A magyar jobbágyság története

Tartalom

Bevezetés. A magyar jobbágyság szerepének jelentősége a
nemzeti történelemben. A jelen munka tárgya és
felosztása 5-9
ELSŐ KÖNYV.
A gazdasági munkaszervezet az Árpádok korában.
Első fejezet. A mezőgazdasági munkaszervezet általános fejlődése. A mezőgazdaság az őskorban. - Szervezete. - A
rabszolga és a szabad jogállású népesség. - Európa
munkaszervezete a honfoglalás korában. - A jobbágy
és szolgálatai. - A jobbágytelek. - Régi mértékek. -
A régi pénzláb. - Összehasonlítása a pénz mai absolut
és relativ értékével 13-25
Második fejezet. A magyar munkaszervezet a honfoglalás korában. - A magyar föld gazdasági viszonyai a IX. században. - A honfoglaló magyarok gazdasági élete. -
A nyugat jobbágyszervezetének első behatása a benszülöttek és külföldről hozott rabszolgák által ... 26-33
Harmadik fejezet. A munkásnép Szent István államszervezetében. - István király nyugati mintákat követ állam- és
egyházszervezetében. - A fekvő birtokot teszi uj alkotásai alapjává. - Ezek közgazdasági jelentősége. - Népesedés politikája. - A várszerkezet. - A királyi vármegye mint gazdasági tényező. - Várkatonák és várnépek. - Szabadok és rabszolgák. - A kolostorok. - Az
egyéni tulajdon. - Az adománybirtok. - A vendégnépek. - A munkáselemek terhei és szolgálatai. - A munkáselem gazdasági csoportosulása a pécsváradi apátság
és a veszprémvölgyi apáczák jószágain. - Az uj munkaszervezet beviszi a magyar népet a nyugat gazdasági közösségébe 34-51
Negyedik fejezet. A munkaszervezet a XI- XII. században. -
Az ország anyagi fejlődése. - A tihanyi apátság. -
Guden paloznaki birtoka. - A garamszentbenedeki apát-
ság. - Szent László gazdaság-politikája. - A pannonhalmi
apátság 1083. körül. - Könyves Kálmán király. - A zobori
apátság. - A dömösi apátság. - Kutas község. - A csatári apátság. - A telepítés. - A szászok bevándorlása. -
A királyi hatalom és a munkásnép 52-69
Ötödik fejezet. A munkaszervezet a tatárjárás előtt. - II. Endre.
- A társadalom rendi megoszlásának kezdete. - A munkásnép az arany bullában. - Urbáriumok. - Jelentőségök. - Úrbéres pörök. - Szebeléd és földesura. - A
pannonhalmi apátság birtokviszonyai 1240. körül. - Az
apátság és munkásnépe közötti viszályok. - Az egyes
községek úrbéres terhei... ... ... 70 - 91
Hatodik fejezet. A munkaszervezet a XIII. század második felében. - A tatárjárás gazdasági jelentősége és következményei. - A Szent István-féle alkotmány helyét a rendi
alkotmány kezdi elfoglalni. - A földesúri jog kibővítése
az igazságszolgáltatásban. - A nemesi vármegye. - A
telepítés. - Úrbéres pörök. - A városok. - A soltészi
intézmény. - A szabad költözés és első törvényes biztosítása 1298. - A földesuri hatalom alatti népek szolgálatainak főcsoportjai. - A magyar munkaszervezet végképen
a nyugati államokban divó vezérelvekhez alkalmazkodik 92-110
MÁSODIK KÖNYV.
A jobbágyság megalakulásának és elfajulásának kora.
Első fejezet. A jobbágy-intézmény megalakulása. - Magyarország a XIV. század elején. - Csák Máté. - László erdélyi
vajda. - Jobbágy-politikájok. - I. Károly király és a
szabad költözés. - Uj adórendszerével véglegesen megalkotta a jobbágy-intézményt ... 113-126
Második fejezet. Nagy Lajos király kora. - A kilenczed. -
Betetőzi a jobbágyság különválását a többi társadalmi
rétegektől. - E korbeli urbáriumok. - A fekete halál
és következményei. - A gazdasági viszonyok... ... ... ... 127-136
Harmadik fejezet. Az első nagy parasztfölkelés kora. - Zsigmond király és a jobbágyság. - A földesúri hatalom kiterjesztése. - A szabad költözés. - Telepités. - Úrbéri
egyezségek. - Külföldi eszmék beözönlése. - Patarénus
és huszita tanok. - Az 1437-iki erdélyi parasztlázadás és
következményei - ... 137-153
Negyedik fejezet. A Hunyadyak kora. - Hunyady János és a
jobbágyság. - A köznép szerepe Magyarország megmentésében 1456-ban. - I. Mátyás király. - Küzdelmei a
szabad költözés törvényes biztosításáért. - Urbérek. -
A földbirtok megoszlása s a nagybirtok túlsúlya az agrárszervezetben ... ... 155-167
Ötödik fejezet. Az 1514-iki parasztfölkelés kora. - II. Ulászló.
- Az olygarchia felülkerekedése. - Küzdelmei a királylyal
a jobbágyság röghöz kötése körül. - Egyre megnehezíti
a szabad költözést. - Az 1504 : XVIII. törvényczikk. - A
jobbágyság gyászos helyzete. - Külföldi parasztmozgalmak. - Dózsa György fölkelése. - Vérbefojtása ___ 168-188
Hatodik fejezet. A jobbágyság röghöz kötése. - Az 1514-iki
őszi országgyűlés. - Eltörli a szabad költözést. - Megtorló intézkedései?- Országos úrbér-rendezés. - Verbőczy István Hármaskönyve és a jobbágyság. - Hatásai.
- II. Lajos kora. - Az ország kettészakadása. - A jobbágyság és a török. - János király visszaállítja a szabad
költözést. - György barát jobbágyvédő törekvései. - A
röghöz kötöttség érvényben marad ... 189-202
HARMADIK KÖNYV.
A jobbágyintézmény a három részre oszlás korában.
Első fejezet. A három részre oszlás gazdasági következményei. -
A királyi, erdélyi, török államterület. - Önálló jogfejlődésök. - A jobbágyság az örökös háborúkban. - A hitújítás és a munkásrétegek ... .. 205-213
Második fejezet. A királyi terület. 1. A szabad költözés a XVI.
században - I. Ferdinánd a szabad költözés törvényes
visszaállításán fáradozik. - Törekvése 1556-ban sikerül.
- Az idevonatkozó törvény nem haj tátik végre. - Miksa
király. - Rudolf király. - A jobbágy szabad költözését
korlátlan joggal a vármegye kezdi szabályozni ... 214- 227
Harmadik fejezet, fi királyi terület. 2. A szabad költözés a
XVII. században. - Bocskay István szabadságharcza és
a jobbágyság. - A hajdú városok. - A rendiség küzdelme a hajduvárosok ellen. - A rendiség és a jobbágyság. - A vármegye és a jobbágyság. - Az országgyűlés
1608-ban törvényesen a vármegyére ruházza a szabad
költözés ügyét. - A köznép pusztulása. ... ... 228-237
Negyedik fejezet. A királyi terület. 3. A jobbágyság a vármegye uralma alatt. Parasztfölkelések. - A vármegyék
intézkedései a szabad költözés körül. - Vármegyei tilalmak, földesúri korlátozások. - Úrbéres porok. - A
köznép gazdasági kizsákmányolása. - I. Lipót király. -
Parasztlázadások. - Vallásüldözés. - Az ország nagy
részének pusztulása a fölszabadító háborúban. - A tömegek elkeseredése az állam és a földesúr ellen. - Bereg megyében fegyvert fog. - Élére csakhamar II.
Rákóczy Ferencz áll. - A szabadságharcz és a jobbágyság ... - ... - - - - 238-254
Ötödik fejezet. A királyi terület. 4. A jobbágyság közterhei.
- Az állami adó és közmunka. - Folytonos emelkedése.
- I. Lipót király uj adórendszere. - A vármegye mint
adóztató tényező. - A jobbágyság egyházi és iskolai
terhei. - Az úrbéri terhek és szolgálatok. - E korszak
földesúri urbáriumainak általános jelemzése. - Jó földesurak. - Nem ők a földesúri hatalom igazi fajképei 255-271
Hatodik fejezet. A királyi terület. 5. A jobbágyság úrbéres
terhei. - Az úrbéres terhek főcsoportjai. - A törvényben. - A gyakorlati életben. - A földesúri követelések végtelen sokasága és változatossága az egyes urbáriumokban. - Ezek nem törvényes keretekben mozognak, hanem korlátlanok. - A zalavári apátság 1568-iki, a szatmári 1592-iki. - A dávidczenki, mádi, verhovinai jobbágyok. Az ecsedi uradalom 1648-iki, más községek későbbi
urbáriumainak részletes ismertetése. - A földesúri hatalom korlátlanságának gazdasági és erkölcsi következményei. - A parasztság nyomorúsága. - A földmüvelés
hanyatlása. - A bortermelés. - A marhatenyésztés. -
Uj gazdasági növények meghonosodása 272-289
Hetedik fejezet. A jobbágyság Erdélyben. Erdély mint külön
fejedelemség. - Külön jogfejlődése. - A törvényhozás
a jobbágyságról. - Approbáták és Compiláták. - A
tényleges állapotok. - Az urbáriumok. - A gazdasági
viszonyok alakulata ... ... ... _ ... ... ... ... 290-300
Nyolczadik fejezet. A jobbágyság a török területen. - A magyar földi török uralom. - Jogi és erkölcsi ellentétek.
