A magyar irodalom története a romantikáig

Kézirat/Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző

Budapest

'Bán Imre: A magyar irodalom története a romantikáig ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	142 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J2-960. Megjelent 228 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A finn-ugor és török etnikai elemekből ötvöződött magyar nép a IX. század utolsó éveiben érkezett hosszas vándorútjának végére, a Kárpátok medencéjébe. Műveltsége azonos volt az eurázsiai sztyep lovasnomád népeiével, s bár ismerte a türk eredetű, de a finn-ugor magyar nyelv szükségletei szerint bővített rovás írást. kultúrájának szellemi termékei kizárólag szóban éltek. Hiedelmeinek köréről, hitvilágáról csak szórványos adatokkal rendelkezünk, nem többel annál, amit az összehasonlító néprajz a rokon népek sámán-kultuszaiból és a magyar parasztság ősi babonáiból kibontott. Írásos emlék ebből a korból semmi sem maradt ránk, ősköltészetünk anyagára csak a keresztény magyar állam első századaiból származó latin nyelvű egyházi emlékek és történeti művek tudósításaiból következtethetünk. Az ősköltészet hordozója minden bizonnyal az énekmondóknak a sámánpapokéval azonos rendje volt, hiszen a költészet jórészt mágikus és kultikus igények szolgálatában állt, vagy a hősöket dicsőítette. Lehetséges, hogy ezt a rendet egy ősi varázs-igéből származó szóval regösnek nevezték. Az ősköltészet lírai műfajai közül legrégibbnek a munkadal látszik. A velencei származású Gellért csanádi püspöknek XI. századi legendájában esik róla szó: a püspök egy kézimalmot forgató magyar nő egyhangú énekét nevezi tréfásan "symphonia Ungarorum"-nak. Igen ősi eredetűnek látszik a XX. századig élő siratóének, amely egyébként a balkáni folklórnak is kedvelt darabja. Pogány és keresztény elemek vegyülnek az u.n. regös énekekben, a téli napforduló /karácsony-vízkereszt/ táján előadott termékenység-varázsló költeményekben. Maga a szokás szláv /hihetőleg délszláv/ eredetűnek látszik, a versek /a XX. század elején gyűjtötték össze őket!/ viszont telve vannak magyar mitikus képzetekkel. Magyar nyelvű eredeti varázs-szövegek feljegyzéseit a XV-XVI. századból bírjuk /Bagonyai ráolvasások, Bornemisza Péter bájoló imádságai/. Vissza

Tartalom

I. A magyar ősköltészet 3
II. A középkor irodalma 5
1. Történeti, társadalmi, műveltségi viszonyok 5
2. Latin nyelvű irodalmunk 8
3. A magyar nyelvű egyházi irodalom kezdetei 10
4. A magyar nyelvű világi irodalom 12
5. Egyházi irodalmunk későközépkori virágzása 17
III. A reneszánsz irodalom 22
1. Történeti, társadalmi, műveltségi viszonyok 22
2. A Hunyadiak korának humanizmusa - Janus Pannonius 25
3. Humanista irodalmunk Mohács előtt és után 29
4. A reformáció irodalma 33
5. A magyar elbeszélő költészet a XVI. században 42
6. Balassi Bálint 46
7. A késői reneszánsz irodalma 51
IV. A barokk irodalom 55
1. Történeti, társadalmi, művelődési viszonyok 55
2. A katolikus ellenreformáció irodalma. Pázmány Péter 58
3. Zrínyi Miklós 60
4. Nemesi műköltészet a XVII. században. Gyöngyösi István 68
5. A magyar puritánusok. Apáczai Csere János 71
6. Az erdélyi próza fejlődése 75
7. A XVII. század kéziratos költészete 78
8. Történeti, társadalmi, műveltségi viszonyok a XVII-XVIII. század fordulóján 81
9. II.Rákóczi Ferenc mint író 83
10. A XVIII. század kéziratos költészete 85
11. Mikes Kelemen 89
12. Amadé László és Faludi Ferenc 93
13. A magyar dráma fejlődése 95
14. A magyar irodalomtörténetírás kezdetei 97
V. A felvilágosodás és a klasszicizmus irodalma 100
1. Történelmi, társadalmi és műveltségi viszonyok 100
2. Bessenyei György 104
3. Szépirodalmi törekvések az 1770-es és 80-as években 107
4. A formaújítók 112
5. A magyar szentimentalizmus írói 115
6. Batsányi János 119
7. Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály 122
8. Kazinczy Ferenc 132