A magyar honfoglalás mondái II.

Tartalom

HARMADIK KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET
«Hetu moger.»
I. A hun-avar mondák keretéül szolgáló magyar hagyomány beolvasztó ereje 3. - A keret kialakulásának következményei 5. - A bibliai eredet megismétlése 6. - Attila és Árpád közös származásának hibái 7. - Egyéb genealógiai furcsaságok 8. - A királyi jegyző moger és dentumoger nevű scythái 9. - A hagyomány hét honfoglaló magyarja 10. - A régi törzsrendszer emlékét czáfoló krónikások 12. - A bejövetel kétféle iránya 14. - Erdély előzetes elfoglalásának betoldása a hun-krónikástól származik 15. - Kézai ügyetlen
reconstructiója 16. - A száznyolcz nemzetség szerepe és a hét választott kapitány neve szintén késői járulék 17. - A Nemzeti Krónika mellőzte a fejedelemválasztás emlékeit 19. - A megváltozott viszonyok hatása 19.
II. A fejedelemválasztás mondáját a királyi jegyző mentette meg 20. - A vérszerződés mondai hitele és nyoma az ókori, középkori és újkori kútfőkben 22. - A honfoglaló hét magyar kétféle névsora 26. - Az eltérés oka 27. - Constantin császár följegyzései igazolják a későn lejegyzett magyar hagyományt 29. - A horka, gyula, kende méltóságának emléke a hét törzsfőnök ősibb mondájába olvad 33. - Tuhutum, Gyula és Horka téves elhelyezése 34. - Köndö 35. - Yér-Bulcs és Kál horka 37. - Kézai fonák megjegyzése 37. - A hármas fejedelemség homályos emléke 39. - Lél és Tas genealógiai viszonyai 41. A királyi család genealógiájának beolvasztó ereje 43.
III. A hét magyar mondájában rejlő zavarokat az Árpádok hegemóniája és a nemzetnevet elhomályosító «magyar» törzsnév idézte elő 44 - A hatalmas nemzetségek genealógiai törekvései 48. - Árpád családja és a helynevekben rejlő emlékek 49. - A mondai mellőzés oka 50. - A hét magyar és a számszerint nevezett keleti ugor népek 51. - A «hetu moger» név régisége 52. - A hét augsburgi menekült, hét hun és hét kun szerepét a hét magyaré befolyásolta 53.
MÁSODIK FEJEZET.
Álmos és Árpád.
I. A magyar mondai góczok jogi természete 55. - A hegemóniát gyakorló fejedelmek emléke a hét magyaréval összekeveredett 57. - A későn megfigyelt genealógia szegénysége 58. - Az Árpádok Turul-nemzetségének mondai emléke 00. - Az Emes álmáról és Álmos születéséről szóló XII. századi krónika-szöveg 61. - Szabó Károly tévedése 62. - A Turul-nemzetség oklevéltári nyoma 63. - Az álomban szereplő madár jelentése 64. - Az ozmán-törökség Er-togrul mondája 65. - A teherbeejtő madarak mythosának burját, perzsa és görög változatai 67. - Álmos neve és szerepe 71. -
Tekinthető-e halála mythikus áldozatnak? 71. - Előd és Ügek nevének magyarázata 72. - Emes neve eredetileg szoptató asszonyt jelentett 73.- Álmos atyja és anyja egy ősibb eredet-mondába tartozik 74. - A törzsek eredet-mondáinak közös forrása 75. - Emes önedbeli származása és a fiági genealógiát kezdő exogamia 76. - Az ural-altáji népek legrégibb mythosi emlékei felé vivő nyomok. A vogul teremtés-monda madara 77. - A Kalevalában lévő finn változat 79. - A finn világ-tojás ősi szerepe az aegyptomi, ind, phöniciai, iráni és görög világteremtési hagyományokban 81.
II. A királyi család múltját dicsőítő udvari krónikások 84. - Árpád és Szvatoplug fesztelenül elbeszélt mondája a Nemzeti Krónikában 85. - A hun-krónikás pótlásai 89. - Marót kozár-kabar fejedelem nevének dunántúli emléke 90. - Az ural-altáji eredetű jelképes foglalás ókori és középkori emlékei 94. - A csuvas népszokások közt található volgavidéki nyomok 95. - Votják és mordvin változatok 97. - Az ugor népek földcultusa, a földkisasszony és földanya 97. - Bornemisza Péter és Lisznyai Pál adalékai 98. - A magyar földeskü régi hivatalos alkalmazása a Corpus Juris szerint 100. - Az ősmonda felelevenítésének sejthető indítéka 101. - A váltságul küldött fehér ló pogány áldozati állat volt 102. - A monda megállapítható pogány jellege 104.
III. Miként szerepeltetik krónikásaink a hét törzs kötelékeiből kibontakozó nemzetségek őseit 105. - A királyi jegyző sem a hét magyar származásrendjét, hanem az ország királyaiét és nemeseiét akarta megirni 107. - Miként képzelte el az ország honfoglaláskori állapotát ? 108. - A folyóközök szerint elhelyezkedő törzsek emléke 109. - A duna-tiszavidéki sószállító bulgárok honfoglaláskori szerepe 110. - Szálán neve egy ilyen bulgár
fejedelem emlékét sejteti 110. - A Szvatoplug nevéhez fűződő mondát e krónikásunk Szálán történetébe szőtte bele 111. - A meghagyott naiv mondai felfogás 120. - Árpád hőseinek hármas szerepe 121. - A krónikás stratégiája 121. - A szabadon szerkesztett krónikában érvényesülő mondai elemek 122. - Kurszán szerepe 124. - Mén-Marót történetének rendellenes elhelyezését mondai vonatkozások eredményezték 125. - A bihari helyi hagyományban felismerhető keleti kozár emlékek 126. - A XIII. századi székölszázi telep mondaközvetítése 129. - A veszprémi és bihari Marót azonossága 130. - A dunántúli hagyomány meddőségének oka 132.
HARMADIK FEJEZET.
Kalandok.
I. A magyar honfoglalás mondáinak nehezen megállapítható határai 133. - A kalandok történeti és mondai elhelyezkedése 134. - A sanctgalleni látogatás hű leirása Ekkehard krónikáiban 136. - Az augsburgi ütközet emlékét énekmondóink őrizték meg 140. - Konrád neve mondai tévedést idézett elő 141. - Lél és Bulcs halála 141. - Thierry és Arany János véleménye 142. - Kézai kritikája 143. - A királyi jegyző eltérő előadása és a külföldi kútfők 144. - Az Ebersbergi Krónika hitele 147. - A magyar krónikások tévedéseinek külföldi vándorlásai 148. - A «másik» magyar hadsereg diadala 149. - Krónikásaink tudatos
ferdítései 151. - A Lehel-kürtről szóló újabbkori mese 152.
II. Botond mondai szerepe 153. - Emlékét csak a XIII. század elején kezdik följegyezni 154. - Időszámítási tévedés 155. - A konstantinápolyi kaland regényes elbeszélése 156. - Kézai simítása 157. - A monda pogánykori és keresztyén lovagkori elemeinek elütő sajátságai 157. - A bajor Botóhoz fűződő mondai viszony mértéke 161. - Bátor Opos
mondai typusa 163. - Boto, Poth és Botond nevének viszonya 164. - A lengyel Bátor Boleszlók mondáján felismerhető magyar befolyás 166. - Botond elhelyezése az uralkodóház genealógiájában 168.
III. Erdély elfoglalásának mondai emléke 171. - A királyi jegyző mellőzött kozár eredetű székelyei 172. - Tuhutum 172 - Az önálló szereplés nyoma 175. - A krónika szövegébe szőtt énekmondási termékek 176. - Esküllő neve 179. - Ki volt az erdélyi Gelou és Geula? 180. - Az Opa-Forkosnak nevezett Og-Mánd neve 180. - Az erdélyi gyula legyőzetése 181. - A szép Sarolt szerepe 183. - Monda és történelem 184. - Ki volt az erdélyi
Keán ? 187. - Az Erdőelvi Zoltán 188. - Kupán regénye 191.
IV. A törzsrendszer végső emlékei 194. - Csanád mondájának krónikás följegyzése 195. -- A tiszavidéki bolgárok emléke 196. - A Gellért-legenda mindent részletező szövege 198. - Az Ajtony nemzetség ősének szerepe 202. - A kivágott nyelv mondája 203. - A Sahnahmeban található perzsa változat 204. - Rohde következtetései 205.
A Tristan-mondában található angol, franczia és német változat keleti eredete 207. - A spanyol, olasz, cseh, dán, norvég és izlandi fordítások 210.- A magyar ponyva-irodalom Tristan és Izoldéja 211. - Az európai mesék sárkányviadalai 212. - Hir és Ranjhan kelet-indiai története 213. - A magyar legenda-iró alakításának nyoma 215. - A magyar monda keletről hozott költészeti emlékeink közé tartozik 217. - Végeredmény 218.
NEGYEDIK KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET.
Első feldolgozók.
I. Az énekmondók, krónikások és műköltők szerepének természetes sorrendje 237. A mondák feldolgozásának kétféle módja 238. A históriás ének keletkezése 239. - Csáthi Demeter és a mohácsi vész után irott Pannóniai Ének 241. - Forrása a Nemzeti Krónika 1473-ban és 1488-ban kinyomatott szövege volt 244. - A szövegzavar kiigazítása 246. - Arany János véleménye az alliteráló sorokról 248. - E népi eredetű sorok nyelvének középkori régiségei 249. - A gázlót jelentő Cseke földrajzi megjelölése 250. - Buda nevéhez fűződő mondai zavar 252. - A buda-vidéki német hagyomány nyoma 253. - Dézs szerepét Csáthi eszelte ki 254. - Vándorlása Székely István, Heltai Gáspár, Petthő Gergely és Lisznyai Pál krónikáiban 255. - A dézsi kőoszlop feliratának forrása 258. - Csáthi és Székely érintkezésének irodalmi emléke 261. - Farkas András 1538-ban az egykorú viszonyok szellemét szólaltatta meg 262. - Forrása szintén a Nemzeti Krónika kinyomott szövege volt 265. - Egy régebbi históriás éneket sejtető adalék 266. - A folyókon való átkelés ősi régi módozatának ismerete 268. - Egy mohácsi vész utáni elveszett feldolgozás nyoma 269. - Valkai András 1567-iki szép históriája 270. - Gosárvári Mátyás 1579-iki verses krónikája a magyarok első bejöveteléről 271.
II. Kazi Ferencz latin epikai kísérlete 1731-ből 274.- Voltaire újítási törekvése a történeti szinműirás terén 276. - Bessenyei drámaírói működésének irányítása 277. - Buda Tragédiája 278. - Magyar mondai forrásának minden német vonatkozása elmarad 278. - A mű feltűnő fogyatkozásai 279. - A csodás elem alkalmazása 281. - A második kiadás czímváltozását a tragikai mag felismerése idézte elő 283. - Gróf Ráday Gedeon Árpádról
írandó bajnoki éneke 284. - Dugonics Etelkája és az egykorú politikai viszonyok 287. - Mondával kevert mese 288. - Mese-kölcsönzésének rendszere 289. - A regény egykorú vonatkozásai és Dugonics kommentárjai 290. - A finn-magyar rokonság szerepe 292. - Etelka Karjelben 295. - Jolánka 298. - Etédi Sós Márton Scytha Királya 302. - Perecsényi Nagy László eposzi kísérletei 304. - Szakadár 304. - Léta 305. - Orithia 306.
III. Voltaire a beszélő versezetről 308. - Csokonai Vitéz Mihály tervei 310. - Árpád czímű eposzának vázlata 315. - Voltaire és Dugonics felismerhető hatása 320. - Előtanulmányok 321. - Mátsár István vállalkozása 323. - Kéziratban művének forrása és fogyatkozásai 324.
IV. Kisfaludy Sándor Regéinek hatása 333. - Horvát István és Horvát Endre Árpád megéneklését tervezik 334. - A magyar epikát irányító politikai viszonyok megváltozása 340. - Szép János együgyű kísérlete 341. - Az Aurora megjelenése 343. - Döbrentei és Horvát István prózai vázlatai 344. - Szemere Pál a mythos hiányáról 347. - Aranyos-Rákosi Székely Sándor fellépése az 1823-iki Hébében 348. - Eposzának mythosi elemei 350.
MÁSODIK FEJEZET.
Vörösmarty kora.
I. Czuczor és Vörösmarty fellépése 355. - Az Aspasia mutatványa 358. - Czuczor és Kisfaludy Károly találkozása 359. - Az Augsburgi ütközet tárgya s feldolgozásának sajátságai 360. - A költő önbirálata 862. - Botond 863. - Regényes cselekvénye
nem mondai 364. - A meseszövésben és jellemzésben nyilvánuló erő 366. - Miért hagyta félben Czuczor az eposzirást? 367. - Gyöngyössy János Fiatal Árpádja 369. - Az eltitkolt német forrás kiderítése 371. - Aranyos-Rákosi Székely Sándor
újabb eposzai 372. - Dierniász 373. - A nyelvakrobaták jelentkezése 375.
II. A Zalán Futásának megjelenése és fogadtatása 376. - Tüneményes nyelve és cselekvényének laza szerkezete 376. - A mondai források fogyatékos ismerete 381. - A mű mythosi elemei 381. - Tündérvölgy 382. - A régies versforma alkalmazásának következményei 382. - Horvát István őstörténeti tanulmányai s Vörösmarty nagy eposzának töredékei 383. - A Délsziget, Magyarvár és Rom 384. - Árpád Ébredése 386. - Az Áldozat mondai és mythosi forrásai 386.
III. Horvát Endre Árpádja megjelenik 390. - Vörösmarty hatása 393. - A tartalom történeti és mondai elemei 394. - Toldy találó megjegyzése 397. - A feldolgozásban elkövetett tévedések 398. - Nyelvének erőteljessége 399. - Debreczeni Márton 400. - A Kiovi Csata keletkezése 401. - Voltaire és Vörösmarty hatása 402. - A cselekvény szövevényes volta 405. - A mythosi elemek sokfélesége és téves alkalmazása 411. - Szerkezeti hibák 412. - Az epikus helyes történeti felfogása 415.
IV. Epigonok 417. - Az elsekélyesedés jelei 418. - Hangok az eposz ellen : Kazinczy és Kölcsey 419. - Budafalvi Bors Sámuel vitézi drámája: A hét magyar kapitányokról 422. - Kisfaludy Károly kritikai jegyzetei 422. - Szontagh Gusztáv és Schedel (Toldy) Ferencz vitája az eposz és dráma korszerűségéről 424. -- Szigligeti Gyászvitézek czímű drámájának két kidolgozása 429. - Gaal József Szvatoplukja 432. - Hazucha Xav. Ferencz (Kelmenffy László) Budája 435 - Vajda Péter Joguz, vagy a Honkeresők czímű szinműve, Atila Halála
czímű elbeszélése és Buda Halála czímű szomorújátéka 436. - A többször átdolgozott szomorújáték hibái 441. - Bodor Lajos Almos czímű drámai költeménye 443.
HARMADIK FEJEZET.
Arany János kora.
I. Széchenyi reformmozgalmai 446. - A KisfaludyTársaság megalakulása 448. - Schedel Ferencz felolvasásai az egykorú költészet állapotáról és a classikai versformák kiküszöböléséről 448. - Erdélyi János tanulmányai és népköltési gyűjteményei 451. - Pályakérdések a nemzetiség és népiesség mibenlétéről, a korszerű eposzról és a magyar mythologiáról 452. - Müller Godofréd és Bangó Péter pályaművei 452. - Ipolyi mythologiája 455.
II. A Kisfaludy-Társaság költői pályázatai 455. - Arany János Toldija és egyéb eposzai 456. - Garay János Árpádok czímű cyclusa 457. - A Hetumogerek 458. - Az utolsó magyar khán 460. Ballada-pályázatok 461. - Petőfi Lehelje 462. - A Szerelem átka és a Lehel vezér 464. - Az utóbbinak modorossággal fenyegető népies hangja 465. - Forrásai 465. - Vahot Imre Álmos és Árpád czímű drámájának emléke 467. - Dózsa Dániel a hamisított Csiki Krónikából meríti Zandirhámja tárgyát 467. - Az új versforma sajátságai 468. - Az eposz regényes meséje 469. - Szigligeti Álmos czímű szomorújátéka 472. - A tündéries tartalom
epikai jellege 473. - Forrásai 475. - A belőle készített operaszöveg 476.
III. Arany János Csaba Királyfi czímű eposzának első énekei 477. - Szabó Károly Priscus-fordításának hatása 479. - A magyar mondai felfogás érvényesülése 480. - A szerkezet hiányai 482. - A második tervben szereplő hun-trilogia 483. - A szem előtt tartott művészi feladat 486. - Szabó Károly Thierry-fordítása és a Nibelungének 488. - Az eposz világának benépesítése 488. - Buda Halála 490. - A trilógia utolsó vázlata 492. - Szász Károly Álmos czímű regényes hőskölteménye 493. - A regényes elem hibái 497. - Egyéb eposzi és
drámai kísérletek 498. - Dobsa Lajos Attila és Ildikó czímű tragédiája 498. - Szász Károly Attila Halála czímű tragédiája 501. - Váradi Antal A Hun Utódok czímű regényes drámája 502. - Jókai millenniumi ígérete 504. - A Levente czímű történeti drámai költemény 505. - Jókai vállalkozásának meddősége 507.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 509-546

Témakörök