399
A kisebbségek 400
A zsidók 401
Egyesülési jog 401
Útlevélügy 404
KÖZIGAZGATÁS - KÖZSZOLGÁLAT 405
A népesség összeírása 405
Helytartótanács 405
Honfiúk és külföldiek 406
Nádori méltóság 407
Megyei hatóság 407
Szabad királyi városok 408
A községek 409
Közhivatalnokok 411
A nemzetőrség 411
Katonai közigazgatás 414
A közigazgatás szerkezete 414
Államkölcsön 425
MAGÁNJOG 428
Az úrbéri szolgálatok megszüntetése 428
Öröklési jog - ősiség 435
Az Ausztriai Általános Polgári Törvénykönyv 437
Végrendelet 439
Ingatlannyilvántartás 440
Szerzői jog 449
KERESKEDELMI JOG 450
Váltójog 450
Kereskedők 453
Gyárak 454
Kereskedelmi társaságok 455
Kereskedői testületek - alkuszok 457
Csődjog 459
Hiteljog 460
BÜNTETŐJOG - KIHÁGÁSI JOG 462
Az 1795. évi büntetőjogi reformjavaslatok 462
Az 1843. évi büntetőjogi reformjavaslatok 468
A mezei rendőrség 478
Az osztrák büntetőjog 481
Az országbírói értekezlet a büntetőszabályokról 490
TÖRVÉNYKEZÉSI SZERVEZET - ELJÁRÁSJOGOK 493
Törvénykezési rendtartás 493
Bizonyítás 494
Végrehajtás 494
Az igazságszolgáltatás gyorsítása 495
A nem nemesek perképessége 496
A szóbeli perek 497
A váltó törvénykezés 490
A földesúri hatóság felszámolása 499
A szolgabírói hivatal gyakorlatáról 500
Büntetőjogi reformjavaslatok 503
Bírói hatóságok 594
Ügyészség 509
Ügyvédi eskü 511
Rögtönítélő eljárás 512
Az osztrák büntető perrend tartás 513
2.2. A polgári jogállam és a jogfolytonosság állama (1867-1948) 520
közjog 524
A monarchia 524
Az alkotmányosság helyreállítása és az állami főhatalom
gyakorlásának ideiglenes rendezése 530
A köztársaság 532
A trianoni békeszerződés 534
Az ország területe 538
A párizsi békeszerződés 538
Választójog 547
Az országgyűlés 560
Képviselői összeférhetetlenség 564
A koronázás 566
A kormányzói jogkör 567
Kormányzóhelyettes 568
Az államfőt megillető kinevezési jogkör gyakorlása 569
A Nemzeti Főtanács 569
Az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezése 570
A nádor 572
Az udvartartás 572
Állampolgárság 573
szabadságjogok 575
Állampolgári egyenjogúság 575
Nemzetiségi egyenjogúság 576
Az egyesülési jog 579
A gyülekezési jog 580
Az egyesülés és a gyülekezés szabadsága 583
Sajtószabadság 585
A nők egyenjogúsága 585
Vallásszabadság 586
A zsidóságra vonatkozó jogalkotás 587
A közigazgatás 603
A kormány átvétele 603
A kivételes hatalom 604
Népgazdasági Minisztérium 609
A csendőrség 609
A főváros 613
A fővárosi rendőrség 618
A törvényhatóságok 623
A közigazgatási bizottság 627
A törvényhatósági néptanács 630
Községek 630
A községi néptanács 633
A városi közigazgatás 634
A tanyai igazgatás 634
A közigazgatás reformja 635
Mezőgazdasági érdekképviselet 639
A közigazgatás ideiglenes rendezése 645
A közalkalmazottak igazolása 646
Lakosságcsere 648
Iskolák államosítása 650
MAGÁNJOG 651
A házassági jog 651
Földtulajdon 653
Beszolgáltatás 661
Szerzői jog 663
Magánjogi döntvények 667
KERESKEDELMI JOG 672
A kereskedelmi törvény 672
A cégjegyzék 676
A korlátolt felelősségű társaság 680
A tőzsde 689
Váltójog 690
Munkajog 692
Ipari vállalatok államosítása 694
TÖRVÉNYKEZÉSI SZERVEZET 695
A bírói hatalom 695
A közigazgatási bíróság 697
Esküdtbíróságok 698
A hatásköri bíróság 700
A királyi ügyészségek 701
BÜNTETŐJOG 703
A Büntető törvénykönyv 703
Büntetőjogi döntvények 707
A kihágási büntető törvénykönyv 708
Szabadságvesztés-büntetés 710
Az első büntetőnovella 712
A határozatlan tartamú szabadságvesztés-büntetés 716
A második büntetőnovella 718
A népköztársasági államforma védelme 720
A rendőri felügyelet 721
Az állami és társadalmi rend büntetőjogi védelme 722
Az állambiztonság védelme 723
A demokratikus államrend büntetőjogi védelme 726
Az emberi alapjogok hatásosabb védelme 727
Büntető jogszabályok módosítása 727
Kényszermunka-büntetés 731
Perjogok 733
A bűnvádi perrendtartás 733
Büntetőeljárás-jogi döntvények 740
A polgári perrendtartás 741
Rögtönbíráskodás 747
Népbíráskodás 748
III. A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRÁK JOGA (1919,1949-) 757
1. Jogforrások 759
Alkotmány 759
Kiáltvány 767
Törvény 769
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság rendelete 769
Országgyűlési határozat 770
Törvényerejű rendelet 772
Kormányrendelet 776
Minisztertanácsi határozat 776
A Kormányzó tanács rendelete 776
A népbiztos rendelete 777
A városi direktórium rendelete 778
Ügyosztály rendelete 778
Tanács Végrehajtó Bizottságának rendelete 778
A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései 779
A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének határozata 781
2. Jogalkotás és jogélet 784
2.1. A korporatív állam 784
Közjog 784
A nemzetvezető 784
Kormányzótanács 785
A Dolgozó Nemzet Hivatásrendje 786
Közigazgatás 787
Rögtönbíráskodás 792
2.2. A hatalomkoncentráció államának joga 794
Államjog 794
Országgyűlési választások 794
Állampolgári jogok 795
Választójog 795
Ügyészség 796
Bíróságok 798
Bíró- és ügyészképzés 801
A tanácsrendszer 801
Államigazgatási jog 804
Nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vétele 804
A népgazdaság tervszerű irányítása 804
Sajtóigazgatás 805
Az egyházak igazgatása 806
Államvédelmi hatóság 808
Letelepedési engedély 809
Tervgazdálkodás 810
Szovjet minta a mezőgazdaságban 811
Kötelező nemesfém-felajánlás 812
Külföldi csomagküldés 812
Gyermektelenségi adó 813
POLGÁRI JOG 814
Termelőeszközök köztulajdonba vétele 814
A lakóházak köztulajdonba vétele 814
A közép- és nagybirtokok állami tulajdonba vétele 815
Lakások államosítása 815
Állami begyűjtés 817
Élelmiszer-forgalom 818
Öröklési jog 819
MUNKAJOG 821
A munkakényszer és a munkához való jog 821
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG 821
A polgári perrendtartás 821
BÜNTETŐJOG 825
Rémhírterjesztés 825
Az ellenforradalmárok vagyonának elkobzása 825
A jogalkotás büntetőjogi védelme 825
BÜNTETŐELJÁRÁS-JOG 826
A forradalmi törvényszék és a rögtönítélő eljárás 826
Forrásmutató 829
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar jogtörténet forrásai
Állapot:
9.800 ,-Ft
49 pont kapható
Kosárba