A magyar irodalom története 4.

1849-től 1905-ig

Szerző

Szabolcsi Bence

Budapest

'Szabolcsi Bence: A magyar irodalom története 4. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.071 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3596-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Irodalom Történetének hat kötete az első olyan nagyszabású magyar irodalomtörténeti összefoglalás, amely a marxista irodalomkutatás eredményeit felhasználva, a kezdetektől napjainkig minden részletre kiterjedő képet nyújt irodalmunk történetéről. A magyar irodalom korszakait a társadalmi összefüggések figyelembevételével, időrendben és mindig az irodalom belső fejlődésének, irányzatainak, jelentős áramlatainak középpontba állításával mutatja be, de nem feledkezik meg a különböző művészetek és az irodalom kölcsönhatásainak ismertetéséről sem.
A Magyar Irodalom Története az összefüggések feltárása mellett a fontosabb írókat és műveket is jelentőségüknek megfelelő részletességgel mutatja be. Komoly érdeme, hogy igen részletesen foglalkozik korunk irodalmával: századunk számos figyelemre méltó alkotója itt kapja meg először az őt megillető helyet és rangot.
A Magyar Irodalom Történetének egyes fejezeteihez és legfontosabb szövegkiadások és a szakirodalom válogatott... Tovább

Tartalom

A kötet tárgya és beosztása	5
A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM KIBONTAKOZÁSA
A korszak általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok Világos után (S. S.)	11
Az abszolutizmus korának főbb jellemvonásai	11
A korszak felosztása	12
Társadalmi és politikai viszonyok a Bach-korszakban	13
Az arisztokrácia magatartása a Bach-korszakban	14
a középbirtokos nemesség és Deák magatartása	15
Pártpolitikai mozgalmak az évtized fordulóján	16
A kiegyezés előkészítése a provizórium idején	21
A kiegyezés	23
Az irodalmi élet Világos után (S. S.)	26
Az írók tábora	26
Folyóiratok, füzetes kiadványok és lapalapító kísérletek	27
Írói csoportok és irányzatok	33
Könyv- és folyóiratkiadók	36
Intézmények	36
Irányzatok az eruópai irodalomban (S. I.)	37
A magyar zene főbb irányai 1849 után (Sz. B.)	41
Az európai és a magyar képzőművészet fejlődése 1849 után (N. L.)	45
A népiesség elméletének kialakulása és öröksége (S. I.)	47
Erdélyi és a "művészeti formák"	47
Az "emberiség-költészet" eszménye	48
A népköltészet jeletősége	49
A népköltészet demokratizmusa	51
A népiesség szerepe Petőfinél és Aranynál (S. I.)	53
Petőfi költészetének népies-nemzeti szakasza	53
Petőfi túlhaladása a népiességen	54
Arany felfogása a népiességről és a nemzeti költészetről	56
A népies-nemzeti és a liberális-nemesi irodalom. A realizmussal elegy romantika (S. I.)	59
A népies-nemzeti eszmény Világos után	60
Népiesség és romantika	61
A romantikus irányzatosság	62
Az állambölcseleti és történeti fogantatású irodalom	64
Műfaji kérdések Világos után (S. I.)	66
A népies-nemzeti líra	66
A népies-nemzeti epika	68
Romantika és realizmus a regényben	72
Eszmék a világos utáni irodalomban (S. I. - V. Gy. M.)	79
A természettudományos szemlélet térhódítása (V. Gy. M.)	80
Az "ideál" és "reál", az eszményítés (S. I.)	85
A történetírás új irányzata (S. I.)	90
A népies-nemzeti irányzat
Az irányzat jellege (S. I.)	95
Arany János (S. I.)	96
