| Bevezetés. A magyar jobbágyság szerepének jelentősége a nemzeti történelemben. - A jelen munka tárgya és felosztása | 9 |
| Első könyv | |
| A gazdasági munkaszervezet az Árpádok korában | |
| Első fejezet. A mezőgazdasági munkaszervezet általános fejlődése. A mezőgazdaság az őskorban. - Szervezete. - A rabszolga és a szabad jogállású népesség. - Európa munkaszervezete a honfoglalás korában - A jobbágy és szolgálatai - A jobbágytelek - Régi mértékek - A régi pénzláb - Összehasonlítás a pénz mai abszolút és relatív értékével. | 25 |
| Második fejezet. A magyar munkaszervezet a honfoglalás korában. - A magyar föld gazdasági viszonyai a IX. században. - A honfoglaló magyarok gazdasági élete. - A nyugati jobbágyszervezetének első behatása a benszülöttek és külföldről hozott rabszolgák által | 34 |
| Harmadik fejezet. A munkásnép Szent István államszervezetében. - István király nyugati mintákat követ állam- és egyházszervezetében. - A fekvő birtokot teszi új alkotásai alapjává. - Ezek közgazdasági jelentősége - Népesedés politikája - A várszerkezet - A királyi vármegye, mint gazdasági tényező - Várkatonák és várnépek - Szabadok és rabszolgák - A kolostorok - Az egyéni tulajdon - Az adománybirtok - A vendégnépek - A munkáselemek terhei és szolgálatai - A munkáselem gazdasági csoportosulása a pécsváradi apátság és a veszprémvölgyi apácág jószágain. - Az új munkaszervezet beviszi a magyar népet a nyugati gazdasági közösségbe. | 54 |
| Negyedik fejezet. A munkaszervezet a XI-XII. században. - Az ország anyagi fejlődése - A tihanyi apátság - Guden paloznaki birtoka - A garamszentbenedeki apátság - Szent László gazdaságpolitikája - A pannonhalmi apátság 1083 körül - Könyves Kálmán király - A zobori apátság - A dömösi apátság - Kutas község - A csatári apátság - A telepítés - A szászok bevándorlása - A királyi hatalom és a munkásnép. | 73 |
| Ötödik fejezet. A munkaszervezet a tatárjárás előtt. - II. Endre - A társadalom rendi megoszlásának kezdete. - A munkásnép az aranybullában - Urbariumok - Jelentőségük - Urbéres pörök - Szebedédi és földesura - A pannonhalmi apátság birtokviszonyai 1240 körül. - Az apátság és munkásnépe közötti viszályok - Az egyes községek úrbéres terhei. | 96 |
| Hatodik fejezet. A munkaszervezet a XIII. század második felében. - A tatárjárás gazdasági jelentősége és következményei - A Szent István féle alkotmány helyét a rendi alkotmány kezdi elfogadni - A földesúri jog kibővítése az igazságszolgáltatásban - A nemesi vármegye - A telepítés - Urbéres pörök - A városok - A soltészi intézmény - A szabad költözés és első törvényes biztosítása, 1298 - A földesúri hatalom alatti népek szolgálatainak főcsoportja - A magyar munkaszervezet végképp a nyugati államokban dívó vezérelvekhez alkalmazkodik. | 115 |
| Az első könyv jegyzetei | 118 |
| Második könyv | |
| A jobbágyság megalakulásának és elfajulásának kora | |
| Első fejezet. A jobbágy intézmény megalakulása - Magyarország a XIV. század elején. - Csák Máté - László erdélyi vajda - Jobbágypolitikájuk - I. Károly király és a szabad költözés - Új adórendszerével véglegesen megalkotta a jobbágy-intézményt | 134 |
| Második fejezet. Nagy Lajos király kora - A kilenced - Betetőzi a jobbágyság különválását a többi társadalmi rétegektől - E korbeli urbariumok. - A fekete halál és következményei - A gazdasági viszonyok | 145 |
| Harmadik fejezet. Az első nagy parasztfölkelés kora - Zsigmond király és a jobbágyság - A földesúri hatalom kiterjesztése - A szabad költözködés - Telepítés - Urbéri egyességek - Külföldi eszmék beözönlése - Patarénus és huszita tanok - Az 1437-i erdélyi parasztlázadás és következményei | 163 |
