A magyar gyalogság

A magyar gyalogos katona története

Szerző

vitéz nemes Deseő Lajos

Dr. Erdélyi Gyula

'Ajtay Endre: A magyar gyalogság ' összes példány

Kiadó:	Reé László Könyvkiadó- és Terjesztővállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám:	649 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	31 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér fotókkal és térképekkel illusztrált. Az első kötéstáblán aranyozott, dombornyomásos illusztráció található. Szerkesztették: Az I. és II. részt vitéz Doromby József Ny. Alezredes, a III. részt Reé László. Ez a kiadás 1485 katona és a szerkesztőbizottság fotóját tartalmazza a hozzá tartozó leírásokkal. Ritka! Nyomtatta a Merkantil-nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hézagpótló munkát vállalt néhány lelkes tiszt és tudós. Előbbiek a nagy világégés alatt harcoltak a gyalogság kebelében és most mint írók karöltve néhány történésszel, írják meg ezen fegyvernem megörökítésre érdemes ténykedését és fejlődését a múltban. Igen érdemes munka ez nemcsak azért, mert a magyar gyalogság a harcban mindenkor kiválóan állta meg a helyét, hanem azért is, mert a legutolsó nagy háborúban is megmutatta az egész világ előtt, hogy harcratermettség, kitartás, igénytelenség és önfeláldozásig menő hazaszeretet tekintetében nincs párja.
A gyalogság a legöregebb fegyvernem; mely már az ókor népeinek a háborús erejét képezte. Veszített jelentőségéből mint főfegyvernem a középkorban a lovasság javára. De azután, különösen a lőpor és lőfegyverek feltalálása óta, ismét mint első helyen álló főfegyvernem szerepel.
A gyalog csapatok vezetésének lehetővé tételére mindig, úgy mint napjainkban, kisebb egységekbe, szakaszokba, századokba, zászlóaljakba és ezredekbe tagozódtak. Ezen egységek elnevezése azonban régebben más volt és gyakran változott a dívó kiegészítő rendszer szerint is.
A gyalogság harcászata a felszerelés és felfegyverzéshez képest is változott. Régebben a gyalogsági tömegek bizonyos vonalas vagy nyílformájú tömegalakban mentek egyenesen egymásnak és kézitusában döntötték el a harcot. Már akkor használtak oly kézifegyvereket (kardot, dárdát, fokost, stb.), melyekkel minden harcos a kézitusában lehetőleg több ellenfelét legyőzhette. Kieszelték akkor a kézi lőfegyverek, az ágyúk és a mozsarak ősét is, a parittyát, íjat és más dobó szerkezetet, utóbbit különösen a várharcban. Mindezekkel párhuzamosan fejlődtek ki az ezen fegyverek elleni védőeszközök is, a mellvért, páncéling, sisak stb.
A lőpor és lőfegyverek feltalálásával és a lőfegyverek hatásának emelésével teljesen megváltozott a gyalogság harcmódja és jelentősége is. A tömegek alkalmazása helyébe lépett a szétszórt harcmód, melynél a két ellenfél a harcterület egyik részén, a lőfegyverek hatásának megfelelő távolságban egymástól, védelmi harcot vív, a főtámadás és döntés pedig az egyik szárnyon, vagy a védelmi vonal áttörésével következik be, mégpedig szükség esetén kézitusával. A főszerep a harcban tehát tüzérség és lovasság mellett újból a gyalogságé, mely minden háborús feladat megoldására mostani felfegyverzésével többé-kevésbé önállóan is alkalmas. E fegyvernem a mostani milliós hadseregek korában legkönnyebben, legolcsóbban és leggyorsabban kiegészíthető és kiképezhető is. A közeli és távoli harcot sikerrel vívja meg minden terepen. A német katonai írók a gyalogságot „Königin der Waffen", a fegyvernemek királynőjének nevezik és nem ok nélkül, hiszen túlnyomó nagy részét képezi minden állam hadseregének. Ez a fegyvernem minden harcban a végleges döntésre is hivatott, de a névtelen hősök nagy tömegeit is a gyalogság szolgáltatja. Vissza

Fülszöveg

Vitéz uzsoki Szurmay Sándor báró Ny. Honvédelmi Miniszter, Ny. Gyalogsági Tábornok, felsőházi tag, a katonai Mária Terézia-rend lovagja, előszavával.

