1.062.058

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar irodalom története II.

Középiskolák s tanítóképző intézetek használatára/Kisfaludy Károlytól napjainkig

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A nemzeti költészet kora (1822 1842).
1. Politikai állapot (1820-1849). Nemzetünk politikai átalakúlása szorosabban véve a XIX. század húszas éveiben kezdődik, midőn az... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A nemzeti költészet kora (1822 1842).
1. Politikai állapot (1820-1849). Nemzetünk politikai átalakúlása szorosabban véve a XIX. század húszas éveiben kezdődik, midőn az irodalmi mozgalom fogékonnyá tevén a magyarságot az újabb eszmék befogadására, oly küzdelmet fejtett ki, amely lépésről-lépésre foglalta vissza alkotmányos jogainkat s egyszersmind kiterjesztette az alsó néposztályra is. Metternich hg. 1821. és 1822-ki törvénytelen rendeletei, amelyek országgyűlés nélkül akarták a közadókat emelni és újoncokat szedni, a megyéket heves ellenállásra ösztönözték. Barsmegye állott a mozgalom élén, amely tiltakozott a törvénytelenség ellen. A kormány fegyveres segítséghez nyúlt, de így sem tudott célt érni. Végre a király maga is belátván, mily ok nélkül kergette a rövidlátó kormány hazánkat a forrongásba, elhatározta, hogy tizenhárom évi szünet után összehívja az országgyűlést. Az 1825-27-ki országgyűlés, bár természetszerűleg csak a régi rendi alkotmányt állíthatta helyre s gyökeresebb reformokat még nem kezdhetett, a szebb jövő reményével töltötte el nemzetünket. Széchenyi István gr. az 1825. nov. 3-ki kerületi ülésben tette nagy alapítványát az Akadémiára s ezzel a jobbaknak régóta hőn ápolt vágyát néhány pillanat alatt megvalósítá. Az 1827. évi XI. törvénycikk már szentesítette is az Akadémia megalapítását. Innentől kezdve Széchenyi lőn a nemzet vezére, aki dús tapasztalatait s évek óta érlelt eszméit a társadalmi és politikai életben egymásután gyümölcsözteté. Az 1832-6-ki országgyűlés már az ő politikai műveinek (Hitel, Világ, Stádium) hatása alatt a reformok terére lépett: az úrbért szabályozták s az örök váltságot is csak a kormány buktatta meg. Az alsó-tábla az ősiség eltörlését is követelte s e mellett nyelvünk jogainak teljes érvényesülését; azonban e kívánalmak a főrendek makacs ellenállásán meghiúsúltak. Vissza

Tartalom

Második fejezet.
A nemzeti költészet kora
(1822-1842).
I. Politikai állapot (1820-1859). - 2. Közműveltség 1-7
I A nemzeti költészet, vagy Kisfaludy Károly és Vörösmarty kora.
I. Kisfaludy Károly:
3. Kisfaludy Károly élein. - 4. Kisfaludy
Károly költészete ; lyrai és epikai művei.
5. Prózai elbeszélései. - 6. Kisfaludy
Károly mint drámaíró 7-27
7. Kisfaludy Károly kortársai és követői. -
Fáy András 29-34
II. Katona József:
8. Katona József élete. - 9. A Bánk bán 34-50
III. Vörösmarty Mihály:
10. Vörösmarty Mihály élete. - 11. Vörösmarty Mihály epikai költészete. - 12. Vörösmarty Mihály drámái. - 13. Vörösmarty lyrai és kisebb elbeszélő költeményei. - 14. Vörösmarty általános hatása 50-70
IV. A klasszikai eposzírók.
15. P. Horváth Endre. - 16. Czuczor Gergely. - 17. Debreczeni Márton. - 18.
Garay János 70-84
V. Bajza József; az Athenaeum
köre.
19. Visszapillantás a magyar kritikai törekvésekre. - 20. Bajza József. - 21. Az Athenaeum köre, lyrikusok, drámaírók 84-90
VI. Az elbeszélő próza; Jósika Miklós b.
22. Vajda Péter. - 23. Jósika Miklós b.
élete. - 24. Jósika Miklós b. regényei. 90-105
VII. Az értekező és szónoki próza ;
Széchenyi István gr.
