Bevezetés | 5-9 |
A magyar jobbágyság szerepének jelentősége a nemzeti történelemben | |
A jelen munka tárgya és felosztása | |
Első könyv | |
A gazdasági munkaszervezet az Árpádok korában | |
Első fejezet. A mezőgazdasági munkaszervezet általános fejlődése | 13-25 |
A mezőgazdaság az őskorban | |
Szervezete | |
A rabszolga és a szabad jogállású népesség | |
Európa munkaszervezete a honfoglalás korában | |
A jobbágy és szolgálatai | |
A jobbágytelek | |
Régi mértékek | |
A régi pénzláb | |
Összehasonlítás a pénz mai abszolút és relatív értékével | |
Második fejezet. A magyar munkaszervezet a honfoglalás korában | 26-34 |
A magyar föld gazdasági viszonyai a IX. században | |
A honfoglaló magyarok gazdasági élete | |
A nyugati jobbágyszervezetének első behatása a benszülöttek és külföldről hozott rabszolgák által | |
Harmadik fejezet. A munkásnép Szent István államszervezetében | 35-54 |
István király nyugati mintákat követ állam- és egyházszervezetében | |
A fekvő birtokot teszi új alkotásai alapjává | |
Ezek közgazdasági jelentősége | |
Népesedés politikája | |
A várszerkezet | |
A királyi vármegye, mint gazdasági tényező | |
Várkatonák és várnépek | |
Szabadok és rabszolgák | |
A kolostorok | |
Az egyéni tulajdon | |
Az adománybirtok | |
A vendégnépek | |
A munkáselemek terhei és szolgálatai | |
A munkáselem gazdasági csoportosulása a pécsváradi apátság és a veszprémvölgyi apácág jószágain | |
Az új munkaszervezet beviszi a magyar népet a nyugati gazdasági közösségbe | |
Negyedik fejezet. A munkaszervezet a XI-XII. században | 55-73 |
Az ország anyagi fejlődése | |
A tihanyi apátság | |
Guden paloznaki birtoka | |
A garamszentbenedeki apátság | |
Szent László gazdaságpolitikája | |
A pannonhalmi apátság 1083 körül | |
Könyves Kálmán király | |
A zobori apátság | |
A dömösi apátság | |
Kutas község | |
A csatári apátság | |
A telepítés | |
A szászok bevándorlása | |
A királyi hatalom és a munkásnép | |
Ötödik fejezet. A munkaszervezet a tatárjárás előtt | 74-96 |
II. Endre | |
A társadalom rendi megoszlásának kezdete | |
A munkásnép az aranybullában | |
Urbariumok | |
Jelentőségük | |
Urbéres pörök | |
Szebedédi és földesura | |
A pannonhalmi apátság birtokviszonyai 1240 körül | |
Az apátság és munkásnépe közötti viszályok | |
Az egyes községek úrbéres terhei | |
Hatodik fejezet. A munkaszervezet a XIII. század második felében | 97-115 |
A tatárjárás gazdasági jelentősége és következményei | |
A Szent István féle alkotmány helyét a rendi alkotmány kezdi elfogadni | |
A földesúri jog kibővítése az igazságszolgáltatásban | |
A nemesi vármegye | |
A telepítés | |
Urbéres pörök | |
A városok | |
A soltészi intézmény | |
A szabad költözés és első törvényes biztosítása, 1298. | |
A földesúri hatalom alatti népek szolgálatainak főcsoportjai | |
A magyar munkaszervezet végképpen a nyugati államokban dívó vezérelvekhez alkalmazkodik | |
Az első könyv jegyzetei | 116-118 |
Második könyv | |
A jobbágyság megalakulásának és elfajulásának kora | |
Első fejezet. A jobbágy intézmény megalakulása | 121-134 |
Magyarország a XIV. század elején | |
Csák Máté | |
László erdélyi vajda | |
Jobbágypolitikájuk | |
I. Károly király és a szabad költözés | |
Uj adórendszerével véglegesen megalkotta a jobbágy-intézményt | |
Második fejezet. Nagy Lajos király kora | 135-145 |
A kilenced | |
Betetőzi a jobbágyság különválását a többi társadalmi rétegekről | |
E korbeli urbariumok | |
A fekete halál és következményei | |
A gazdasági viszonyok | |
Harmadik fejezet. Az első nagy parasztfölkelés kora | 146-163 |
Zsigmond király és a jobbágyság | |
A földesúri hatalom kiterjesztése | |
A szabad költözködés | |
Telepítés | |
Urbéri egyességek | |
Külföldi eszmék beözönlése | |
Patarénus és huszita tanok | |
Az 1437-i erdélyi parasztlázadás és következményei | |
Negyedik fejezet. A Hunyadiak kora | 164-177 |
Hunyady János és a jobbágyság | |
A köznép szerepe Magyarország megmentésében 1456-ban | |
I. Mátyás király | |
Küzdelmei a szabad költözés törvényes biztosításáért | |
Urbérek | |
A földbirtok megoszlása s a nagybirtok túlsúlya az agrárszervzetben | |
Ötödik fejezet. Az 1514-i parasztfölkelés kora | 178-199 |
II. Ulászló | |
Az olygarchia felülkerekedése | |
Küzdelmei a királlyal a jobbágyság röghöz kötözése körül | |
Egyre megnehezíti a szabad költözést | |
Az 1504: XVIII. törvénycikk | |
A jobbágyság gyászos helyzete | |
Külföldi parasztmozgalmak | |
Dózsa György fölkelése | |
Vérbefojtása | |
Hatodik fejezet. A jobbágyság röghöz kötése | 200-214 |
Az 1514-i őszi országgyűlés | |
Eltörli a szabad költözést | |
Megtorló intézkedései | |
Országos úrbérrendezés | |
Verbőczy István Hármaskönyve és a jobbágyság | |
Hatásai | |
II. Lajos kora | |
Az ország kettészakadása | |
A jobbágyság és a török | |
János király visszaállítja a szabad költözést | |
György barát jobbágyvédő törekvései | |
A röghöz kötöttség érvényben marad | |
A második könyv jegyzetei | 215-218 |
Harmadik könyv | |
A jobbágyintézmény a három részre oszlás korában | |
Első fejezet. A három részre oszlás gazdasági következményei | 221-230 |
A királyi, erdélyi, török államterület | |
Önálló jogfejlődésük | |
A jobbágyság az örökös háborúban | |
A hitújítás és a munkásrétegek | |
Második fejezet. A királyi terület 1. A szabad költözés a XVI. században | 231-245 |
I. Ferdinánd a szabad költözés törvényes visszaállításán fáradozik | |
Törekvése 1556-ban sikerül | |
Az idevonatkozó törvény nem hajtatik végre | |
Miksa király | |
Rudolf király | |
A jobbágy szabad költözését korlátlan joggal a vármegye kezdi szabályozni | |
Harmadik fejezet. A királyi terület 2. A szabad költözés a XVII. században | 246-256 |
Bocskay István szabadságharca és a jobbágyság | |
A hajdu városok | |
A rendiség küzdelme a hajduvárosok ellen | |
A rendiség és a jobbágyság | |
A vármegye és a jobbágyság | |
Az országgyűlés 1608-ban törvényesen a vármegyére ruházza a szabad költözés ügyét | |
A köznép pusztulása | |
Negyedik fejezet. A királyi terület 3. A jobbágyság a vármegye uralma alatt. Parasztfölkelések | 257-274 |
A vármegyék intézkedései a szabad költözködés körül | |
Vármegyei tilalmak, földesúri korlátozások | |
Urbéres pörök | |
A köznép gazdasági kizsákmányolása | |
I. Lipót király | |
Parasztlázadások | |
Vallásüldözés | |
Az ország nagy részének pusztulása a fölszabadító háborúban | |
A tömegek elkeseredése az állam és a földesúr ellen | |
Bereg megyében fegyvert fog | |
Élére csakhamar II. Rákóczi Ferenc áll | |
A szabadságharc és a jobbágyság | |
Ötödik fejezet. A királyi terület 4. A jobbágyság közterhei | 275-291 |
Az állami adó és a közmunka | |
Folytonos emelkedése | |
I. Lipót király új adórendszere | |
A vármegyi mint adóztató tényező | |
A jobbágyság egyházi és iskolai terhei | |
Az úrbéri terhek és szolgálatok | |
E korszak földesúri urbariumainak általános jellemzése | |
Jó földesurak | |
Nem ők a földesúri hatalom igazi fajképei. | |
Hatodik fejezet. A királyi terület 5. A jobbágyság úrbéres terhei | 292-310 |
Az úrbéres terhek főcsoportjai | |
A törvényben | |
Az gyakorlati életben | |
A földesúri követelések végtelen sokasága és változatossága az egyes urbariumokban | |
Ezek nem törvényes keretekben mozognak, hanem korlátlanok | |
A zalavári apátság 1568-i, a szatmári 1592-i | |
A dávidcenik, mádi, verhovinai jobbágyok. Az ecsedi uradalom 1648-i, más községek későbbi urabariumainak részletes ismertetése | |
A földesúri hatalom korlátlanságának gazdasági és erkölcsi következményei | |
A parasztság nyomorúsága | |
