1.062.600

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar iparjog

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Iparjog Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 1.324 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható melléklettel. Nyomtatta a Madách nyomda, Budapest. A kötet elején korabeli hirdetések találhatók.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világháborút megelőzőleg gazdasági életünket a mezőgazdaság irányította, míg az ipari termelés a velünk politikai kapcsolatban álló többi országokra jutott. Épen ezért az iparjog sem érte el azt... Tovább

Előszó

A világháborút megelőzőleg gazdasági életünket a mezőgazdaság irányította, míg az ipari termelés a velünk politikai kapcsolatban álló többi országokra jutott. Épen ezért az iparjog sem érte el azt a fejlődési fokot, melyet más, ipari országokban már elért. Részben a háborús anyaggyártás, részben az önállóságunkkal kapcsolatos magunkra utaltság, a magyar ipart a rohamos fejlődés útjára vezette, amelynek gyors ütemével lépést tartott a jog fejlődése is, amely azután az elavult Ipar Törvény megujhodásához, az 1922: XII. t.-c.-hez vezetett. Ezt követte a további fejlődés folyamán az 1936. évi VII. t.-c. és az a számtalan rendelet, mely az egyes iparágakra tovább fejlesztette azokat a jogelveket, melyet a törvényhozó a hatályában fenntartott Ipar Törvény szakaszokban és a két Novellában lefektetett. Az ipar állandó fejlődése mellett tagadhatatlanul nehéz általános érvényű jogszabályok alkotása, mert a technika újabb vívmányai, a szociális életviszonyok, a gazdasági helyzet változásai, előre nem látható, újabb és újabb jogkérdésekre várnak feleletet az iparjogásztól, így tulajdonképen az iparjog olyan alapelveket tartalmazó joganyag, melyet a jogkereső közönség adott ügyeiben munkára hivatott államhatalmi tényező esetenként alkot. Vissza

Tartalom

Előszó3
Rövidítések magyarázata6
Az 1922. évi XII. t.-c. valamint az ezzel kapcsolatos 78.000/1923. K. M. sz. rendelet, továbbá
Az 1936. évi VII. t.-c. és az ezzel kapcsolatos 30.000/1936. Ip. M. sz. rendelet és egyéb vonatkozó rendeletek
I. rész
Az iparűzés7
I. fejezet
Az iparűzés általános feltételei7
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1923. évi 78.000. számú körrendelete7
Az iparok hármas csoportosítása8
Az önjogúság mint az iparűzés feltétele12
Külföldiek iparűzése27
Jogi személyek iparűzése30
Közkereseti és betéti társaságok iparűzése38
Jogi személyek iparűzése39
113.906/1932. K. M. sz. rendelet a gyárszerű iparűzés ismérvei stb. tárgyában40
Idényhez kötött iparok43
Jogi személyek iparűzése43
Közkereseti és betéti társaságok iparűzése47
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 2. §-a49
Vr. I. 8. §. 2. bekezdése51
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 2. §. 5. bek.51
Közkereseti és betéti társaságok iparűzése52
A m. kir. iparügyi miniszter 1936. évi 30.000 Ip. M. sz. rendelete53
Kereseti és betéti társaságok iparűzése55
Az iparigazolvány megszerzésére való képesség elvesztése bírói ítélet folytán69
Az ipargyakorlás jogának bírói ítélettel elvonása70
Az iparigazolvány megszerzésére való képesség elvesztése bírói ítélet folytán72
Az ipargyakorlás jogának bírói ítélettel elvonása74
Az állam és szemérem ellen bűntettek és vétségek felsorolása75
Községből való kitiltás és országból kiutasítás76
A községből kitiltottak és az országból kiutasítottak iparűzése77
A meghalt iparos iparának folytatása79
A meghalt iparos iparának folytatás a kiskorú unoka javára85