Az elveszett alkotmány	99
Első alkotói virágkora	100
Toldi	102
Barátsága Petőfivel	109
Toldi estéje	111
A forradalom idején és Nagykőrösön	117
Útkeresése az epikában	121
A nagykőrösi korszak lírája	126
A nagykőrösi balladák	129
A pesti évek	133
Buda halála	134
Az utolsó korszak	137
Az Őszikék	138
Toldi szerelme	141
Az Arany-életmű	147
Tompa Mihály (K. K.)	152
Egyéniség, életviszonyai	152
Költői fejlődése 1849-ig	155
Az önkényuralom korában	159
Epikus költészete	165
A népies-nemzeti irányzat kisebb költői (K. K.)	168
Lévay József	169
Szász Károly	171
Thaly Kálmán	173
Az ötvenes évek epigonköltészete (S. S.)	175
A tájköltészet képviselői	175
A valódi petőfieskedők	177
Arany, Erdélyi és Gyulai harca az epigon-költőkkel	180
A népies próza (N. M.)	183
Vas Gereben	184
Abonyi Lajos	187
A népszínmű útkeresése (O. B.)	189
Az örökség	189
Az útkeresők	192
Szigeti József népies bohózatai	194
Gyulai Pál (S. S.)	197
Ifjúsága	197
Kritikusi bemutatkozása	199
Petőfi-értékelése	201
Véleménye a regényíró Keményről	202
Szépirodalmi szemléje	204
Tragikumfelfogása	206
Polemikus levelei. Vitája Erdélyivel	209
Pályafordulata. Szépírói tevékenysége csúcsán	209
Harca az ellenzékkel ítélete Jókairól	211
Tudományos munkássága	213
Költészete	216
A konzervatív irodalompolitikus	219
Salamon Ferenc (S. S.)	228
Élete	223
Irodalomszemlélete	224
Petőfi-értékelése	226
Nézetei a drámáról	227
Greguss Ágost (S. S.)	228
Élete	229
Nézetei a Világos utáni irodalomról	233
Felfogása a népiességről s Arany művészetéről	236
A népies-nemzeti irányzat mérlege (S. I.)	238
A liberális-nemesi irányzat
Az irányzat jellege (S. I.)	241
Kemény Zsigmond (S. I.)	243
A forradalom előtt	243
A Korteskedés és ellenszerei és a Gyulai Pál	247
A forradalom után	251
Röpiratok és esszék	254
Világos utáni regényei	257
A nemzeti-polgárosulás utolsó ideológusa	268
Csengery Antal (S. S.)	270
Élete	271
A publicista	273
Az esszéista és irodalompolitikus	274
A népies-nemzeti és a liberális-nemesi irányzat kiegyenlítődése (S. I.)	278
A romantika irányzata
Romantika és realizmus (S. I.)	281
Jókai Mór (N. M.)	284
Írói kibontakozása az önkényuralom idején	288
A nemzeti romantika útján	289
Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán	291
Az irányregény határán	293
A nemzeti ábránd és csalódások könyvei	295
Virágzás és új törekvések	297
A hősi múlt ébresztése	298
A nemzeti kapitalizmus és az utópia jegyében	302
Kései romantika és hanyatlás	305
A Rab Ráby	308
Kuruckori és kalandorregények	309
A kis királyok	310
Új témák keresése	311
Regényírói módszere	314
A romantikus regény (N. M.)	321
Beöthy László	322
Degré Alajos	323
Pálffy Albert	325
P. Szathmáry Károly	326
Béreczy Károly	327
A Világos utáni eszmék és Madách Imre
A Világos utáni korszak szemléletének sommázata Madách Imrénél (S. I.)	330
Madách Imre (S. I.)	331
Esztétika nézetei	334
Lírája	336
Drámai kísérletek	340
Az ember tragédiája	343
A Tragédia három szférája	346
A történelmi és a természeti végzet a Tragédiában	352
Nemzet és emberiség kapcsolata a Tragédiában	355
A Mózes-dráma	357
A nemzeti-polgárosult irodalom kibontakozásának mérlege
A Világos utáni irányzatok (S. S.)	362
A romantika irányzata	364
A liberális-nemesi irányzat	365
A népies-nemzeti irányzat	365