- A földbirtok. - A munkaszervezet. - A köznép állami
és úrbéres terhei. - A hódoltság. - A gazdasági állapotok ... ... ... ... ... ... ... ... 301-314
NEGYEDIK KÖNYV.
A jobbágyvédelem kora.
Első fejezet. A jobbágyság III. Károly korában. A magyar
birodalom a szatmári béke évtizedében. - A jobbágykérdés az országgyűléseken. - Az állandó hadsereg felállítása. - Az állandó adózás behozatala. - A vármegyék s a jobbágyság. - A földesuraság és a jobbágyság.
- Telepítések. - A Pero-lázadás. - Drávántuli mozgalmak. - A királyi hatalom és a köznép. - A jobbágyság Erdélyben. - Urbárium a három szlavon vármegye
részére. - A gazdasági tevékenység ujabb lendülete 317 -339
Második fejezet. A jobbágyság Mária Terézia koraban. Mária
Terézia egyénisége. - Megindítja a jobbágyvédelmet.
Eleinte az országgyűléssel igyekszik jobbágyvédő politikáját valósítani. - Szándékai meghiúsulnak a rendek
ellenállásán - Szlavóniában uj urbért hirdet. - Az
1764/5-iki országgyűlés. - Úrbéres viszonyok. - Parasztmozgalmak. A horvát jobbágyság fölkelése. - A
tömegek elkeseredése. - A rendiség jobbágyellenes szelleme. - Mindez önálló eljárásra kényszeríti a királynőt 340-352
Harmadik fejezet. Mária Terézia úrbérrendezése. A rendek és
a jobbágyvédelem. - Ez utóbbinak eredményei a külföldön. - Mária Terézia önhatalmilag indítja meg az úrbérrendezést. - A müvelet végrehajtása. - Az 1767-iki
magyarországi urbárium, melyet a temesközi és horvátországi követnek. - Ez urbáriumok főelvei. - A jobbágytelek állományának megállapítása. - A jobbágytelken nyugvó terhek maximuma. - Más jobbágyvédő határozatok. - Az urbáriumok előnyei és hátrányai. - A
parasztság hangulata. - Telepítések. - Erdély. - A mezőgazdaság állapota 353-371
Negyedik fejezet. József császár és a jobbágyság. A császár
általános reformtevékenysége. - Erdélyben eltörli a
jobbágyságot. - A Hóra-lázadás. - Magyarországban
előbb a közigazgatást rendezi s csak azután szünteti meg
a jobbágyságot. - A reform hatása. - Csak látszólag
gyökeres, a valóságban keveset változtat a fennálló viszonyokon. - Németesítés. - A köznép hangulata a császár
ellen fordul. - Halála előtt József visszavonja törvénytelen újításait, de fentartja a jobbágyság eltörlésére vonatkozó rendeletét ... 372-383
Ötödik fejezet. II. Lipót és a jobbágyság. Lipót az 1780-iki
állapotba helyezi vissza Magyarországot. - Ezzel a
jobbágyság intézményét is helyreállítja. - A magyar
irodalom és jobbágykérdés. - Költők és írók álláspontja.
- A király jobbágypolitikája. Nem József császár, hanem Mária Terézia irányát folytatja. - Az 1790/1. országgyűlés. - Jobbágy törvényei. - Beczikkelyezi a Terézia-féle urbáriumot. - Országos urbérbizottságot küld
ki a további reformjavaslatok kidolgozására. - Az erdélyi országgyűlés. - A magyar országos bizottság elkészíti munkálatát, de csak II. Lipót halála után 384-394
Hatodik fejezet. A jobbágykérdés 1825-ig. Ferencz király
egyénisége. - Irtózik minden újítástól. - Hosszas há-
borúi. - Negyvenhárom évi uralkodása a jobbágyságra
elvileg meddő marad. - Törvényei a Terézia-féle úrbér
megújítására szorítkoznak. - Maradi iránya a rendiségre is visszahat. - Martinovics összeesküvése. - A haladó eszmék üldözése. - Az irodalom és jobbágykérdés. - Berzsenyi. - Kazinczy. - A két Kisfaludy. - Horvát István. - Katona József. - Berzeviczy Gergely, az uj irány úttörője. - Főbb munkái. - Farkas Mihály Ludas Matyija. - Az úrbéres viszonyok alakulata. - Erdély ... ... ... ... ... .. 395 -420
ÖTÖDIK KÖNYV.
A jobbágyság felszabadításának kora.
Első fejezet. Gróf Széchenyi István kora. Az 1825/7-iki országgyűlés. - Jobbágyellenes hangulata. - Felsőbüki Nagy
Pál. - Az úrbérrendezést uj országos bizottsághoz utasítják. - A jobbágyság 1828-iki országos összeírása. -
Mozgalom a robot ellen. - Gróf Széchenyi István föllépése. - A »Hitel«, »Világ« és »Stadium« a jobbágyságról. - E müvek hatása. - Parasztlázadás a felvidéken
1831-ben. ... ... ... 423-435
Második fejezet. Az 1832/6. és az 1839/40. országgyűlés kora.
Széchenyi föllépésének következményei. - Az alsó és
felső táblán megszaporodnak a haladás hivei. - Báró
Wesselényi Miklós. - Deák Ferencz és a jobbágykérdés. - Kölcsey Ferencz. - Gyökeres úrbérrendezéssel
akarják a jobbágyügyet megoldani. - Az udvar magatartása. - Az úrbér tárgyalása az 1832/6-iki országgyűlésen. - Az ellenzék és a kormánypárt küzdelmei.
- A kormány a vármegyékkel módosittatja a követek
szabadelvű utasításait. - A haladás hívei kisebbségbe
jutnak - Az uj országos urbértörvény. - Előnyei és
hátrányai. - Kísérletek az önkénytes örökváltsággal.
- Az 1839/40-iki országgyűlés. - Törvénybe igtatja az
önkénytes örökváltság elvét .. 436-456
Harmadik fejezet Kossuth Lajos kora. Az önkénytes örökváltság csak szűk körben bír terjedni. - Az örökváltság egyes esetei. - A kötelező örökváltság eszméje
mindinkább túlsúlyra emelkedik a közvéleményben. -
Nézeteltérések a földesúri kárpótlás fedezésére nézve.
- A robot és dézma. - Kossuth Lajos. - A jobbágyság teljes felszabadítását tűzi ki végczéljául. - Az irodalom. - Vörösmarty Mihály. - Szigligeti József. -
Petőfi Sándor. - Az 1843/4-iki országgyűlés. - A birtok- és hivatalképesség kiterjesztése a nem-nemesekre. -
E törvényeknek csak elvi jelentőségük van 457 - 468
Negyedik fejezet. A jobbágy intézmény utolsó évei. Kossuth a
kötelező örökváltságot, a jobbágyság megszüntetését irja
zászlajára. - Azt akarja, hogy ne az udvar, hanem a
nemesség teljesítse a tömeg óhajait s igy a nemzet két
alkateleme teljesen összeolvadjon. - A galicziai parasztlázadás hatása. - Kossuth tervet készít a kötelező
örökváltság valósítására. - Báró Eötvös József. - A
műszaki tudományok haladásainak hatása a közszel-
lemre. - Fáy András. - A takarékpénztárak. - Az
ellenzéki program a jobbágykérdésről. - Az udvar és
pártja. - Erdély. - Az erdélyi nemesség és jobbágykérdés. - Báró Wesselényi nem helyesli Kossuth kötelező örökváltság-tervét. - Az 1847-iki erdélyi országgyűlés. - Maradi törvényeit a király nem szentesíti-- 469-481
Ötödik fejezet. A jobbágyság megszüntetése 1848-ban. Az országgyűlési követválasztások.-Az uj alsótábla. - A királyi előterjesztések a jobbágyságról. - A követek és a jobbágyság. - Az alsó tábla a kérdés megoldására
országos választmány kiküldését ajánlja. - Az indítvány
feletti vita. - A főrendek és az alsó tábla indítványa.
- A főrendek meghiúsítják a törvényjavaslat előkészítését. - A franczia forradalom hatásai. - Az alsó tábla uj urbérjavaslata. - Tárgyalása a két házban. -
Az udvar huzza-halasztja a szentesítést. - Az országgyűlés nem enged. - A király szentesíti az urbérjavaslatot. - Az 1848-iki törvénykönyv urbértörvényei. -
Rövid ismertetésök és jellemzésök. - A jobbágyság
mozgalma Erdélyben. - Báró Wesselényi Miklós az
örök váltságért. - Az erdélyi urbértörvények. - Befejezés 482-511

Témakörök