Tartalom

Előszó 3
Bevezető 5
Mi gyalogosok (vers) 7
A magyar gyalogság fejlődése a történeti kor kezdetétől az Árpád-ház kihalásáig 17
A magyar gyalogság a XIV. és XV. században 25
Magyar gyalogság a török hódoltság korában 32
A végvári harcok 32
Az erdélyi gyalogság 41
Magyar gyalogos a császári hadseregben a XVI-XVII. században 48
A magyar gyalogság a XVIII. század első felében 54
Spanyol örökösödési háború (1701-1714) 54
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 57
Mária Terézia kora (1740-1780) 69
A Napóleon elleni háborúk 86
Az 1848-49-i magyar szabadságharc gyalogsága 100
Bevezetés 100
Magyar gyalogság megalakulása 104
Honvéd gyalogság a szabadságharcban 108
A XIX. század második felének háborúi 122
Radetzky 1848-49-i lombardiai hadjárata 122
Az 1859-i olaszországi háború 124
A dániai háború, 1864 127
Az 1866-i olaszországi hadjárat 131
Az 1866-i porosz háború 133
Bosznia és Hercegovina megszállása 143
A magyar gyalogság ruházata, felszerelése és kiegészítése 147
TÁMADÓ HARCOK
Az 1914. évi Oroszország elleni őszi hadjárat 167
Előzmények, tervek, mozgósítás 167
Felvonulás 169
A galiciai hadszíntér 170
Egy gyalogezred (12-es honvédek) előnyomulása és tűzkeresztsége 170
A gyalogság harcmódja a világháború elején 174
A Krasznik-i csata (Polichna-Stany-i, Bychawa-i, Majdan-Piotrkowk-i ütközet) 177
A Komarow-i csata 182
A Zloczow-i csata (Monasterzyska-Podhajce-i ütközet) 185
A Przemyslany-i csata 187
A Lemberg-Rawaruszka-i csata, visszavonulás 188
Az 1914 őszi San-Visztula menti hadjárat (Ivangorod-i csata, Chirow-i csata) 192
A Krakko-i csata (Jangrot, Maszkow) 195
A Limanowa-i csata 199
Az 1914. évi Szerbia elleni hadjárat 203
Kölcsönös erőviszonyok, haditervek 203
Valjevo elleni első támadó hadműveletünk 205
A 6. hadsereg átkelése a Drinán és támadása 209
A Bosznia délkeleti részébe és Hercegovinába betört szerbek és montenegróiak kiverése. A Romanja planina-Rogatica-i csata 214
A Drina-menti csata befejezése 216
A Kolubara-menti csata 220
Oroszország elleni támadó hadműveletünk 1915 nyarán 225
A Gorlice-i áttörés. (A Kárpátokban, Gaj-erdő, Stroza-i ütközet) 225
Placzkowice-Kozimek-i győzelem 232
Az orosz arcvonal további visszaszorítása (Lemberg visszafoglalása. A Brest-Litowsk-i hadjárat, A Rowno-i hadjárat) 234
Szerbia és Montenegro meghódítása 1915 őszén 242
Előzmények és hadműveleti terv 242
Az osztrák-magyar és német erők átkelése a Száván és a Dunán 244
Előnyomulás Szerbia belsejébe 246
A szerb hadsereg bekerítése és üldözése. A Rigómező-i ütközet 249
Montenegro elfoglalása és a szerb hadsereg üldözése Albánián át a tengerpartig 249
Az 1915. évi nyári tiroli támadó hadművelet 252
A románok kiverése Erdélyből 1916 őszén 259
A Flitsch-Tolmein-i áttörés 1917 október végén 268
Előzmények. Előkészületek 268
A támadás 271
Események a sikeres áttörés után. Az olaszok üldözése 273
Az 1918. évi nyári Piave-i csata 278
Hadműveleti terv 278
A Montelló-i küzdelem 279
Az átkelés kierőszakolása a Piave-n 281
A magyar gyalogság hősies küzdelme a Piave nyugati partján 284
VÉDELMI HARCOK
Az 1914-15. téli harcok a Kárpátokban 287
Przemysl felszabadításáért indított első hadműveletünk 288
Második kísérlet Przemysl felmentésére 297
Események a kárpáti arcvonal többi részén a Przemysl felmentését célzó hadműveletek alatt 310
Przemysl védőrségének harcai a vár kiéheztetéséig 313
A húsvéti kárpáti csata 318
Védelmi harcok az olasz határon. Az 1-10. Isonzó-csata 330
Az Isonzo-csaták rövid jellemzése 330
Bevezető harcok az Isonzon (1915. május 24 - június 22.) 332
Az 1. Isonzo-csata (1915. június 23 - július 7.) 334
A 2. Isonzo-csata (1915. július 18 - augusztus 10.) 338
Tolmein körüli harcok 1915 nyár végén (augusztus 12 - szeptember 30.) 344
A 3. Isonzo-csata (1915. október 18 - november 4.) 345
A 4. Isonzo-csata (1915. november 10 - december 1.) és a harcok ellanyhulása (december 14-ig) 351
Az 5. Isonzo-csata (1916. március 11-16.) és az állásharcok július végéig 355
A 6. Isonzo-csata (1916. augusztus 4-16.) 356
A 7. Isonzo- (vagy Karszt-) csata 1916 szeptember 14-17.) 360
A 8. Isonzo-csata (1916. október 9-13.) 361
A 9. Isonzo-csata (1916. október 31 - november 4.) 362
A 10. Isonzo-csata (1917. május 12 - június 5.) 364
A Monte San Gabriele védelme, a 11. Isonzo-csata 367
A m. kir. 20. hovéd gyaloghadosztály a Monte San Gabriele poklában 370
Magyar gyalogság az állásharcokban. (Wolhyniában és Galiciában.) 375
A beszarábiai "újévi csata" 1916-ban 378
Az 1916. évi orosz (Brussilow) támadás kivédése 384
Erdély védelmezése az oláh betörés ellen 390
Állásharcok Erdélyben, a tiroli havasokban és Albániában 398
Erdély 398
Tirol 402
Albánia 407
Az utolsó harcok az olasz hadszíntéren. Az összeomlás után 413
Általános helyzet 1918 őszén 413
Az olaszok támadása, a fegyverszünet 414
A magyar határok védelme 418
A magyar gyalogság hadrendje a világháborúban
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság 1914. év tavaszán 423
Hadtestek, hadosztályok és dandárok, melyekbe a világháború kezdetén a Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság tartozott 430
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogezredek és zászlóaljak 1914 augusztusában 432
Nagyobb változások a világháború alatt 441
A pótzászlóaljakról harctérre küldött menetzászlóaljak 443
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság beosztása 1918. október 25-én 444
Fegyverzet, ruházat és felszerelés a világháború alatt 454
Forrásművek 455
Szerkesztőbizottság 459
Arcképcsarnok
Adattár

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem