I. kötet | |
A magyar középkor irodalma | 5 |
A magyar középkor első két százada 1000-1200 | 7 |
A lovagkori epikától az anyanyelvű vallásos költészetig 1200-1300 | 20 |
Az Anjouk évszázada 1300-1400 | 28 |
A középkori magyarországi irodalom felvirágzása és a latin nyelvű reneszánsz 1400-1541 | 50 |
Magyar nyelvű egyházi irodalom | 51 |
Latin nyelvű egyházi irodalom | 62 |
Latin nyelvű világi irodalom | 64 |
Magyar nyelvű világi irodalom | 84 |
Magyar reneszánsz | 93 |
Az magyar népnek, ki ezt olvassa 1533-1566 | 94 |
Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek | 94 |
A hallás útján élvezett (szóbeli), zenével kísért költészet | 100 |
Olvasmányok | 115 |
A magyar reneszánsz fénykora 1567-1596 | 125 |
A magyar múlt felfedezése | 125 |
A szórakoztató verses epika: szerelmes történetek | 130 |
Az elbeszélő próza felé | 134 |
Balassi Bálint költészete | 147 |
"Ez világ mint egy kert, kit kőeső elvert" - későreneszánsz, manierizmus, a barokk itthoni előkészülete 1584-1641 | 179 |
Órák és labirintusok. Magyar próza a XVII. század elején: vallásos, tanító és elmélkedő irodalom | 187 |
"Magyarország panasza." A harmincéves háború és hatása | 196 |
Gondolatok a legfőbb jóról | 200 |
A magyarországi latin nyelvű történeti irodalom az anyanyelvű reneszánsz és a reformáció idején | 207 |
A magyar barokk | 217 |
Zrínyi és a magyar barokk | 219 |
Adriai tengernek szirénája | 219 |
Zrínyi kortársai: "A magyar nép hármas jajja" | 247 |
Az első magyar enciklopédia | 251 |
A történelem mint színjáték. - A publicisztika felé | 254 |
A költészet Zrínyi korában | 258 |
Gyöngyösi és a magyar barokk | 263 |
Az eposzi igényű barokk krónikásének: Gyöngyösi István | 263 |
A líra tematikai gazdagodása | 275 |
Kuruc költészet | 280 |
Florentina, avagy a magyar színjáték rejtélye | 284 |
A lélek békességéről. A Gyöngyösi-korabeli próza | 287 |
Bethlen Miklós és az önéletrajzi formában jelentkező magyar regény (a magyar barokk fénykorának utolsó évei, 1700-1712) | 291 |
A tizennyolcadik század küszöbén | 291 |
Rákóczi kurucainak költészete | 292 |
A krónika mint a regényes elbeszélés előkészítése | 295 |
Az író élete mint művének témája: Bethlen Miklós | 298 |
"Hogy ki ne kopnánk élő nyelvünkbül". A magyar késő barokk a XVIII. században | 306 |
Daloskönyvek, adomák és tudós irodalom | 306 |
Rákóczi Ferenc mint író | 315 |
Önéletrajzi regények Bethlen Miklós modorában | 320 |
Rokokó idill | 325 |
Felvilágosodás és érzelmesség | 331 |
Az írásból, olvasásból származott világosság | 333 |
Bessenyei György társasága | 333 |
József császár évtizedének magyar irodalma | 348 |
Vigyázó szemünket Párizsra vetettük | 362 |
Az utolsó testőr-költő | 377 |
Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban | 381 |
Vitéz útrakél | 381 |
Kedv, remények, Lillák | 384 |
Színjátékai | 388 |
Csókok | 391 |
Az időmérték klasszikus fegyelmétől a romantikáig | 393 |
Forr a világ bús tengere, ó magyar | 395 |
Magyar költészet a napóleoni háborúk idején | 395 |
Berzsenyi | 403 |
Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt | 409 |
Kölcsey és a romantika | 409 |
Játékszíni koszorú | 419 |
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? | 426 |
Élet és fantázia | 435 |
A tizenkilencedik század költői. Reformkor, népiesség | 441 |
Tanulságosat s gyönyörködtetőt egyszersmind nyújtani | 443 |
Pest-Buda a reformkorban | 443 |
A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely | 449 |
A romantikus próza | 455 |
"Uraim, le a kalapokkal!" | 465 |
Reformok kora | 474 |
A reformkori regény és színmű | 474 |
Népies költészet | 489 |
Petőfi Sándor költészete | 493 |
Tóth Gáspár indítványa | 493 |
Lírai életregény | 498 |
Az apostoltól Segesvárig | 515 |
II. kötet | |
Az önkényuralom kora | 525 |
Forradalom után | 527 |
Az irodalmi ellenállás | 527 |
Az önkényuralom hétköznapjai | 538 |
"Neved ki diccsel ejtené, nem él oly velszi bárd" | 543 |
Arany | 543 |
Tompa és Vajda | 553 |
A dalidók költői | 561 |
Ködképek a kedély láthatárán | 564 |
Epikus próza | 564 |
Kemény Zsigmond | 569 |
Vágyálmok valósága | 572 |
Jókai körül | 577 |
A kétkedés mint a haladás feltétele | 581 |
Kiegyezés után | 591 |
Apák és fiú | 593 |
A kiegyezés körül | 593 |
A búcsúzó Arany | 600 |
Toldi Miklós három arca | 603 |
Szodoma | 613 |
"A fiúk" | 618 |
A múlt pátosza | 631 |
"De a legszebb dal örökké általános emberi" | 636 |
A világ a színpadon | 636 |
"Kozmopolita költészet" | 639 |
Századvég Magyarországon | 651 |
A szépprózai elbeszélés diadalútja | 653 |
A sajtó mint nagyhatalom | 653 |
A nagy palóc | 660 |
A nap lovagja | 672 |
A magyar századvég prózaírói | 678 |
"Bizonytalan költők vagyunk mi" | 691 |
Kiss József tüzei | 691 |
A századvég költői | 693 |
A homályból | 696 |
A századvég leányálmai | 697 |
Irodalmi élet a századvégen | 700 |
A milleniumi káprázatában | 700 |
Folyóiratok, tudomány | 704 |
A holnap hősei | 711 |
Ady Endre | 713 |
Új időnek új dalai | 713 |
Ady - egyvégtében olvasva | 718 |
A szerelmes Ady | 732 |
Még egy szó közéleti lírájához | 737 |
Magyarország a század elején | 742 |
Az "U"-terv | 742 |
Ady költő-kortársai | 753 |
A szegény kisgyermek panaszai | 767 |
"Harcom a harcod folytatása" | 771 |
A mozgókép Babits költészetében | 777 |
A prózaíró és műfordító Babits | 779 |
A próza a huszadik század elején | 782 |
A forradalom előkészítője | 782 |
A Pál-utcai fiúktól a világ színpadáig | 789 |
Szindbád elindul | 794 |
Menekülés egy álomvilágba | 797 |
A stílus mint öncél | 799 |
Realizmus Móricz előtt és körül | 803 |
Kötéltánc realitás és fantasztikum határán. A humorba oldott tragikum: Karinthy Frigyes | 808 |
A magyar társadalom a magyar színpadon | 809 |
Az irodalom mint tudomány | 811 |
Elvégeztetett: de semmi nem tisztáztatott | 812 |
Háborúk, forradalmak | 818 |
Háború és irodalom | 818 |
Írók a forradalomban | 830 |
Béklyózott esztendők | 835 |
A magyar romokon | 834 |
Egy átmeneti korszak | 834 |
Hangok a múltból | 842 |
A háború már a tegnapé | 846 |
De a háborút a jövő is rejti | 851 |
Bús férfiak panaszai | 854 |
Kritika és irodalom szövetsége | 887 |
Az irodalmi szórakoztatóipar | 890 |
Irodalmi élet | 893 |
Három mérföldkő | 900 |
Egy próféta Ninivében | 900 |
A magvető | 911 |
Szépség Koldusa | 920 |
Íme, hát megleltem hazámat | 936 |
Az értelem keresése | 942 |
A "magyar író" fogalmának faji alapú szűkítése | 942 |
Siker, érték, időeltolódás | 945 |
Az irodalom története mint regény és esszé | 984 |
Mi van jelen a múltból és a tegnapból? | 983 |
Járkálj csak, halálraítélt | 986 |
Véres panorámák tavaszán - 1945 | 994 |
Névmutató | 997 |