A magyar Hyperion

Fülszöveg

ín'
J I í.
A'
, J.i. ' 11


Hamvas Béla 1935 augusztusában visszatért abba a csendes, tengerparti dalmát halászfaluba, ahol egy évvel korábban barátjával, a klasz-szika-filológus Kerényi Károllyal - a magyar szellemi és közösségi megújulás lehetőségeit keresve - közel egy hónapot töltöttek együtt. Itt, a Korcula szigetén fekvő Lumbardában, immár közös törekvéseik nyilvánvaló kudarcának tudatában kezdett neki A magyar Hyperion levélformában írott munkájának, amelyet késóljb Szentendrén, 1936 folyamán fejezettbe.
E megalkuvás nélküli, magánnyal és me-lankóliával átszőtt művét - amelynek egyetlen, épségben megmaradt, mindeddig kiadadan példánya szolgált a jelen kötet alapjául - elsőként debreceni költő barátjának, Gulyás Pálnak küldte el 1940. március 29-én, a gépirat első lapjára írott ajánlással: „Gulyás Pálnak, az első embernek, akinek ezt a sok sötétséget és világosságot így együtt elmerem küldeni."
Evekkel később, amikor a háború után az elveszettnek hitt mű egy másik... Tovább

Fülszöveg

ín'
J I í.
A'
, J.i. ' 11


Hamvas Béla 1935 augusztusában visszatért abba a csendes, tengerparti dalmát halászfaluba, ahol egy évvel korábban barátjával, a klasz-szika-filológus Kerényi Károllyal - a magyar szellemi és közösségi megújulás lehetőségeit keresve - közel egy hónapot töltöttek együtt. Itt, a Korcula szigetén fekvő Lumbardában, immár közös törekvéseik nyilvánvaló kudarcának tudatában kezdett neki A magyar Hyperion levélformában írott munkájának, amelyet késóljb Szentendrén, 1936 folyamán fejezettbe.
E megalkuvás nélküli, magánnyal és me-lankóliával átszőtt művét - amelynek egyetlen, épségben megmaradt, mindeddig kiadadan példánya szolgált a jelen kötet alapjául - elsőként debreceni költő barátjának, Gulyás Pálnak küldte el 1940. március 29-én, a gépirat első lapjára írott ajánlással: „Gulyás Pálnak, az első embernek, akinek ezt a sok sötétséget és világosságot így együtt elmerem küldeni."
Evekkel később, amikor a háború után az elveszettnek hitt mű egy másik példánya újra a kezébe került, Hamvas már így írt róla Várko-nyiNándornak: „Tudod, 1935-ben, vagyis Hévvel ezelőtt egy kis művet írtam, címe A Magyar Hyperion [ ]. Most újra elolvastam. Én mással nagyon szigorú vagyok. De ez semmi azzal a szigo-nísággal szemben, amit magammal szemben gfa-korlok. [ ] De, Te, kedves Nándor, azt mondom neked, ha ez a mű nem jelenik meg minél előbb, akkor én egy utolsó tékozló vagyok, aki a rám bízott királyi kincseket elvesztegetem, vétkezek az evangéliumi bűnben, hogy nem szerzek érvényt azoknak az erőknek, amelyeket a Magas erők rám bíztak. Nos igen, ennek a kis műnek meg kell jelenni."
Munkája azonban a mai napig csupán a különböző szövegváltozatok és töredékek utólagosan szerkesztett formájában volt olvasható. A magyar Hyperiont teljes egészében és eredeti formájában megőrző gépirat szövege itt jelenik meg első alkalommal.
Palkovics Tibor Vissza