A földművelés hanyatlása | |
A bortermelés | |
A marhatenyésztés | |
Uj gazdasági növények meghonosodása | |
Hetedik fejezet. A jobbágyság Erdélyben | 311-322 |
Erdély mint külön fejedelemség | |
Külön jogfejlődése | |
A törvényhozás a jobbágyságról | |
Approbáták és Compiláták | |
A tényleges állapotok | |
Az urbáriumok | |
A gazdasági viszonyok alakulata | |
Nyolcadik fejezet. A jobbágyság a török területen | 323-337 |
A magyarföldi török uralom | |
Jogi és erkölcsi ellentétek | |
A földbirtok | |
A munkaszervezet | |
A köznép állami és úrbéres terhei | |
A gazdasági állapotok | |
Jegyzetek a harmadik könyvhöz | 338-341 |
Negyedik könyv | |
A jobbágyvédelem kora | |
Első fejezet. A jobbágyság III. Károly korában | 345-369 |
A magyar birodalom a szatmári béke évtizedében | |
A jobbágykérdés az országgyűléseken | |
Az állandó hadsereg felállítása | |
Az állandó adózás behozatala | |
A vármegyék és a jobbágyság | |
A földesuraság és a jobbágyság | |
Telepítések | |
A Pero-lázadás | |
Drávántúli mozgalmak | |
A királyi hatalom és a köznép | |
A jobbágyság Erdélyben | |
Urbárium a három szlavon vármegye részére | |
A gazdasági tevékenység újabb lendülete | |
Második fejezet. A jobbágyság Mária Terézia korában | 370-383 |
Terézia egyénisége | |
Megindítja a jobbágyvédelmet | |
Eleinte az országgyűléssel igyekszik jobbágyvédő politikát valósítani | |
Szándékai meghiúsulnak a rendek ellenállásán | |
Szlavóniában új úrbért hírdet | |
Az 1764/5-i országgyűlés | |
Urbéres viszonyok | |
Parasztmozgalmak | |
A horvát jobbágyság fölkelése | |
A tömegek elkeseredése | |
A rendiség jobbágyellenes szelleme | |
Mindez önálló eljárásra kényszeríti a királynőt | |
Harmadik fejezet. Mária Terézia úrbérrendezése | 384-405 |
A rendek és a jobbágyvédelem | |
Ez utóbbinak eredményei külföldön | |
Mária Terézia önhatalmilag megindítja az úrbérrendezést | |
A művelet végrehajtása | |
Az 1767-i magyarországi urbarium, melyet a temesközi és horvátországi követnek | |
Ez urbariumok főelvei | |
A jobbágytelkek állományának megállapítása | |
A jobbágytelkeken nyugvó terhek maximuma | |
Más jobbágyvédő határozatok | |
Az urbáriumok előnyei és hátrányai | |
A parasztság hangulata | |
Telepítések | |
Erdély | |
A mezőgazdaság állapota | |
Negyedik fejezet. József császár és a jobbágyság | 406-418 |
A császár általános reformtevékenysége | |
Erdélyben eltörli a jobbágyságot | |
A Hóra-lázadás | |
Magyaroszágban előbb a közigazgatást rendezi s csak azután szünteti meg a jobbágyságot | |
A reform hatása | |
Csak látszólag gyökeres, a valóságban keveset változtat a fennálló viszonyokon | |
Németesítés | |
A köznép hangulata a császár ellen fordul | |
Halála előtt József visszavonja törvénytelen újításait, de fenntartja a jobbágyság elrendelésére vonatkozó rendeletét | |
Ötödik fejezet. II.Lipót és a jobbágyság | 419-430 |
Lipót az 1780-i állapotba helyezi vissza Magyarországot | |
Ezzel a jobbágyság intézményét is helyreállítja | |
A magyar irodalom és a jobbágykérdés | |
Költők és írók álláspontja | |
A király jobbágypolitikája. Nem József császár, hanem Mária Terézia irányát folytatja | |
Az 1790/1. országgyűlés | |
Jobbágytörvényei | |
Becikkelyezi a Terézia-féle urbariumot | |
Országos úrbérbizottságot küld ki a további reformjavaslatok kidolgozására | |
Az erdélyi országgyűlés | |
A magyar országos bizottság elkészíti munkálatát, de csak II. Lipót halála után | |
Hatodik fejezet. A jobbágykérdés 1825-ig | 431-459 |
Ferencz király egyénisége | |
Irtózik minden újítástól | |
Hosszas háborúi | |
Negyvenhárom évi uralkodása alatt a jobbágyságra elvileg meddő marad | |
Törvényei a Terézia-féle úrbér megújításásra szorítkoznak | |
Maradi iránya a rendíségre is visszahat | |
Martinovics összeesküvése | |