139.919/1930. K. M. sz. rendelet az elhunyt építőiparos iparának az életbenmaradt házastárs jogán stb. folytatása esetén a szakképzettség igazolásáról91
Iparűzés a csődtömeg javára92
Az üzletvezetővel szemben támasztandó követelmények94
Szabad iparok gyakorlása97
II. fejezet
képesítéshez kötött iparok103
A képesítéshez kötött iparok csoportosítása103
Iparigazolvány alapján űzhető képesítéshez kötött iparok105
A képesítéshez kötött iparok jegyzékének módosítása108
Iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok137
21.000/1936. K. M. számú rendelet 1. §-a137
6108/1936. Ip. M. számú rendelet138
A villamosmű fenntartójának villanyszerelési joga139
A villamosmű fenntartójának villanyszerelési joga140
Az Itn. I. óta iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparokká nyilvánított iparok149
Kereskedelemügyi miniszter részére adott felhatalmazás a képesítéshez kötött iparok jegyzékének módosítására151
Rokoniparok152
A képesítéshez kötött iparok jegyzékének módosítása157
Képesítéshez kötött iparok gyárszerű űzése159
A 113.906/1962. K. M. számú rendelet 3. §-a160
A képesítéshez kötött iparok gyakorlásához szakképzettség kimutatása162
A képesítés igazolásának általános szabályai165
A tanonci és segédi szakbavágó munkával egyenlő értékű szakbavágó gyakorlat175
Külföldön végzett szakbavágó gyakorlat178
Iparkoktatási intézetekben szerzett szakképzettség183
Szabadalmazott találmány tárgyának előállítása192
Kivételes könnyítések a szakképzettség megszerzése tekintetében195
Tanonc pályaváltoztatása205
Tanonc pályaváltoztatása206
Az iparos átlépése más iparra és üzemének kiterjesztése210
Könnyítések a túlnyomórészben nők által űzött iparoknál218
A szakképzettség megszerzése tekintetében könnyítéseket megállapító és az iparos más iparra átlépését és üzemének kiterjesztését szabályozó rendelkezések módosítása221
A mestervizsgálat225
A mestervizsgálatra bocsátás feltételei226
A "mester" megjelölés használatára jogosultság228
A mestervizsgáló bizottságok megalakítása229
A mestervizsgáló bizottság elnökének, alelnöknek és tagjainak fogadalma231
A mestervizsgáló bizottság tagjainak meghívása a vizsgálatra232
A kereskedelmi és iparkamara képviseltetése a mestervizgálaton233
A mestervizsgáló bizottságok illetékessége233
A mestervizsgálatra bocsátás234
A mestervizsgálat ideje235
A mestervizsgáló bizottság elnöke és tagjai időmulasztásért járó térítés235
A mestervizsgálat színhelye236
A mestervizsgálat célja és menete239
A mestervizsgálat eredménye240
A mesterlevél241
A mestervizsgálat ismétlése242
A mestervizsgálatok nyilvántartása243
A szakképzettségnek az ipaos személyében igazolása243
Háziipari foglalkozások és házi mellékfoglalkozások249
Katonai szolgálat alatt végzett szakbavágó munka beszémítása258
Szakképzettségnek az iparos személyében igazolása260
Kivétel az ipai reáljog tulajdonosa javára261
A szerzett jogok védelme264
Képesítéshez kötött iparoknak üzletvezető alkalmazásával gyakorlása273
A törvény életbelépése előtt szerzett képesítés figyelembevétele277
Szerzett jogok védelme281
Építőiparok gyakorlásáról284
Építőiparok gyakorlásáról általában285
Építőmesterség295
Kőművesmesterség305
Kőfaragómesterség309
Ácsmesterség310
Kőműves-, ács-, kőfaragóiparos312
Építési vállalkozás316
Építőipari alkalmazottak321
III. fejezet
Engedélyhez kötött iparok322
Az élőállattal (marhával, sertéssel, lóval) kereskedésnek, továbbá a filmkölcsönző iparnak az engedélyhez kötött iparok közé sorolása325
Megbízhatóság igazolása350
Szabályrendeletek alkotása az engedélyhez kötött iparok gyakorlásáról354
