A magyar igazságszolgáltatás történetének vázlata az államalapítástól napjainkig

Tartalom

1.§ Bevezetés 11
1.1. Az igazságszolgáltatás fogalma 11
1.2. A történeti kezdetek 11
1.3. A kronológiai tagolás szempontjai 12
1.4. Az államhatalmi ágak megosztásának történeti folyamata 12
1.5. A közjogi bíráskodás kialakulása 13
1.6. A jogegyenlőség elvének hatása az igazságszolgáltatás szervezetére 14
I. FEJEZET - AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEI AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG 15
2.§. A bírák jogállása 15
2.1. A bírói hatalom keletkezése 15
2.2. A bírói ítélkezés kellékei 16
2.3. A társas bíráskodás 1848 előtti jogunkban 17
2.4. A bíró segédei 17
3.§. A központi bíróságok fejlődése 1848-ig 18
3.1. Központi bíróságok 1526 előtt 18
3.1.1. Központi bíráskodás az államalapítás idején 18
3.2.2. A nádorispán és az országbíró az Árpádok korában 18
3.2.3. A királyi különös jelenlét bírósága 19
3.2.4. A királyi személyes jelenlét bírósága 19
3.2.5. Az ország nagybírái mellett kialakuló szervezet 20
3.2. A központi bíróságok Mohács után 21
3.2.1. A hétszemélyes tábla és a királyi tábla Mohács után 21
3.2.2. Az 1723-as bírósági reform 21
3.2.3. A bírósági szervezet változásai a reformkorban 22
4.§. A helyi ítélkezés szervei 1848 előtt 23
4.1. A helyi ítélkezés szervei az államalapítás utáni időkben 23
4.1.1. A megyésispán 23
4.1.2. A király bírák (billogosok) 23
4.1.3. Az egyházi bíróságok szerepe 23
4.1.4. A rendiség kialakulásának hatása a bírósági szervezetre 24
4.2. A nemesség vidéki bíróságai 24
4.2.1. A nádori közgyűlés 24
4.2.2. A nemesi vármegye bírósági szervezete Mohácsig 25
4.2.3. Változások a nemesi vármegye bírósági szervezetében 1526 után 26
4.3. A városi bíráskodás 27
4.3.1. A városi ítélkezés kialakulása 27
4.3.2. A városi bíróságok szervezeti felépítése 27
4.3.3. A városi bíróságok hatásköre 28
4.3.4. A városi bíróságok fellebbviteli fórumai 28
4.4. Az úriszéki bíráskodás 29
4.4.1. Az úriszéki bíráskodás kialakulása 29
4.4.2. Az úriszékek szervezete és működése 30
5.§. Az igazságszolgáltatás egyéb szervei 1848 előtt 30
5.1. Az ügyvédség 30
5.1.1. Az ügyvédi hivatás kezdetei Magyarországon 30
5.1.2. Az első ügyvédi rendtartás (1694) 32
5.1.3. A jogtudor ügyvédek megjelenése hazánkban 33
5.2. A közhitelességi szervezet 35
5.2.1. A közhitelességi szervezet létrejötte 35
5.2.2. Az illetékességi terület kialakulása 36
5.2.3. A hiteles helyek feladatai 37
5.2.4. A hiteles helyek megszűnése 37
II. FEJEZET - AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEI 1848-TÓL NAPJAINKIG 39
6.§. A bírák jogállása 40
6.1. A bírák kinevezése 40
6.2. A pártatlan működés garanciái 41
6.3. Áthelyezésük 42
6.4. A bírák felelősségéről 43
6.5. A bírói összeférhetetlenség 46
6.6. Nyugállományba helyezésük 47
6.7. A bírói normakontroll 48
7.§. A rendes bíróságok 49
7.1. A rendes bíróságok szervezete és működése 49
7.1.1. Rendes bíróságaink szervezeti rendszere a kiegyezéstől 1950-ig 49
7.1.2. A rendes bíróságok szervezeti rendszere 1950-től napjainkig 50
7.1.3. Hatáskör és illetékesség 51
7.1.4. A bíróságok jogalkotó tevékenysége 52
7.2. A laikus bíráskodás (az esküdtbíróságok) 54
7.2.1. Az esküdtbíráskodás kezdetei Magyarországon 54
7.2.2. Elhelyezkedésük a rendes bíróságok szervezetében 55
7.2.3. Az esküdtbíróság összetétele 55
7.2.4. Az esküdtbíróságok hatásköre 55
7.2.5. Az esküdtképesség 56
7.2.6. Az esküdtek kiválasztása 57
7.2.7. Az esküdtek feladata a büntetőeljárásban 59
7.2.8. Jogorvoslati lehetőség az esküdtszéki eljárásban 60
7.2.9. Az 1914. évi esküdtszéki reform 61
8.§. A különbíróságok 61
8.1. A Közigazgatási Bíróság 62
8.1.1. A közjogi bíráskodás jellegzetességei 62
8.1.2. A Közigazgatási Bíróság szervezeti felépítése 65
8.1.3. Hatásköre 66
8.1.4. A Közigazgatási Bíróság hatáskörének kiterjesztése 66
8.1.5. Az eljárási szabályok 67
8.1.6. A közigazgatási bíráskodás megszüntetése és újbóli helyreállítása 68
8.2. Hatásköri Bíróság 69
8.2.1. A hatásköri viták elbírálása a Hatásköri Bíróság felállítása előtt 69
8.2.2. Szervezete 70
8.2.3. Hatásköre 71
8.2.4. Eljárása 71
8.2.5. Módosulások a hatásköri bíráskodásban 72
8.2.6. Megszűnése 73
8.3. A Főudvarnagyi Bíróság 74
8.3.1. Szervezete 74
8.3.2. Hatásköre 75
8.3.3. A jogorvoslati rendszer 76
8.3.4. Megszűnése 76
8.4. A honvédbíróságok 76
8.4.1. Katonai bíróságaink működése a dualizmus idején 76
8.4.2. A honvédbíróságok szervezete 77
8.5. A munkaügyi bíráskodás 77
8.5.1. Kezdeti lépések a munkaügyi bíráskodás kiépítésére 77
8.5.2. Az ipari munkások munkaügyi vitái 78
8.5.3. A mezőgazdaságban dolgozók munkaügyi vitái 79
8.5.4. A közszolgálati jogviszonyban állók munkaügyi vitái 81
8.5.5. Aj 1918.-IX. nép törvény szabályozása 84
8.5.6. A 9180/1920. M.E. sz. rendelet általi módosítások 85
8.6. A társadalombiztosítási bíráskodás 87
8.6.1. A társadalombiztosítás és az abból eredő jogviták 87
8.6.2. A kezdeti szabályozás 88
8.6.3. Az 1907:XIX. tc. által megvalósított reformok 89
8.6.4. A munkásbiztosítási bíráskodásról szóló 1921 :XXXI. törvénycikk 91
8.6.5. Az 1932-es reform 92
8.7. Egyéb különbíróságok 93
8.7.1. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 93
8.7.2. A Szabadalmi Bíróság 94
8.7.3. A Kartelbíróság 95
9.§. Az igazságszolgáltatás egyéb szervei 96
9.1. A királyi ügyészség 96
9.1.1. Az ügyészség szervezeti Jelépítése 96
9.1.2. Az ügyészség Jeladata és hatásköre 97
9.1.3. A katonai ügyészségek 97
9.2. Az ügyvédség 99
9.2.1. Az ügyvédség helyezte a neoabszolutizmus idején 99
9.2.2. Az ügyvédek jogállása és az ügyvédi képesítés megszerzése a kiegyezés után 100
9.2.3. Az ügyvédség szervezete 101
9.2.4. Az ügyvéddé válás feltételei a kiegyezés után 103
9.2.5. Az ügyvédi tevékenység megszűnése 105
9.3. A királyi közjegyzők 107
9.3.1. A közjegyzőség intézménye, tisztük betöltése 107
9.3.2. A közjegyzői kamarák 107
9.3.3. A közjegyzők feladatai 108

Témakörök