A magyar jogrendszer jellegzetességei 2010 után

Tartalom

1. A mű céljai 11
2. Előzetes tények, fogalommeghatározások és módszerek 14
2.1. Bevezetés 14
2.2. A probléma megragadásának lehetséges útjai. A módszer kérdése 15
2.2.1. Multi- és interdiszciplinaritáson túl: a társadalomtudományok új szemléletmódja 18
2.3. A kormányzati kapacitás fogalma és jogrendszerrel való kapcsolata 20
3. A magyar jogrendszer és e jogrendszer állami, társadalmi közegének hagyományos jellegzetességei 23
3.1. A magyar köz- és jogpolitika hagyományos jellegzetességei 23
3.2. A jogrendszer és a társadalmi normák rendszerének jellegzetességei az elmúlt évtizedekben Magyarországon 26
4. A magyar jogrendszer új elemei és tendenciái 34
4.1. A válságra adott válasz és a természetjogi elmozdulás 34
4.1.1. A folyamatos növekedés és fejlődés koncepciójának feladása 34
4.1.2. A természetjogi szemlélet erősödése 36
4.1.2.1. Keresztény természetjog 41
4.1.3. Kérdések és veszélyek az új tendenciák kapcsán 43
4.2. Az állam önképének változásából következő tendenciák 44
4.2.1. A jó állam körvonalazódó általános jellegzetességei a válságban 44
4.2.1.1 A jó állam kísérletei Magyarországon 48
4.2.2. Az állam alakváltozása. A közfeladat-ellátás egyes elvi kérdései 51
4.2.2.1. Az állam és a civil szervezetek kapcsolata, illetve jog által kijelölt terrénuma 53
4.2.3. Az állam által kialakított és fenntartott normák új tartalmai 56
4.2.3.1. A közérdek új jelentéstartalmai 60
4.2.3.2. A felelősség új koncepciói 64
4.2.4. Az állam intézményes átalakulása 72
4.2.4.1. A magyar közigazgatás átalakulása 73
4.2.4.2. A közigazgatás átalakításának egyes elvi kérdései - általánosságban 78
4.2.4.3. A rendészet átalakulásának egyes elvi kérdései 79
4.2.4.4. A magyar igazságszolgáltatás átalakulása 81
4.2.4.4.1. Az igazságszolgáltatás szerepének felértékelődése 81
4.2.4.4.2. Az alkotmánybíráskodás megújulása Magyarországon 84
5. Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények 87
5.1. Az Alaptörvény létrejöttének okai 87
5.2. Alaptörvény és jogfolytonosság 89
5.3. Az Alaptörvény egyes lényeges sajátosságai és funkciói 95
5.3.1. Az Alaptörvény mint alapnorma és legitimációs eszköz 95
5.3.2. A történeti alkotmány koncepciójának egyes sajátosságai 97
5.3.3. Az alulról, felülről és oldalról nyitott Alaptörvény 106
5.3.4. A befolyásolt életviszonyok „újszerűsége" 107
5.3.5. Hány jogi instrumentumból is áll Magyarország Alaptörvénye? 107
5.4. Az Alaptörvénnyel kapcsolatos főbb kritikák 110
5.5. A sarkalatos törvények 111
6. Az újabb jogalkotás jellegzetességei 113
6.1. Tények és folyamatok. A törvények módosításának hatásai 113
6.2. A jogalkotásra vonatkozó újabb szabályok 117
6.3. A jogalkotás belső jellegzetességei a 2010 utáni Magyarországon 118
6.3.1. Jog és valóság közelítésére törekvés 118
6.3.1.1. Az egyszerűsítés és következményei 119
6.3.2. Szimbolikus jogalkotás 121
6.3.3. Jogalkotás mint a korábbi jogalkotási termékek sikertelenségére adott válasz 122
6.3.4. A jogalkotási folyamat terjedelme és jellege 126
6.3.4.1. Az együttműködés fogalmának új tartalmai 126
6.3.4.2. Korlátozó technikák a parlamenti jogalkotásban 131
6.3.5. A jogalkotás intenzitása és annak hatásai 135
6.3.5.1. Jogalkotás és fejlődéslélektan 135
6.3.5.2. Túl gyors jogalkotás avagy a gondolatnál is gyorsabb jogalkotás 136
6.3.5.3. A „gyorsreagálású" jog létrejötte 137
6.3.6. A törvényesség szempontjának gyengülése 138
6.3.7. A jogrendszer fantomfájdalma 141
6.3.8. Önmegsemmisítő jog 142
6.4. Az újabb magyar jogrendszer nyelvi kapacitásai 144
6.4.1. Magyarország Alaptörvénye és a magyar nyelv 144
6.4.2. A jogszabályok nyelvi megfelelőségének szabályozása 144
6.4.3. A mai magyar jogi nyelv egyes sajátosságai 145
6.4.4. Gyakorlati nyelvi problémák az elmúlt években 149
6.5. Nemzetközi hatások 150
6.5.1. Színterek változása 150
6.5.2. Jogalkotás, mint tesztelés 151
6.5.3. A magyar jogalkotással szembeni külső kritikák 151
7. A jogászelit léte és szerepe mint a kormányzati kapacitás egyik kulcskérdése 154
8. Összefoglalás 161

Témakörök