| Negyedik fejezet. A Hunyadiak kora - Hunyady János és a jobbágyság - A köznép szerepe Magyarország megmentésében 1456-ban .- I. Mátyás király - Küzdelmei a szabad költözés törvényes biztosításáért. - Urbérek - A földbirtok megoszlása s a nagybirtok túlsúlya az agrárszervzetben | 177 |
| Ötödik fejezet. Az 1514-i parasztfölkelés kora - II. Ulászló - Az olygarchia felülkerekedése - Küzdelmei a királlyal a jobbágyság röghöz kötözése körül - Egyre megnehezíti a szabad költözést - Az 1504: XVIII. törvénycikk - A jobbágyság gyászos helyzete - Külföldi parasztmozgalmak - Dózsa György fölkelése - Vérbefojtása | 199 |
| Hatodik fejezet. A jobbágyság röghöz kötése - Az 1514-i őszi országgyűlés - Eltörli a szabad költözést - Megtorló intézkedései - Országos úrbérrendezés - Verbőczy István Hármaskönyve és a jobbágyság - Hatásai - II. Lajos kora - Az ország kettészakadása - A jobbágyság és a török - János király visszaállítja a szabad költözést - György barát jobbágyvédő törekvései - A röghöz kötöttség érvényben marad | 214 |
| A második könyv jegyzetei | 218 |
| Harmadik könyv | |
| A jobbágyintézmény a három részre oszlás korában | |
| Első fejezet. A három részre oszlás gazdasági következményei - A királyi, erdélyi, török államterület - Önálló jogfejlődésük - A jobbágyság az örökös háborúban - A hitújítás és a munkásrétegek | 230 |
| Második fejezet. A királyi terület 1. A szabad költözés a XVI. században . I. Ferdinánd a szabad költözés törvényes visszaállításán fáradozik - Törekvése 1556-ban sikerül - Az idevonatkozó törvény nem hajtatik végre. - Miksa király - Rudolf király - A jobbágy szabad költözését korlátlan joggal a vármegye kezdi szabályozni | 245 |
| Harmadik fejezet. A királyi terület 2. A szabad költözés a XVII. században. Bocskay István szabadságharca és a jobbágyság - A hajdu városok - A rendiség küzdelme a hajduvárosok ellen - A rendiség és a jobbágyság - A vármegye és a jobbágyság - Az országgyűlés 1608-ban törvényesen a vármegyére ruházza a szabad költözés ügyét - A köznép pusztulása | 265 |
| Negyedik fejezet. A királyi terület 3. A jobbágyság a vármegye uralma alatt. Parasztfölkelések - A vármegyék intézkedései a szabad költözködés körül - Vármegyei tilalmak, földesúri korlátozások - Urbéres pörök - A köznép gazdasági kizsákmányolása - I. Lipót király - Parasztlázadások - Vallásüldözés - Az ország nagy részének pusztulása a fölszabadító háborúban - A tömegek elkeseredése az állam és a földesúr ellen - Élére csakhamar II. Rákóczi Ferenc áll. - A szabadságharc és a jobbágyság | 274 |
| Ötödik fejezet. A királyi terület 4. A jobbágyság közterhei - Az állami adó és a közmunka - Folytonos emelkedése - I. Lipót király új adórendszere - A vármegyi mint adóztató tényező - A jobbágyság egyházi és iskolai terhei - Az úrbéri terhek és szolgálatok - E korszak földesúri urbariumainak általános jellemzése - Jó földesurak - Nem ők a földesúri hatalom igazi fajképei. | 291 |
| Hatodik fejezet. A királyi terület 5. A jobbágyság úrbéres terhei - Az úrbéres terhek főcsoportjai - A törvényben - Az gyakorlati életben - A földesúri követelések végtelen sokasága és változatossága az egyes urbariumokban - Ezek nem törvényes keretekben mozognak, hanem korlátlanok.- A zalavári apátság 1568-i, a szatmári 1592-i - A dávidcenik, mádi, verhovinai jobbágyok - Az ecsedi uradalom 1648-i, más községek későbbi urabariumainak részletes ismertetése - A földesúri hatalom korlátlanságának gazdasági és erkölcsi következményei - A parasztság nyomorúsága - A bortermelés - A marhatenyésztés - Uj gazdasági növények meghonosodása | 310 |