25. Visszatekintés. - 20. Széchenyi István
gr. pályájának első fele. - 27. Széchenyi
István gr. pályájának második fele -
28 Wesselényi Miklós b. 105-110
29. Összefoglalás - 110-119
II. A nemzeti költészet aranykora,
vagy Petőfi, Arany János és Jókai
kora.
I. A magyar népköltészet és
gyűjtői.
30. Előzmények. - 31. Jelesebb gyűjteményeink. - 32. Erdélyi János. -33. Kriza
János ... 120-130
II. Petőfi Sándor:
34. re tő fi Sándor élete. - 35. Petőfi Sándor
költészete __ 130-143
III. Tompa Mihály:
30. Tompa Mihály élete. - 37. Költészete 143-154
IV. Arany János:
38. Arany János étele. - 39. Arany János
epikai költészete. - 40. Arany János balladái, lyrája 154-176
V. A dráma.
41. Szigligeti Ede pályája; tragédiái.- 'ti.
Szigligeti Ede vígjátékai. - 43. Szigligeti
Ede népszínművei. - 44. Czakó Zsigmond. - 45. Obernyik Károly. 40.
Húgó Károly. - 47. Teleki László gr 176-190
VI. Az elbeszélő próza ; történeti
regény. Eötvös József b.; Kemény Zsigmond b.
48. Eötvös József b. élete. - 49. Eötvös József költészete ; a Karthausi. - 50. A falu
jegyzője és a Magyarország 1514-ben. -
51. Eötvös mint politikai író és szónok. 190-205
52. Kemény Zsigmond báró élete. - 53.
Kemény Zsigmond b. regényei ; a Gyulai
Pál és a Rajongók. - 54. Kemény Zs.
regényei; a Zord idő. - 55. Kemény
Zsigmond b. írói tulajdonságai. - 56.
Kisebb elbeszélők ... 205-224
VII. A szónoki és értekező próza;
Kossuth Lajos.
57. Kossuth Lajos élete. - 58. Kossuth szónoki művei. - 59. A kor többi kiváló
szónokai ... 224-232
60. Összefoglalás „.. 232-233
Harmadik fejezet.
A szabadságharc utáni irodalmunk.
I. Politikai állapot. - 2. Közműveltség 234-239
I. Lyrai és epikai költészet. -
Tóth Kálmán ; Vajda János.
3. Petőfi követői. - 4. Tóth Kálmán. - 5.
Vajda János _ _. 239-244
II. Lyrai és epikai költők: Gyulai
Pál; Szász Károly; Lévay
József.
6. Gyulai Pál. - 7. Szász Károly. - 8.
Lévay József ___ __ _ ___ 241-257
III. Ujabb lyrai és epikai költészetünk.
9. Újabb lyrai költőink. - 10. Újabb epikai
költészetünk (Arany László) 257-261
IV. A dráma: Madách Imre. -
Csiky Gergely; újabb drámaírók.
II. Madách Imre élete. - 12. Madách költészete ; lyrája. - 13. Madách mint drámai költő. - 11. 15 kor többi drámaírói.
lő. Tóth Ede. - 10. Csiky Gergely . . 261-271
V. Az elbeszélő próza; Jókai.
Mór (Újabb regény- és beszélyíró k).
17. Jókai Mór élete. - 18. Jókai Mór regényei. - 19. Az egy magyar nábob és Az
új földesúr. - 20. Jókai írói tulajdonságai. - 21. Az elbeszélő, próza más nevezetesebb művelői.- 22. Újabb elbeszélőink 271-289
VI. A történelmi próza.
a) Politikai történetíróink. 23. Jászay Pál
és Teleky József gr. - 24. Horváth Mihály. - 25. Szalay László. - 2(S. Salamon Ferenc, - 27. A kor többi jelesebb
történetírói... _ .. . . 289-305
b) A magyar műveltségtörténet. - 28.
Csengery Antal. - Más nevezetes írók__ 305 -309
VII. A szónoki próza; Deák
Ferenc.
29. Deák Ferenc élete. - 30. Deák Ferenc
mint szónok és író. -31. A szónoki próza
más művelői. - 32. Az egyházi szónoklat 305-318
VIII. Az értekező próza.
a) Irodalomtörténeti és kritikai értekezések. 33. Toldy Ferenc élete. - 31. Toldy
Ferenc, az irodalomtörténet megalapítója
35. Gyulai Pál, Salamon Ferenc, Szász
IV. A klasszikai eposzírók.
P. Horváth Endre:
I Az Árpád III. könyvéből 71
Czuczor Gergely:
I A Botond III. énekéből 73
Kisebb müvei:
1. A legszebb ének 75
2. A falusi kis leány Pesten . .. 76
3. Fúj, süvölt a Mátra szele 77
4. Sárga csikó a paripám .. 77
5. Temetőben . 78
Debreczeni Márton:
A kióvi csata VII. énekéből _ ... 70
Garay János:
A Szent László Előhangja 80
Kisebb művei:
1. A zarándok 82
2. Kelet népéhez 82
V. Bajza József:
A Kritikai Lapokból; Vezérszó 85
Lyrai müvei:
1. Sóhajtás - 8i
2. Ébresztő (1845.) 87
3. Nyugasztaló (1851.) 88
4. Az apáca__ __- - - 89
Vachott Sándor:
A külföld rabja ._. __ 90
Herényi Frigyen :
Honvágy... _ - - 93
Sárosy Gyula:
Ingeborg önszületése napján __ 94
Szemere Miklós:
Kedvteléseim „.. __ - - 95
Az elbeszélő próza.
Vajda Péter:
A reggel.. „.. -.. ._. - - 97
Jósika Miklós b.:
Az Abafi-ból: Szeszély 100
Gyulai Pál: Jósika Miklós b. jellemzése 104
VII. Az értekező ás szónoki próza.
Széchenyi István gr.:
A Hitel Bevezetése 106
« Végszó... - - 109
A Kelet népe Bevezetése __ - - -110
Wesselényi Miklós b.:
A Szózatból: Intő szó a hont s nemzetiséget fenyegető veszélyről - -115
Gyulai Pál: Az Auróra-kör törekvései 117
II. A nemzeti költészet aranykora.
I. A magyar népköltészet és gyűjtői.
Regősének (Dozmátról) 122
Erdélyi János :
1. Piros a te kendőd 125
2. Egy gyermek születésére 125
3. A menekültek 123
A népköltészetről 126
Kriza János :
1. Erdővidék az én hazám ._ 129
2. A kis leány kertjibe 129
II. Petőfi Sándor.
Salamon Ferenc: Petőfi újabb költeményei 137
III. Tompa Mihály:
1. A jávorfáról ... . 145
2. őszi tájnak 148
3. A gólyához (1850.) 148
4. Pusztán (1850.) 149
5. Új Simeon 150
6. Sírboltban 151
7. Népdalok (a-b-c) 152
8. Utolsó verseim (a- b) 152
IV. Arany János:
A Toldi Szerelme II. ének 24.41. versszakai . 158
A Toldi Szerelme V. ének 102. Versszaka . 158
A Toldi Szerelme VI. ének 58. 59. 64-68.
versszakai 159
A Toldi Estéje VI. énekének 11. 12. versszakai 160
A Buda Halála XII. énekéből az 56-74. versszakok ... ... „_ ... - __ - 162
Balladái :
1. Szondi két apródja „_ .. ... 164
2. A walesi bárdok _ .„ ___ 165
3. Tetemre hívás .„ ._ ... .„167
Lyrai művei:
4. Letészem a lantot ... ... 168
5. Ősszel ... 168
6. Epilógus ... 169
Gyulai Pál: Arany J.-ról 172
V. A dráma.
Szigligeti Ede:
A trónkereső V. felv. 3. 4. jelenete 178
A Fenn az ernyő, nincsen kas I. felv. vége 181
A Csikós III. felvonásából .. . 183
BayerJózsef: Szigligeti Edéről .185
Teleki László gr.:
A Kegyenc II. felvonásából 188
VI. Az elbeszélő próza.
Eötvös József b.:
Búcsú ... . _. ... ... 192
A Karthausi végéből 194
Pap Endre: Karthausi _ 194
A falu jegyzője II. köt. 19. fejezete _ _ 195
Törvényhozásunk 201
Emlékbeszéd Szalay Lászlóról 203
Végrendelet 205
Kemény Zsigmond b. :
A Gyulai Pál-ból 209
A Rajongók IV. részének X. XI. fejezete . 210
A Zord idő III. részének VI. fejezetéből 217
B. Wesselényi mint szónok 221
VII. A szónoki és értekezű próza.
Kossuth Lajos:
Márc. 17. (1848.) tartott beszéde 220
Deák Ferenchez írt levele 228
Harmadik fejezet.
A szabadságharc utáni irodalmunk.
Lyrai és epikai költészet.
Tóth Kálmán.:
1. Dalok: a) Fütyül a szél.. .b) Naptól virít...
c) Sírjon, ríjjon a hegedű ... 240
2. Előre 240
Vajda János:
1. Az üstökös 242
2. Luzitán dal 242
3. A virrasztók 243
4. Nyári les 243
Gyulai Pál:
1. Szeretnélek még egyszer látni 243
2. Szüreten . 240
3. Horatius olvasásakor ... . 240
4. Dalaimról. 247
3. A népszerűség . . . 248
Szász Károly:
1. Iduna _ 230
2. A kis Ilonka emlékezetéből (a-b) 230
3. Madách Imréhez (1803) . 231
4. Dante Isteni Színjátékából : a Pokol V. éneke 252
Lévay József:
1. Fehér galamb 234
2. Ma meghalok 234
3. Mikes ' ... 233
4. Arany János emlékezete__ 253
Arany László:
A Délibábok hőse II. ének 35-41. versszakai. 260
A dráma.
Madách Imre:
1. A halál költészete 262
2. Dalforrás 263
Az ember tragédiája I. színe 164
« XV. színe _ .„ . 266
Az elbeszélő próza.
Jókai Mór:
Az Egy magyar nábob II. köt. XIII. fejezete 275
Az új földesúr V. fejezetéből 280
« « XI. fejezete : Az a bizonyos szegény asszony. 282
A történelmi próza.
Teleky József gr.:
Hunyadi János jelleme.. 290
Horváth Mihály:
Kráter György egyezkedése Castaldóval (a monographia CIV. CV. része) 292
Szalay László:
Sz. István kormányzásának kezdete 297
Salamon Ferenc:
A történelmi vizsgálatról 300
Csengery Antal:
Deák Ferenc jellemzéséből... 306
A szónoki próza.
Deák Ferenc:
A lengyelek ügyében . 310
Az 1861-iki második felirati javaslatából 313
Még néhány szó a «Botschafter»-nek április
3-iki cikkére (Húsvéti cikk) 314
Az értekező próza.
Toldy Ferenc:
Széchenyi István (1860) 321
Greguss Ágost: 1. Mesék.
a) A csillagok „ 328
b) Régi történet . 328
c) A lakatosok 329
2. Epigrammák (a-d) ... . 329
3. A stílről 330
Péterfy Jenő:
Kemény Zsigmond jellemei 331
Hasonmások.
1. Vörösmarty M. : A Szózat első két versszaka 68
2. Széchenyi István gr. naplójából 111
3. Petőfi Sándor első levele Arany Jánoshoz 132
4. Tompa Mihály utolsó levele Arany Jánoshoz 144
5. Arany János: Szép ősz 156
6. Eötvös József: Vachott Sándornéhoz írt levele 191
7. Kemény Zsigmond b. levele Petőfi Sándorhoz 206
8. Madách Imre: Az ember tragédiájából 262
9. Jókai Mór levele Eötvös Lóránd b.-hoz 272
10. Deák Ferenc levele Ráth Mórhoz 316
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem