A magyar hajó- és darugyár

Előszó

"Szeretnénk megismertetni az olvasót a Magyar Hajó- és Darugyár, illetve elődvállalatainak történetével, mely lényegében egyúttal a magyarországi ipari jellegű hajóépítés története is.
A Közép- és Keleteurópa országait összekötő Dunát a legrégibb írásos emlékek szerint már az időszámítás előtt 1.500 évvel is hajózták, érthető tehát, hogy a hajóépítésnek Magyarországon komoly hagyományai voltak. Fahajók építésével a Duna magyar szakaszán majd minden nagyobb városban foglalkoztak, így Pesten, Komáromban, Győrött, Baján és másutt. A Dunához hasonlóan Középeurópa legnagyobb taván, a Balatonon is komoly múltja van a hajóépítésnek. A Balatonon az első hajóépítő telep - a fenékpusztai « hajóépítő arzenál » - már 1760-ban létesült.
A korai kapitalista fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése a közlekedés - így a viziközlekedés - rohamos fejlődését vonta maga után.
Az első magyar gőzhajó a « Carolina » 1818-ban jelent meg a Dunán. A rendszeres hajóforgalom Bécs és Budapest között 1828-ban indult meg az « Első Császári és Királyi Szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság » (DGT) megalakulásával. A múlt század 30-as éveiben ily módon megteremtődtek a hazai ipari hajóépítés előfeltételei.
Az ipari hajóépítés kezdetét az Óbudai Hajógyár (ma a Magyar Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregysége) 1836. évben történt megalapítása jelentette. Az első dunai gőzhajógyár alapítását a dunai hajózás egyik apostola, a magyar reformkorszak egyik nagy alakja, gróf Széchenyi István kezdeményezte. Az alapítás idején a gyár mintegy 60 munkást foglalkoztatott. Az Óbudai Hajógyár első gyártmánya a történeti gyártmányok között ismertetett fatestű « Árpád » személyszállító gőzös volt, mely az alapítást követő évben futott ki az öbölből. Ebben az évben már a munkáslétszám elérte a 200 főt." Vissza