| Hetedik fejezet. A jobbágyság Erdélyben - Erdély mint külön fejedelemség - Külön jogfejlődése - A törvényhozás a jobbágyságról - Approbáták és Compiláták - A tényleges állapotok - Az urbáriumok - A gazdasági viszonyok alakulata | 322 |
| Nyolcadik fejezet. A jobbágyság a török területen - A magyarföldi török uralom - Jogi és erkölcsi ellentétek - A földbirtok - A munkaszervezet - A köznép állami és úrbéres terhei - A gazdasági állapotok - | 337 |
| Jegyzetek a harmadik könyvhöz | 341 |
| Negyedik könyv | |
| A jobbágyvédelem kora | |
| Első fejezet. A jobbágyság III. Károly korában. - A magyar birodalom a szatmári béke évtizedében - A jobbágykérdés az országgyűléseken - Az állandó hadsereg felállítása - Az állandó adózás behozatala - A vármegyék és a jobbágyság - A földesuraság és a jobbágyság - Telepítések - A Pero-lázadás - Drávántúli mozgalmak - A királyi hatalom és a köznép - A jobbágyság Erdélyben - Urbárium a három szlavon vármegye részére - A gazdasági tevékenység újabb lendülete | 369 |
| Második fejezet. A jobbágyság Mária Terézia korában - Terézia egyénisége - Megindítja a jobbágyvédelmet. Eleinte az országgyűléssel igyekszik jobbágyvédő politikát valósítani - Szándékai meghiúsulnak a rendek ellenállásán - Szlavóniában új úrbért hírdet - Az 1764/5-i országgyűlés - Urbéres viszonyok - Parasztmozgalmak - A horvát jobbágyság fölkelése - A tömegek elkeseredése - A rendiség jobbágyellenes szelleme - Mindez önálló eljárásra kényszeríti a királynőt | 383 |
| Harmadik fejezet. Mária Terézia úrbérrendezése. A rendek és a jobbágyvédelem - Ez utóbbinak eredményei külföldön - Mária Terézia önhatalmilag megindítja az úrbérrendezést - A művelet végrehajtása - Az 1767-i magyarországi urbarium, melyet a temesközi és horvátországi követnek - Ez urbariumok főelvei - A jobbágytelkek állományának megállapítása - A jobbágytelkeken nyugvó terhek maximuma - Más jobbágyvédő határozatok - Az urbáriumok előnyei és hátrányai - A parasztság hangulata - Telepítések - Erdély - A mezőgazdaság állapota | 405 |
| Negyedik fejezet. József császár és a jobbágyság - A császár általános reformtevékenysége - Erdélyben eltörli a jobbágyságot - A Hóra-lázadás - Magyaroszágban előbb a közigazgatást rendezi s csak azután szünteti meg a jobbágyságot - A reform hatása - Csak látszólag gyökeres, a valóságban keveset változtat a fennálló viszonyokon - Németesítés - A köznép hangulata a császár ellen fordul - Halála előtt József visszavonja törvénytelen újításait, de fenntartja a jobbágyság eltörlésére vonatkozó rendeletét | 418 |
| Ötödik fejezet. II.Lipót és a jobbágyság - Lipót az 1780-i állapotba helyezi vissza Magyarországot - Ezzel a jobbágyság intézményét is helyreállítja - A magyar irodalom és a jobbágykérdés - Költők és írók álláspontja - A király jobbágypolitikája. Nem József császár, hanem Mária Terézia irányát folytatja - Az 1790/1. országgyűlés - Jobbágytörvényei - Becikkelyezi a Terézia-féle urbariumot - Országos úrbérbizottságot küld ki a további reformjavaslatok kidolgozására - Az erdélyi országgyűlés - A magyar országos bizottság elkészíti munkálatát, de csak II. Lipót halála után | 430 |
| Hatodik fejezet. A jobbágykérdés 1825-ig. Ferencz király egyénisége - Irtózik minden újítástól - Hosszas háborúi - Negyvenhárom évi uralkodása alatt a jobbágyságra elvileg meddő marad - Törvényei a Terézia-féle úrbér megújításásra szorítkoznak - Maradi iránya a rendíségre is visszahat - Martinovics összeesküvése - A haladó eszmék üldözése - Az irodalom és a jobbágykérdés - Berzsenyi - Kazinczy - A két Kisfaludy - Horváth István - Katona József - Berzeviczy Gergely, az új irány úttörője - Főbb munkái - Farkas Mihály Ludas Matyija - Az úrbéres viszonyok alakulása - Erdély | 459 |