Biztosíték letétele362
Iparengedélyek számának korlátozása370
IV. fejezet
Az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiállítása, ipardíj, ipari reáljogok373
A 113.906/1932. K. M. sz. rend. 4. §-a376
Az ipar megnevezésének feltüntetése377
Az ipardíjak összege378
Az ipardíjak befizetésének helye379
Az ipartestületi felvételi díj befizetésének igazolása380
A m. kir. minisztérium 5850/1938. M. E. sz. rendelete az iparigazolványok és iparengedélyek kiadásának ideiglenes felfüggesztése tárgyában380
A m. kir. minisztérium 6430/1938. M. E. sz. rendelete381
A m. kir. iparügyi miniszternek 12.400/1940. Ip. M. sz. rendelete385
Az iparjogosítványok kiadásánál követendő eljárás387
Az iparengedélyek kézbesítése401
Az ipartestület szerepe a szakképzettség igazolásánál405
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 5. §-a406
Az ipartestület szerepe a szakképzettség igazolásánál406
Az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiállítására irányuló beadványok elintézése409
Iparlajstrom412
Az iparigazolvány és iparengedély szövege414
Jogi személyek, közkereseti és betéti társaságok iparigazolványa és iparengedélye416
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 6. §-a416
Az ipar álladékában beállott változások bejelentése428
Ipari reáljogok435
A reáljog437
V. fejezet
Az ipar gyakorlása441
Az ipari készítmények teljes előállítása443
A munkaegyesítés444
A kereskedés gyakorlása453
Kereskedelmi szakmák üzletkörét érintő határozatok456
Kereskedelem és termelőipar munkakörének elválasztása470
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 8. §-a473
A kereskedelem és a termelőipar munkakörének különleges elválasztása475
Kereskedés és termelőipar egy helyiségben gyakorlása483
Üzlethelyiség áthelyezése és több üzlethelyiség fenntartása492
Engedélyhez kötött iparoknál új üzlethelyiség nyitása, vagy áthelyezése496
Fióküzlet500
Budapest székesfőváros területe egy iparhatósági terület507
Üzletvezető alkalmazása az engedélyhez kötött, valamint a szabad iparoknál508
Iparűzési jog bérbeadása509
Üzlethelyiségek külső megjelölése511
A 113.906/1932. K. M. sz. rendelet 9. §-a513
Egyesület vagy társulat névhasználata513
Üzleti könyvek vezetése stb.519
Az üzleti könyvek kellékei520
Az "engedélyezett", "hatóságilag engedélyezett" megjelölések használatának eltiltása520
A kereskedelemügyi miniszter rendelkezései joga a közerkölcs, stb. szempontjából521
Az iparügyi miniszter 23. 089/1937. Ip. M. sz. rendelete a nyers tészta összeszedésének eltiltásáról525
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 4199/1936. K. K. M. sz. rendelete a szálloda (hotel), pensio elnevezés tárgyában526
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 17.567/1936. K. K. M. sz. rendelete a jég üzletszerű termelése, stb. tárgyában527
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 2230/1936. K. K. M. sz. rendelete a folyékony fémtisztítószer árusítása tárgyában529
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 15.326/1940. K. K. M. sz. rendelete a hámozott narancs árusításának eltiltása tárgyában531
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 8100/1939. K. K. M. sz. rendelete a kenyér és péksütemény forgalomba hozatala tárgyában532
Az ipar gyakorlására vonatkozó rendelkezések hatálya532
Az engedélyhez kötöt iparok gyakorlásának ellenőrzése533
Felszámítható díjak hatósági láttamozása535
A fogadó (szálló, pensio) ipar üzletköre536
A vendéglői, korcsmai, kávéház és kávémérési iparok üzletköre537
