A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között

Fülszöveg

A magyar történelem egyik legesemén/dúsabb időszaka volt az 1987 és 1992 közötti korszak. Mindez a magyar haderőnél is erőteljesen érződött. Az ország 70-es években kezdődő eladósodása a következő évtizedben éreztette igazán a hatását, amikor a felvett és eltékozolt hitelek törlesztése egyre nagyobb terhet rótt egy egyre rosszabbul működő gazdaságra. Az enyhülő politikai légkörben kézenfekvő volt, hogy a hadseregben jelentős megszorításokat hajtsanak végre. A '80-as évtized végére azonban a környező országokban zajló nemzetiségi, társadalmi és gazdasági feszültségek nem tették lehetővé a haderő nagyobb mértékű leépítését, hiszen ezek az államok a magyarénál jelentősebb hadsereggel rendelkeztek. A legstabilabbnak számító Ausztria volt az egyedüli, ahol a katonaság létszáma és fegyverzetének ereje alacsonyabb, illetve gyengébb volt a hazánkénál. Ugyanakkor a legproblémásabbnak számító Szovjetunió és Jugoszlávia erőfölénye nyomasztó volt. A gazdasági helyzetből és a szomszédos... Tovább

Fülszöveg

A magyar történelem egyik legesemén/dúsabb időszaka volt az 1987 és 1992 közötti korszak. Mindez a magyar haderőnél is erőteljesen érződött. Az ország 70-es években kezdődő eladósodása a következő évtizedben éreztette igazán a hatását, amikor a felvett és eltékozolt hitelek törlesztése egyre nagyobb terhet rótt egy egyre rosszabbul működő gazdaságra. Az enyhülő politikai légkörben kézenfekvő volt, hogy a hadseregben jelentős megszorításokat hajtsanak végre. A '80-as évtized végére azonban a környező országokban zajló nemzetiségi, társadalmi és gazdasági feszültségek nem tették lehetővé a haderő nagyobb mértékű leépítését, hiszen ezek az államok a magyarénál jelentősebb hadsereggel rendelkeztek. A legstabilabbnak számító Ausztria volt az egyedüli, ahol a katonaság létszáma és fegyverzetének ereje alacsonyabb, illetve gyengébb volt a hazánkénál. Ugyanakkor a legproblémásabbnak számító Szovjetunió és Jugoszlávia erőfölénye nyomasztó volt. A gazdasági helyzetből és a szomszédos államok fenyegetettségérzéséből adódóan felfegyverkezésre gondolni sem lehetett, így a diplomáciai kapcsolatok erősítése, ezzel összhangban új és önálló nemzeti biztonságpolitika kidolgozása vált szükségessé. A Varsói Szerződés kezdeti átalakulása miatt ugyanakkor fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország „légüres térben" találja magát. Igy a korábban gyűlölt szervezetből történő kilépés kezdetben sokakban ambivalens érzéseket ébresztett. Vissza