A haladó eszmék üldözése | |
Az irodalom és a jobbágykérdés | |
Berzsenyi - Kazinczy | |
A két Kisfaludy | |
Horváth István | |
Katona József | |
Berzeviczy Gergely, az új irány úttörője | |
Főbb munkái | |
Farkas Mihály Ludas Matyija | |
Az úrbéres viszonyok alakulása | |
Erdély | |
Jegyzetek a negyedik könyvhöz | 460-461 |
Ötödik könyv | |
A jobbágyság felszabadításásnak kora | |
Első fejezet. Gróf Széchenyi István kora | 465-477 |
Az 1825/7-i országgyűlés | |
Jobbágyellenes hangulata | |
Felsőbüki Nagy Pál | |
Az úrbérrendezést új országos bizottsághoz utasítják | |
A jobbágyság 1828-i országos összeírása | |
Mozgalom a robot ellen | |
Gróf Széchenyi István föllépése | |
A Hitel, Világ és Stadium a jobbágyságról | |
E művek hatása | |
Parasztlázadás a Felvidéken 1831-ben | |
Második fejezet. Az 1832/6 és az 1839/40. országgyűlés kora | 478-499 |
Széchenyi föllépésének közvetkezményei | |
Az alsó és felső táblán megszaporodnak a haladás hívei | |
Báró Wesselényi Miklós | |
Deák Ferencz és a jobbágykérdés | |
Kölcsey Ferencz | |
Gyökeres úrbérrendezéssel akarják a jobbágyügyet megoldani | |
Az udvar magatartása | |
Az úrbér tárgyalása az 1832/6-i országgyűlésen | |
Az ellenzék és a kormánypárt küzdelmei | |
A kormány a vármegyékkel módosíttatja a követek szabadelvű utasításait | |
A haladás hívei kisebbségbe jutnak | |
Az országos úrbértörvény | |
Előnyei és hátrányai | |
Kísérletek az önkényes örökváltsággal | |
Az 1839/40-i országgyűlés | |
Törvénybe iktatja az önkényes örökváltság elvét | |
Harmadik fejezet. Kossuth Lajos kora | 500-512 |
Az önkénytes örökváltság csak szűk körben bír terjedni | |
Az örökváltság egyes esetei | |
A kötelező örökváltság eszméje mindinkább túlsúlyra emelkedik a közvéleményben | |
Nézeteltérések a földesúri kárpótlás fedezésére nézve | |
A robot és a dézsma | |
Kossuth Lajos | |
A jobbágyság teljes felszabadítását tűzi ki végcélul | |
Az irodalom | |
Vörösmarty Mihály | |
Szigligeti József | |
Petőfi Sándor | |
Az 1843/4-i országgyűlés | |
A birtok és hivatalképesség kiterjesztése a nem-nemesekre | |
E törvényeknek csak elvi jelentőségük van | |
Negyedik fejezet. A jobbágyintézmény utolsó évei | 513-526 |
Kossuth a kötelező örökváltságot, a jobbágyság megszüntetését írja zászlajára | |
Azt akarja, hogy ne az udvar, hanem a nemesség teljesítse a tömeg óhajait, s így a nemzet két alkateleme teljesen összeolvadjon | |
A galiciai parasztlázadás hatása | |
Kossuth tervet készit a kötelező örökváltság valósítására | |
Báró Eötvös József | |
A műszaki tudományok haladásainak hatása a közszellemre | |
Fáy András | |
A takarékpénztárak | |
Az ellenzéki program a jobbágykérdésről | |
Az udvar és pártja | |
Erdély | |
Az erdélyi nemesség és jobbágykérdés | |
Báró Wesselényi nem helyesli Kossuth kötelező örökváltság-tervét | |
Az 1847-i erdélyi országgyűlés | |
Maradi törvényeit a király nem szentesíti | |
Ötödik fejezet. A jobbágyság megszüntetése 1848-ban | 527-559 |
Az országgyűlési követválasztások | |
Az úri alsótábla | |
A királyi előterjesztések a jobbágyságról | |
A követek és a jobbágyság | |
Az alsó tábla a kérdés megoldására országos választmány kiküldésést ajánlja | |
Az indítvány feletti vita | |
A főrendek és az alsó tábla indítványa | |
A főrendek meghiúsítják a törvényjavaslat előkészítését | |
A francia forradalom hatásai | |
Az alsó tábla új úrbérjavaslata | |
Tárgyalás a két házban | |
Az udvar huzza-halasztja a szentesítést | |
Az országgyűlés nem enged | |
A király szentesíti az úrbérjavaslatot | |
Az 1848-i törvénykönyv úrbértörvényei | |
Rövid ismertetésük és jellemzésük | |
A jobbágyság mozgalma Erdélyben | |
Báró Wesselényi Miklós az örökváltságért | |
Az erdélyi úrbértörvények | |
Befejezés | |
Jegyzetek az ötödik könyvhöz | 560 |