Előszó
Az év anyaga, a XX. század magyar irodalmának története nem egyszerű folytatása eddigi irodalomtörténeti tanulmányaiknak. Ebben az évben az élő, helyesebben a mai magyar irodalommal foglalkozunk,...
Tovább
Előszó
Az év anyaga, a XX. század magyar irodalmának története nem egyszerű folytatása eddigi irodalomtörténeti tanulmányaiknak. Ebben az évben az élő, helyesebben a mai magyar irodalommal foglalkozunk, hiszen Balassi is élő író, de nem olyan értelemben él, mint mai íróink, vagy akár az Ady, vagy a József Attila korának nemzedéke: írói magatartása erkölcsi példa, művészi alkotómódszere eleven tanulság, műve időálló szépségével hódít ma is, de nemzeti létünk és nemzeti műveltségünk kérdéseit korántsem érinti oly időszerűséggel, mint a Xx. századi magyar írók művei, mivel a magyar társadalmi élet alapja a XVI. század óta lényegesen megváltozott. Az e korba tartozó írók művének időszerűsége az, ami bizonyos határt von eddigi irodalomtörténeti stúdiumaik és megelőző tanulmányaik közé.
Tanulmányaik ez aktualitása két következménnyel jár. Az egyik: a mai magyar irodalommal való foglalkozásál le kell mondaniuk arról az objektivitásról, melyet a történeti távlat eleve biztosít - csak bizonyos mértékig persze! - s az irodalomtörténet történeti jellegű tárgyalásmódja mellett lényegesen nagyobb szerepet kapnak az irodalomelméleti és az irodalomkritikai szempontok. A másik: mivel az a társadalmi alap, melyen ez az irodalom kivirágzott, ma is mozgásban van, a letűnő régi és a hódító új dialektikus harcának húsunkbavágó, csontunkig ható harcának állapotában, az ismeretszerzés, a tanulás itt még inkább fegyverkezés jellegű, az értékelés nemcsak egy-egy mozgalom, egy-egy író, egy-egy mű értékét dönti el, hanem a magunk állásfoglalását, a magunk helyét is meghatározza. A marxizmus-leninizmus ideológiája nem ismer semleges területeket a társadalmi élet terepén, tehát az Igor ének, vagy a Zrínyiász értékelése is ideológiai kulcskérdés. De nem kétséges, hogy az ember másként vitázik az ükapjáról, mint az édesanyjáról, önmagáról, a gyereke jövőjéről. A tárgyunk feladata irodalomelméleti, irodalomtörténeti és kritikai problémák élesebb harci kérdésekként jelentkeznek, a vitakérdések személyesen és közvetlenül érintenek minket magunkat és mikor kialakítjuk álláspontunkat, akkor egyben a mai irodalmi közfelfogást, közízlést is közvetlenül alakítjuk s ezen keresztül befolyást gyakorolunk mai társadalmi életünkre is.
Vissza