I. | |
Tükör kerete: | |
Egy kép a Volga mellől | |
A magyar léleknek nehány ős vonása | |
II. | |
Tükör: | |
Müveltségi mozzanatok a honfoglalás korában | |
Nemzeti mondáink két nagy köre | |
Krónikáink magyarsága | |
III. | |
A keresztyén mívelődés | |
Román és gót művészet | |
Szent István intése | |
Vallásos irodalom; fejlődésének jelleme | |
A lovagkor és nemzeti költészetünk | |
IV. | |
A renaissance és Mátyás király | |
Szellemének nyomai | |
V. | |
A török világ és a protestantizmus hatása | |
A protestáns pap az irodalomban | |
Az énekmondók és a magyar hős alakja | |
Balassi magyarsága | |
VI. | |
Az antireformáció: Pázmány és Molnár | |
A keresztyén és magyar eszmék Zrinyinél | |
Gyöngyösi | |
A hős asszony | |
VII. | |
Erdély | |
A nemzeti harcok és irodalmunk | |
Apáczai és a történetírás | |
Mikes | |
VIII. | |
Rákóczi Ferenc | |
A kuruc költészet ősi vonásai: magyar katona | |
IX. | |
A nemzetietlen kor | |
A jezsuiták tudományos működése | |
Költészet | |
X | |
A magyar szellem ébredése és Orczy | |
Bessenyei és a franciások | |
A deákosok | |
A nemzeti szellem és a felvilágosodás | |
A magyarosok | |
XI. | |
Kármán | |
A szabadgondolat nyomai | |
Csokonai | |
Kisfaludy Sándor | |
A nemzeti élet más-más körei, mint költői környezetök | |
XII. | |
Kazinczy | |
A nyelvújítás | |
Révai és Verseghy | |
XIII. | |
Berzsenyi és a magyar vitézség ódai kultusza | |
Kölcsey és honi-fájdalma | |
XIV. | |
Századunk tizes évei | |
Katona Bánkbánja: a magyar tragédia | |
Kisfaludy Károly és hatása | |
Az Aurora-kör és a Kisfaludy-Társaság | |
XV. | |
Vörösmarty és az új Magyarország | |
Toldy és Fáy | |
XVI. | |
Széchenyi és programja | |
Helye a magyar szellem fejlődésében | |
XVII. | |
A regény | |
Beilleszkedése a kor áramlatába | |
Jósik, Eötvös, Kemény | |
A tudományos próza | |
XVIII. | |
A pesti Nemzeti Szinház | |
Szigligeti és társai | |
Teleki | |
XIX. | |
A magyar izlés fejlődése | |
Az eperjesi költők | |
Népköltésünk és ideáljai | |
Gyűjtői és hatása | |
XX. | |
Tompa | |
Természetérzése és allegoriái | |
Kapcsolata a nemzeti szellemmel | |
XXI. | |
Kossuth és a forradalom | |
Petőfi | |
Hatásának forrásai | |
Helye a magyar és az egyetemes költészetben | |
XXII. | |
Arany | |
Éposza, balladája, lírája | |
Költői primátusa | |
XXIII. | |
A magyar költői próza új stilje | |
Jókai | |
Történelmi jelentősége | |
XXIV. | |
Az önkényuralom és a magyar nemzeti szellem | |
Az Akadémia és a tudomány | |
A művészetek | |
XXV. | |
Petőfi és Arany iskolája; a nagykőrösi kör | |
A próza | |
A dráma | |
XXVI. | |
Madách és az Ember Tragédiája | |
XXVII. | |
Deák és az új Magyarország törekvései | |
A tudományos élet jelleme | |
A művészet; Munkácsy magyarsága | |
XXVIII. | |
Az új líra; Arany és Petőfi iskolájának folytatása | |
A népszínmű és társadalmi dráma | |
Az elbeszélés és a tárca | |
XXIV. | |
A Tükör kerete: | |
Irodalmunk magyarsága | |
Befejezés | |