Új fejlődés csírái a Világos utáni irodalomban (S. I.)	366
A népies-nemzeti irodalom útja és a városi polgárság (N. G. B.)	369
A haladó és magyarosodó városi polgárság szerepe 1849 előtt	370
A városi polgárság és a nemzeti közhangulat Világos után	371
A népies-nemzeti irány polgárosodási igénye	373
Az 1860-1861-es korszakhatár	374
Az értelmiségi polgárság hasonulása a nemesi közszellemhez	376
A nemzeti-polgárosult irodalom differenciálódásának kezdetei (K. K.)	378
Az osztódás jellege	381
A Deák-pártiak főbb elvei	383
Vajda és az ellenzék programja. Zilahy Károly	387
Az elkülönülés nyomai	390
Ellenzéki árnyalású tragikum-típusok	395
A Kritikai Lapok	395
A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA: A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVTIZED
Az évtized általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok (S. S.)	401
Az osztályerők csoportosulása, pártpolitikai mozgalmak	401
A gazdasági élet főbb vonásai	403
A dualizmus rendszerének megszilárdulása	405
Eszmék és irodalmi irányzatok (N. G. B.)	406
Az irodalmi élet fő vonásai	411
A regény irányzatai	414
A líra irányzatai	418
A dráma irányzatai	424
A kritika irányzatai	428
Hírlapok, folyóiratok, irodalmi társaságok a kiegyezés után (N. G. B.)	437
Az évtized írói
Arany László (N. G. B.)	452
Élete	452
Népmesegyűjteménye	453
Első tanulmányai	455
Első csalódásai - első köteményei	456
A délibábok hőse	458
A verses regény műfaja	460
A délibábok hősének nyelve és stílusa	461
A hunok harca	463
A kritikus	464
A tanulmányíró	465
Értekező stílusa	467
Tolnai Lajos (G. G. - N. M.)	470
Költészete	471
Szépprózájának általános jellemzése	473
Szépprózájának kibontakozása	474
A pálya végén	480
Összegzés	481
Toldy István (N. G. B.)	483
Ifjúsága s a pályakezdés évei	483
Történelemszemlélete, politikai álláspontja	484
Vígjátékai	486
Az Anatole	487
Utolsó drámái	490
Vértesi Arnold (D. A.)	493
Írói pályútja	493
A dzsentri-téma megjelenése	494
A tárcanovellista	495
Asbóth János (N. G. B.)	497
Élete	497
Politikai koncepciója	499
Regénye: az Álmok álmodója	500
Kritikai felfogása	501
Dömötör János (K. A.)	504
Ábrányi Emil (K. A.)	506
Darmay Viktor (K. A.)	508
Rákosi Jenő (N. M.)	510
Élete	510
Színművei	511
Kísérletek a polgári dráma megteremtésére (O. B.)	513
Színházi viszonyok a kiegyezés után	514
A népszínmű továbbélése	517
Tóth Ede és népszínművei	519
Csepreghy Ferenc és népszínművei	520
Az újromantikus dráma és Rákosi Jenő	521
Az újromantikus dráma és Dóczi Lajos	523
A polgári dráma és Szigligeti Ede	523
A polgári színjáték más képviselői	526
Szana Tamás (N. G. B.)	529
A Kiegyezés utáni évtized mérlege (S. I.)	531
A NEMZETI POLGÁROSULT IRODALOM DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA: AZ UTOLSÓ SZÁZADNEGYED
A századnegyed általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok (S. S.)	535
A parlamenti pártok	535
A munkásmozgalom helyzete	536
A gazdasági élet főbb vonásai	537
A kormánypolitika a századfordulóig	538
A szociáldemokrata s az agrárszocialista mozgalom	541
A dualista rendszer belpolitikai válsága	543
Eszmék és irodalmi irányzatok (D. A.)	545
Liberalizmus - nacionalizmus - demokrácia	545
Filozófiai és tudományos irányzatok	549
Irodalmi-művészeti háttér: realizmus - naturalizmus - szecesszió	553
A műfordítás-irodalom (H. K.)	558