| Jegyzetek a negyedik könyvhöz | 461 |
| Ötödik könyv | |
| A jobbágyság felszabadításásnak kora | |
| Első fejezet. Gróf Széchenyi István kora. Az 1825/7-i országgyűlés - Jobbágyellenes hangulata - Felsőbüki Nagy Pál - Az úrbérrendezést új országos bizottsághoz utasítják - A jobbágyság 1828-i országos összeírása - Mozgalom a robot ellen - Gróf Széchenyi István föllépése - A Hitel, Világ és Stadium a jobbágyságról - E művek hatása - Parasztlázadás a Felvidéken 1831-ben | 477 |
| Második fejezet. Az 1832/6 és az 1839/40. országgyűlés kora. Széchenyi föllépésének közvetkezményei - Az alsó és felső táblán megszaporodnak a haladás hívei - Báró Wesselényi Miklós - Deák Ferencz és a jobbágykérdés - Kölcsey Ferencz - Gyökeres úrbérrendezéssel akarják a jobbágyügyet megoldani - Az udvar magatartása - Az úrbér tárgyalása az 1832/6-i országgyűlésen - Az ellenzék és a kormánypárt küzdelmei - A kormány a vármegyékkel módosíttatja a követek szabadelvű utasításait - A haladás hívei kisebbségbe jutnak - Az országos úrbértörvény - Előnyei és hátrányai - Kísérletek az önkényes örökváltsággal - Az 1839/40-i országgyűlés - Törvénybe iktatja az önkényes örökváltság elvét | 499 |
| Harmadik fejezet. Kossuth Lajos kora. Az önkénytes örökváltság csak szűk körben bír terjedni - Az örökváltság egyes esetei - A kötelező örökváltság eszméje mindinkább túlsúlyra emelkedik a közvéleményben - Nézeteltérések a földesúri kárpótlás fedezésére nézve - A robot és a dézsma - Kossuth Lajos - A jobbágyság teljes felszabadítását tűzi ki végcélul - Az irodalom - Vörösmarty Mihály - Szigligeti József - Petőfi Sándor - Az 1843/4-i országgyűlés - A birtok és hivatalképesség kiterjesztése a nem-nemesekre - E törvényeknek csak elvi jelentőségük van | 512 |
| Negyedik fejezet. A jobbágyintézmény utolsó évei. Kossuth a kötelező örökváltságot , a jobbágyság megszüntetését írja zászlajára - Azt akarja, hogy ne az udvar, hanem a nemesség teljesítse a tömeg óhajait, s így a nemzet két alkateleme teljesen összeolvadjon - A galiciai parasztlázadás hatása - Kossuth tervet készit a kötelező örökváltság valósítására - Báró Eötvös József - A műszaki tudományok haladásainak hatása a közszellemre - Fáy András - A takarékpénztárak - Az ellenzéki program a jobbágykérdésről - Az udvar és pártja - Erdély - Az erdélyi nemesség és a jobbágykérdés - Báró Wesselényi nem helyesli Kossuth kötelező örökváltság-tervét - Az 1847-i erdélyi országgyűlés - Maradi törvényeit a király nem szentesíti | 526 |
| Ötödik fejezet. A jobbágyság megszüntetése 1848-ban. Az országgyűlési követválasztások - Az úri alsótábla - A királyi előterjesztések a jobbágyságról - A követek és a jobbágyság - Az alsó tábla a kérdés megoldására országos választmány kiküldésést ajánlja - Az indítvány feletti vita - A főrendek és az alsó tábla indítványa - A főrendek meghiúsítják a törvényjavaslat előkészítését - A francia forradalom hatásai - Az alsó tábla új úrbérjavaslata - Tárgyalás a két házban - Az udvar huzza-halasztja a szentesítést - Az országgyűlés nem enged - A király szentesíti az úrbérjavaslatot - Az 1848-i törvénykönyv úrbértörvényei - Rövid ismertetésük és jellemzésük - A jobbágyság mozgalma Erdélyben - Báró Wesselényi Miklós az örökváltságért - Az erdélyi úrbértörvények - Befejezés | 559 |
| Jegyzetek az ötödik könyvhöz | 560 |
Folytatás Microsoft-tal