A fogadó (pensio) vendéglő, korcsma, kávéházi és kávémérési üzletek külső megjelölése538
A kéményseprőipar539
A kéményseprő munkája550
A kéményseprési díjak beszedése553
A kémények561
Munkakerületek arányosítása569
Az állati erővel űzött személyszállítás572
Személyszállító eszközök és hordárok számokkal való ellátása573
Az 1940. évi XVI. t.-c. a kézihasználatú gépjármű vállalatokról574
Az 57.000/1931. K. M. sz. rendelet579
Állati erővel űzött személy- és áruszállítás583
Állati erővel és gépjárművel űzött személyszállítás587
Gépjárművel űzött szállító vállalatok589
A zsibárusipar üzletköre593
Az iparűzési jog elvonása és megszünése595
Az iparűzési jog elvonása603
Az iparűzési jog megszünése608
II. rész - Tanviszony és tanonciskolák
VII. fejezet
Tanviszony, a tanoncok nyilvántartása, munkakönyv613
A "gyermek" és a fiatalkoru" megjelölés614
Az iparüzemekben foglalkoztatás alsó korhatára614
A tanszerződés meghatározása617
A tanszerződés megkötése620
Tanácsadó szervezet627
Gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatása szakmunkának nem minősíthető munkánál628
A tanonctartási jog629
Tanoncot nem tarthat634
A tanonctartás jogának elvonása635
A tanoncok számának megállapítása640
A tanoncok iskolai előképzettsége642
A tanszerződés tartalma646
A tanviszony kezdete648
A tanszerződés példányszáma649
A tanszerződés kiállításának díja649
A tanszerződés megkötésének határideje650
A törvény rendelkezései ellenére kötött tanszerződés652
Munkaadó felelőssége a tanszerződésre vonatkozó rendelkezések megtartásáért653
A tanidő tartalma654
A tanidő megrövidítése659
A mulasztott tanidő pótlása662
A munkaadó kötelessége a tanonccal szemben665
A tanonc szabadsága668
A tanonc iskoláztatása670
A tanonc felmentése az iskola látogatásának kötelezettsége alól672
A tanviszony megszünése675
A tanviszonynak megszünése és rögtöni hatállyal felbonátsa676
Munkaadó joga a tanviszony rögtöni hatálllyal való felbonásaára678
Tanoncs panaszára az iparhatóság a tanviszonyt rögtöni hatállyal felbonthatja680
Mind a munkaadó, mind a tanonc joga rögtöni hatályú felbontásra683
A tanonc kizárása az iskolából684
A tanviszony 14 napi felmondás mellett való felbontása686
A tanonc újból szerződtetése a tanviszony megszünése esetében687
Tanviszony csőd, valamint az üzlettulajdonos személyében beállott változás esetében687
Tanviszonynak a tanonc hiábján kívül való megszünése689
Segéd vizsgálat eredménytelenségéről bizonyítvány690
Tanviszony megszünése a tanonc hibáján kívül691
Tanviszony megszünése a tanonc hiájáról697
Kártérítési igény a tanviszony megszünése vagy felbontása miatt698
Tanviszony megszünésének bejelentése699
A segédi vizsgálatra bocsátás700
A tanonvizsgáló bizottságok megalakítása703
A tanoncvizsgáló bizottságok jegyzéke704
A tanoncvizsgáló bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak fogadalma704
A tanoncvizsgáló bizottság tagjainak meghívása705
A segédi vizsgálat megtartására illetékes vizsgáló bizottság706
A segédi vizsgálat színhelye és időpontja707
A segédi vizsgálat célja, tárgya és menete707
A segédi vizsgálat eredményének megállapítása709
Segédlevél kiállítása718
Azoknak segédi vizsgálata, akik tanoncok nem voltak720
A segédi vizsgálat eredménytelenségéhez fűződő következmények722
Az önálló iparűzéshez megkívánt segédi szakbavágó gyakorlat meghosszabbítása722
Segédi vizsgálat megismétlése723
Segédi vizsgálat díja724
Segédlevél kiállításának díja724
A tanonc vizsgáló bizottság szervezete728
A tanoncok nyilvántartása729
Munkakönyv kiállítása730
VIII. fejezet
Tanonciskolák737
III. rész - Büntető és vegyes rendelkezések
IX. fejezet752
Büntető rendelkezések762
Az üzletvezető büntetőjogi felelőssége766
Az ipartestület meghallgatása767
Az ipartestület feladatköre771
Az ipartestületek felmentése a reájuk bízott feladatkör ellátása alól772
Az 1884. évi ipartörvény hatályon kívül helyezett rendelkezései773
Az 1884. évi ipartörvény alapján kiadott miniszteri rendeletek és szabályrendeletek hatályban tartása774
A törvény életbeléptetése775
A végrehajtási rendelet életbeléptetése775
1932. évi VIII. t.-c. az ipartestületekről ész az ipartestületek országos központjáról, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400 számú rendelete
I. fejezet - Ipartestületek
Az ipartestületi szervezet kiépítése776
Új ipartestületek alakításának feltételei778
Meglevő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása és működési területének megváltoztatása781
Az ipartestület kötelékéből kiválás785
Új ipartestületek megalakítása787
Az ipartestület feladata792
Az ipartestületi tagság801
Felvétel és tagsági díjak808
Az ipartestületi tagsági jogok818
Az ipartestület önkormányzati szervei822
Az ipartestület közgyűlése823
Az ipartestületi közgyűlés hatásköre829
Az ipartestületi előljáróság831
Az ipartestületi előljáróság832
Az ipartestület elnöke835
Az ipartestület képviselete836
Az ipartestületi előljárósági megbizottak838
Az ipartestületi szakosztályok840
Az ipartestületi szék843
A tanoncok és segédek foglalkoztatásának ellenőzrése846
Munkaügyi bizottságok852
Ipartestületi békéltető bizottság854
Az ipartestületi irodai személyzet858
Az ipartestületi alapszabályok tartalma864
Az ipartestületi közgyűlési határozatok megerősítése867
A felügyelet871
Az iparhatósági biztosokat megillető kárpótlás874
A felügyelő hatóság tagságidíj megvizsgálási kötelezettsége875
A felügyelet878
Az ipartestület feloszlatása878
II. fejezet - Az ipartestület országos központja
Az ipartestület országos központjának feladatai878
Az IPOK tagjai és a tagsági díjak882
Az állam és a kereskedelmi és iparkamarák hozzájárulása883
Az IPOK önkormányzati szervei884
Az IPOK közgyűlése884
Az IPOK közgyűlésének hatásköre887
Az IPOK választmánya888
Az IPOK képviselete889
Az IPOk elnökét, két alelnökét és választmányának tagjait megillető térítés891
Az IPOK irodai személyzete891
Az IPOK alapszabályai892
A közgyűlési határozatok megerősítése893
Együttműködés a kereskedelmi és iparkamarákkal894
A felügyelet895
III. fejezet
Vegyes rendelkezések896
Az állam és a kereskedelmi és iparkamarák hozzájárulása és a tagsági díjak897
A közgyűlési kiküldöttek és pótkiküldöttek válsztása899
A választások határideje900
A válkasztás menete901
Az iparhatósági biztos jelentése904
A jegyzőkönyv905
A szavazás eredményének felterjesztése906
Az ipartestületek szavazatainak összeszámlálása907
A központ alakuló közgyűlések összehívása és napirendje909
A közgyűlés határozatképessége909
A választás módja911
Az érvénytelen szavazólapok911
A választás eredményének megállapítása912
A következő választási ciklusra szóló választások912
A kereskedelmi és iparkamaráktól kiküldendő választmányi tagok913
A központ elnökét, két alelnökét és választmányának tagjait megillető térítés913
A köponti irodai személyzete914
A központ felügyelete915
Vegyes rendelkezések915
Életbeléptetés915
1936. évi VII. t.-c. és a 30.000/1936. Ip. M. sz. rendeletek még nem közölt szakaszai
III. fejezet
Országos Iparügyi Tanács916
IV. fejezet
Vegyes rendelkezések917
Országos Iparügyi Tanács918
Hatálybalépés923
Az 1884. évi XVII. t.-c. Ipartörvény ma is érvényben lévő szakaszai
I. fejezet
Telepengedélyhez kötött ipar924
Az ipartörvény, illetőleg az abban nyert felhatalmazás alapján a földművelés., kereskedelem-, iparügyi miniszterek által kibocsátott rendeletekkel telepengedélyhez kötött ipartelepek (Abc mutató)927
Iparhatósági telepengedély alá nem tartozó telepek965
A kereskedelemügyi miniszter 1913. évi 6472. sz. rendelete a vízjogi hatóságok beavatkozását igénylő telepengedélyezési ügyekben követendő eljárásról968
Az 1885. évi XIII. t.-cz. (vízjogi törvény) -nek az It. 30. §-ával kapcsolatos rendelkezései977
Az 59.964/1888. K. M. sz. rendelet a kőfejtő telepek engedélyezésének feltételeiről978
A 150.041/1930. K. M. sz. rendelet az üzlethelyiségek létesítése alkalmával a káros befolyások elhárítása tárgyában984
Az 58.895/1904. K. M. sz. rendelet a baromfihízlalásra és szárnyas állatok levágására berendezett telep közegészségi ártalmainak megszüntetése tárgyában987
II. fejezet
Az ipargyakorlásáról997
Az 1900: XXV. t.-c. az 1884. évi XVII. t.-c. 50. §-ának a megrendelések gyüjtésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítsáról998
A 27.483/1901. K. M. sz. rendelet az 1900. évi XXV. t.-c. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában1006
Az 1887: XVIII: t.-cz. az Ipartörvény 50. §. utolsó bekezdésének módosítása tárgyában1009
A 45.899/1917. K. M. sz. rendelet a vásárok kivételes áthelyezése tárgyában1010
2388/1917. M. E. sz. rendelet1012
144.676/1933. K. M. sz. rendelet1014
34.522/1901. K. M. sz. rendelet az országos- és hetivásárok engedélyezési díjakról1014
73.970/1923. K. M. sz. rendelet az árusítási jogosultság ellenőrzéséről1016
Országos vásárok1018
Búcsúkon való árusítás1020
Hetivásárok1022
Napipiacok1024
Állatvásárok és vásárterek1030
Helypénzek1033
66.691/1899. K. M. sz. rendelet a helypénz díjszabályzat megállapítása tárgyában1033
A 67.895/1934. K. M. sz. rendelet1034
Vásárrendtartási szabályrendeletek1038
III. fejezet - A segédszemélyzetről
A tanoncokról1049
A segédekről1050
A 153.534/1929. és a 3395/II-1937. Ip. M. sz. rendeletek a munkakönyvekről1055
A 112.981/1932. K. M. sz. rendelet a munkakönyvi bejegyzés elmulasztása esetén az iparhatóságok és ipartestületek részéről követendő eljárás tárgyában1059
A 10.762/II-1938. Ip. M. sz. rendelet az ipartestületi elöljárósági megbizottak szerepe tekitetében a segédi szakbavágó gyakorlat igazolásában1066
A gyári munkásokról1067
Az 1928:V. t.-c. az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről1068
A 67.664/1926. K. M. sz. rendelet a gyárakban alkalmazni kívánt gyermekek és fiatalkorúak orvosi megvizsgálása tárgyában1072
1928: V. t.-c. 8. §.1078
IV. fejezet
Az Ipartestületekről1084
V. fejezet
Az Ipartársulatokról1086
VI. fejezet
A kihágásokról és ezek büntetéséről1090
A 3000/1938. Ip. M. sz. rendelet a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937: XXI. t.-c.-nek az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban végrehajtása tárgyában1092
I. Fejezet. A tisztviselk munkaideje1093
II. Fejezet. A legkisebb munkabér1098
III. Fejezet. Az évenkinti fizetéses szabadság1104
IV. Fejezet. A T. végrehajtásának ellenőrzése1109
V. Fejezet. Vegyes rendelkezések1112
Az 1928.évi X. t.-c. (4., 5., 7. §-ai)1117
VII. fejezet
Az iparhatóságokról és az eljárásról1118
Az 1852. évi szeptember hó 4-én kelt császári nyílt parancs1131
A 71.103/1925. évi K. M. sz. rendelet a vándoriparok gyakorlásáról1146
Az 1939. évi IV. t.-c. és a 7720/1939. M. E. számú rendeletnek az ipartörvényt érintő rendelkezései
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem