1.060.331

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Magyar Grafika és Papíripar Évkönyve 1961

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 191 oldal
Sorozatcím: A Magyar Grafika és Papíripar Évkönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 14 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

100 évvel ezelőtt, 1861 július elején egy pesti nyomdai munkás temetésén a nyomdai dolgozók nagy számban jelennek meg. A temetés után együtt maradnak, és az alkalmi szónokok beszédeinek hatására,... Tovább

Előszó

100 évvel ezelőtt, 1861 július elején egy pesti nyomdai munkás temetésén a nyomdai dolgozók nagy számban jelennek meg. A temetés után együtt maradnak, és az alkalmi szónokok beszédeinek hatására, akik a munkások "sanyarú helyzetét vázolták", bérmozgalom megindítását határozták el. Augusztus 11-én sztrájkra kerül sor. Ez az első nyomdászsztrájk, amely - egynéhány kivételével - az összes nyomdaüzemben egyszerre tör ki, és a tudatos szervezettség révén jön létre. És ez az első olyan nyomdászsztrájk, melybe a rendőrség is beavatkozik. Most tapasztalhatja először a legfájdalmasabban a nyomdai munkásság az államhatalom és a tőke összefonódottságát. A küzdelem három nap után véget ér, anyagi eredmény nélkül. A harc rövid tartamának és "bukásának" döntően az az oka, hogy a nyomdai munkásság nem rendelkezik még harci tapasztalatokkal, vezetői ingadozók, s az anyagi ellenállási alap is hiányzik. Az első általános budapesti nyomdászsztrájknak azonban mégis felbecsülhetetlen értékű eredménye van: a munkások megismerték a szervezettség erejét, munkásönérzetük megduzzadt, a szervezkedésre való készségük fokozódott. A 100 év előtti mozgalom vezetőit - most először a nyomdásztörténelem folyamán - a munkaadók "feketelistára" teszik. Ez a szervezett reakció a munkásokban még jobban fokozza az ellenállási készséget: a sztrájk "vereségéből" nem a harc hiábavalóságát, hanem jobb megszervezésének szükségességét vonják le tanulságul. A nyomdai munkások magatartása a nyomdatőkéseket megrettenti. S mint 1848-ban, most is a "vakulj magyar, ne láss tót" politikához folyamodnak: kezdeményezik az 1853-ban feloszlatott nyomdász-segélyzőegylet újjáalakítását. A munkások már 1861 elején foglalkoztak e gondolattal, sőt beadványt is nyújtottak be a helytartótanácshoz, de az elutasította a nyomdai dolgozók egyesületalapítási kérelmét. De amit nem szabad a munkásnak, azt szabad a tőkésnek. A munkaadók 1861 őszén kérelmezik a nyomdászsegédek egyletének engedélyezését, s rövid fél év után megkezdheti működését - 1862. május 29-én - tőkés vezetés alatt az első magyarországi szakmai munkás-segélyzőegylet... Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem