A magyar gyáripar története I.

Tartalom

I. Emlékezzünk régiekről (A városi ipar megjelenésétől a török uralom megszűnéséig)
A városi élet kialakulása és az iparosodás 5
A városi gazdálkodás korának ipari rendszere; a céhek kialakulása és virágzása 8
Középkori ipari termelésünk képe a Mátyás alatti csúcspont idején 14
A városi gazdálkodás középkori rendszerének alkonya Nyugaton és a három részre szakadt Magyarország iparának lemaradása 24
a) A Hódoltság ipari tespedése 26
b) A Felvidék ipara a céhi kötöttségben 27
c) Erdély és Bethlen Gábor iparfejlesztési kísérlete 29
II. Első szárnypróbálgatások (A XVIII. század és a XIX. század eleje)
A gyáripar kialakulása Nyugaton 31
A merkantilizmus iparpolitikája 33
Az iparosodás előfeltételei Magyarországon a XVIII. század elején 35
Mária Terézia gazdaságpolitikájának kialakulása Magyarország irányában 40
Törekvések a magyar agrártermelés, mint élelmiszer- és nyers anyagalap növelésére 45
Kísérletek a közlekedésügy fejlesztésére 47
Az udvar állásfoglalása Magyarország iparosodása tekintetében 50
Az összbirodalom érdekeit képviselő vámrendszer hatása a magyar iparra 53
A magyar gyáripar képe Mária Terézia korában 59
A gyáripar műszaki viszonyai 73
Mária Terézia gazdaságpolitikájának indokolatlansága: Magyarország szerepe a Monarchia terheiben 78
II. József változatlan állásfoglalása a magyar iparosodással szemben 79
A céhi korlátok és a gyáripar 85
A magyar gyáripar képe II. József uralkodásakor 90
Az 1790/91. évi országgyűlés reformtörekvései 109
A kereskedelmi választmány gyáriparfejlesztési törvényjavaslata 111
A reformtörekvések sorsa a napoleoni háborúkban 120
A magyarság gazdasági élet ellenes érzülete 125
A nemzetiségek térhódítása: németek, szerbek, görögök és zsidó 130
A pénz- és hitelviszonyok hatása a gyáripar kialakulására 135
A magyar gyáripar képe I. Ferenc alatt 142
III. Iparosodás, mint politikai célkitűzés (A magyar reformkorszak 1825-1849)
A századeleji tespedés 165
A reformszellem feltörése és a gazdasági megújhodási irányzat Széchenyi hatása alatt 167
Az iparosodás napirendre kerülése: Kossuth fellépése 171
A Zollverein magyar visszhangja 173
A magyar gyáripar elmaradottsága 177
Az Iparegyesület életrehívása 184
Az Iparegyesület célkitűzéseinek összefoglalása: az országgyűléshez intézett iparfejlesztési emlékirat 187
Az ipari védővámos irányzat felülkerekedése az 1843/44. évi országgyűlésen 202
A fiaskó ellenhatása: tömörülés a Védegyletbe 203
A gyárak jogviszonyának első rendezése:
a) Az iparszabadság szentesítése 209
b) A szociálpolitikai törekvések magyarországi tükörképe 213
A gyáripar képe a 40-es évek közepén 218
A védegyleti mozgalom mérlege 238
A Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és az Iparműtár Egylet létrejötte és kudarca; a Védegylet elenyészése 240
A hitelviszonyok javulása 247
Törekvések a közlekedésügy fejlesztésére 253
IV. Az önkényuralom árnyékában (1849-1867)
A földtehermentesítés hatása 262
A vámközösség létrejötte 265
Az iparfejlődés többi akadálya:
a) A vállalkozói szellem és a munkaerő hiánya 268
b) A fogyasztópiac csekélysége 270
c) Tőkehiány 271
d) Ázsióingadozások 276
e) A közlekedési viszonyok elmaradottsága
A céhrendszer megszüntetése: az iparszabadság általánosítása 284
A gyáripar helyzete az önkényuralomban 286
Az iparosodást szolgáló intézmények:
a) Iparoktatás 312
b) Szabadalom és védjegyoltalom 313
c) Kereskedelmi és iparkamarák 315
A kiegyezés felé 316
V. Az önálló magyar iparpolitika kezdete (1867-1881)
A gazdasági kiegyezés és az iparosodás 319
A külföldi tőke érdeklődése a magyar gazdasági élet iránt 322
Hitelszervezetünk megerősödése 326
A hitelélet és a gyáripar közti érdekközösség kialakulása és jellegzetessége 328
Az üzérkedés! láz és a belőle folyó pénzügyi válság hatása 331
A mezőgazdasági válság és az ipar 337
A válságok közvetett hatásai a gyáriparra:
a) A munkáskérdés felvetődése és kiéleződése 343
b) A kézművesiparral való verseny elmérgesedése 351
A közlekedés fejlődése és az iparosodás 355
A védővámos irányzat felülkerekedése Európában és a magyar gazdasági élet 360
A gazdasági kiegyezési viták sarkpontjai:
a) Az önálló jegybank kérdése 361
b) A vámszövetség felülvizsgálata 363
A vámviták eredménye: az első állami iparfejlesztési törvény 375
A magyar gyáripar a törvény életbeléptetésekor:
I. A gyáripar szolgálatában álló intézmények:
a) Iparoktatás 377
b) Kiállításügy 383
c) Törvényes és szabad érdekképviseletek 380
d) Jogalkotások 400
II. A gyáripar helyzetképe:
a) Az iparűzők száma és megoszlása 409
b) A gyárvállalatok száma és műszaki felkészültsége 412
c) Az egyes gyáripari szakmák helyzete és jelentősége 415
A magyar gyáripar jellemzése az első iparfejlesztési törvény küszöbén 465

Témakörök