Hírlapok, folyóiratok és irodalmi társaságok az utolsó századnegyedben (N. G. B.)	565
Az európai és a magyar képzőművészet fejlődése (N. L.)	590
A líra megújulása
Az új társadalmi tudat jelentkezése a lírában (K. A.)	593
Vajda János (K. A.)	597
Ifjúsága	597
Válsága Világos után	598
A Gina-versek	600
Novellái, kísérletei a drámai költészet terén	603
Röpiratai	605
Verses regényei	607
Filozófiai lírája	609
Politikai költészetének újravirágzása	613
Újra feltámadó szerelmi költészete	615
Költői eszközei	619
Reviczky Gyula (K. A.)	625
Élete	625
Az "általános emberi" jegyében	627
Az Apai örökség s az elbeszélések	628
A lírikus	629
Költői nyelve	636
Komjáthy Jenő (K. A.)	639
Élete	639
Lázadása	641
Miszticizmusa	642
A szimbolizmus előfutára	644
A preszimbolisták (K. A.)	647
Endrődi Sándor	648
Szalay Fruzina	650
Rudnyánszky Gyula	650
Telekes Béla	653
A közélet költői (K. A.)	654
Szabó Endre	655
Inczédi László	656
Zempléni Árpád	657
A nagyváros költői (K. A.)	659
Ignotus	660
Heltai Jenő	661
Szentessy Gyula	663
Makai Emil	663
A szocialista költészet első képviselői (K. A.)	666
Palágyi Lajos	667
Csizmadia Sándor	668
Farkas Antal	670
Kiss József (K. A.)	674
Az új költői hangnem kialakítója	674
A Hét	675
A pálya delelőjén	675
Költészetének elemei	678
A "népnemzeti" iskola elhalása a lírában
A "népnemzeti" iskola utolsó képviselői (K. A.)	681
Pósa Lajos	681
Szabolcska Mihály	682
Kozma Andor	684
Bárd Miklós	685
Vargha Gyula	686
További kísérletek a polgári dráma megteremtésére
Csiky Gergely (O. B.)	690
Élete	690
Kapcsolata az újromantikával	691
A francia tézis-drámák hatása dramaturgiájára	692
A proletárok	694
Tézis-drámái	695
Dzsentri-ábrázolása	696
Prózája	697
Az elbeszélő próza korszerűsítése
A realizmus új igényének jelentkezése a regényben (S. I.)	700
Mikszáth Kálmán (K. K.)	702
Az első sikerig (1881)	703
Írói fejlődése	709
Idill és realizmus (1881-1890)	715
Játék a témával; idill	716
A Szent Péter esernyője	720
A történelmi idill	722
A realizmus felé; fejlődésének másik útja	725
A Beszterce ostroma	728
A kortársi közélet regényei	730
A középső pályaszakasz mérlege	734
Realista szándék és magvalósulás (1990-1910)	735
A Különös házasság	738
Helye szépprózánk fejlődésében	759
Az elbeszélő művészet új eszközeinek megteremtése (S. I.)	762
Bródy Sándor (D. A.)	764
Pályakezdése	764
Viták a Nyomor naturalizmusa körül	765
Regényei: karrier és dezillúzió	768
A Fehér Könyv és a Jövendő	770
Az Erzsébet dajka	772
A drámaíró	774
Bródy és a Nyugat	776
A Rembrand-ciklus	778
A korszak repzezetatív műfaja: a novella (D. A.)	780
A tárcanovella felvirágzása	780
Műfaji változatok	781
Társadalmi tényezők	784
Petelei István (D. A.)	787
Szatíra a kisvárosról	788
Ballada, és novella	789
Válságos évtizede	791
Félrecsúszottak, mániások, őrültek világa	792
Papp Dániel (D. A.)	796
"A vergődő egyén"	797
Az anarchista	798
Tündérlak Magyarhonban	801
Thury Zoltán (D. A.)	804
A nyomorúság vándora	804
A tárcanovella megteremtése	805
A közéleti író	808
Népdráma - novellában	809
A színpadon	812
Szatíra és humor	813
Lovik Károly (D. A.)	816
A gentleman álarcában	816
Az idill keresése	818
Közöny és nihilizmus	819
A romantikus árnyéktánc	822
Tárcanovellisták a Hét és a Nyugat között (D. A.)	824
A Hét köre	824
A Budapesti Napló szerepe	826
A Népszava novellistái	827
A lélektani regény (S. I.)	829
Gozsdu Elek (D. A.)	832
A Tantalus	832
Fehértemplomi magányossága	834
Gozsdu és a szecesszió	836
Levelezése	837
Iványi Ödön (D. A.)	838
A vidéki radikalizmus centrumában	838
A lassan érő novellista	840
A szenvedélyek iskolája	842
Romantika és realizmus	845
Kettétört pálya	847
Justh Zsigmond (D. A.)	848
Káprázatok	849
A Párizsi Napló és a Hazai Napló	850
A Puszta víziója	852
A szenttornyai parasztszínház	853
A kiválás genezise	854
Részvét és irónia	855
Ambrus Zoltán (D. A.)	857
Az irodalom írója	857
A Midas király és más regényei	858
Irodalmi harcai, az újságíró	861
A kritikus karaktere	862
Az intellektuális novella és a szatíra	864
A Nyugat nesztora	868
Utolsó évei	870
Herczeg Ferenc (M. J.)	871
Ifjúsága	872
Társadalmi regényei	874
A megrontó siker	876
A Pogányok	877
A történelmi témák	879
A novellista	881
Az első világháború után	882
Az új népiesség kezdetei a prózában (D. A.)	885
Tömörkény István (D. A.)	887
Radikalizmusa	888
A paraszti tragikuma	889
A humor problémája	892
Válság és útkresés	894
Találkozása a munkássággal	895
A Nemzeti Színházban	898
A háborús idők	899
Halála és öröksége	900
Gárdonyi Géza (M. J.)	901
Élete	903
Pályakezdése	904
Millenium utáni korszaka	908
Az én falum	909
Nagyregényei	910
A "népnemzeti" iskola elhalása a prózában
A "népnemzeti" iskola utolsó képviselői (G. G.)	915
Baksay Sándor	915
Bársony István	917
Cserzy Mihály	918
Bendek Elek	919
Tóth Béla	919
Sebők Zsigmond	920
Rákosi Viktor	921
Eötvös Károly (G. G.)	923
Élete	923
Előadásmódja, anekdotizmusa	924
A nagy per	925
Kritika és irodalomtudomány az utolsó századnegyedben
A "népnemzeti" elv nacionalizmussá válása (S. S.)	927
Beöthy Zsolt (N. G. B.)	929
Élete	929
Regényei és novellái	930
Az irodalomtörténész	932
Nemzet- és fajelmélete	934
Történelem- és irodalomszemléletének nacionalizmusa	936
Felemás visszahatások a "népnemzeti" dogmával szemben (N. G. B.)	940
Bodnár Zsigmond (N. G. B.)	944
Élete	945
Történelembölcselete	946
Irodalomszemlélete	948
Palágyi Menyhért (N. G. B.)	950
Élete	951
Kritikusi tevékenysége	952
A realizmus új igényének jelentkezése (N. G. B.)	955
Péterfy Jenő (N. G. B.)	957
Ifjúkora	957
Dramaturgiai felfogása	960
Bölcseleti, világnézeti tájékodódása	963
Kritikusi módszere	965
Esszéi Eötvösről, Keményről és Jókairól	966
Viszonya Taine-hez, a pozitivizmushoz s Rankéhoz	972
Viszonya a Budapesti Szemléhez s kortársaihoz	974
Magányossága	975
A modernség igénye a Nyugat előtt (N. G. B.)	980
Riedl Frigyes (N. G. B.)	982
Élete	983
Realizmus, eszménye	985
Irodalomtörténeti módszere	986
Politikai szemlélete	987
Arany János-monográfiája	988
Szintézis-kísérletei	990
Egyetemi tevékenysége	992
Ignotus (N. G. B.)	996
Élete	997
A konzervatív esztétika ellen	999
Esztétikai elvei	1000
A kritikai impresszionizmus ellentmondásai	1001
A szecessziós modor	1004
Lázár Béla (N. G. B.)	1006
Útban a modern polgári irodalomtudomány felé (S. I.)	1008
Heinrich Gusztáv (N. G. B.)	1010
Katona Lajos (N. G. B.)	1013
Mérleg és kitekintés
Az utolsó századnegyed mérlege (S. I.)	1019
Az századforduló mint vég és kezdet (D. A.)	1023
Dezilluzionizmus	1025
Menekülés	1027
Tagadás	1034
A szintézis	1037
A rövidítések jegyzéke	1041
Névmutató	1043