A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar gazdasági élet műszaki teendői

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 75 éves fennállása fordulóján tartott előadássorozat

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1866 elején 25 lelkes mérnök és építész kezdeményezésére a megalakulás útjára segített s 1867 május 5-e óta már a kir. belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működő Magyar... Tovább

Előszó

Az 1866 elején 25 lelkes mérnök és építész kezdeményezésére a megalakulás útjára segített s 1867 május 5-e óta már a kir. belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működő Magyar Mérnök-Egylet tudományos munkásságának egyik legelső megnyilvánulásaként a Tisza és Körösök között létesítendő hajózó és öntöző csatorna ügyét vitatta meg, miként azt, a néhai id. Szily Kálmán szerkesztői előszavával 1867 augusztus 10-én elindított Közlönyé-nek I. évfolyamában olvashatjuk. Az erről szóló beszámoló Előadás a Tisza-Kőrösi hajózási- és öntöző-csatorna ügyében címen, Lechner Gyula neve alatt, a kir. közmunka és közlekedési minisztérium ügyirata nyomán, azt a tizenegy csatornatervet ismertette, amely a címében kifejezett célra 1855 óta készült, .s amelyek közül kilencet magyar mérnök, Herrich Károly, kettőt pedig Albernethy Jakab angol mérnök dolgozott ki.
A terveket, ezek leírását és bírálatát hivatalos szövegükkel gr. Mikó Imre, a 67-es minisztérium közmunka- és közlekedésügyi minisztere bocsátotta rendelkezésre, kit ebben az évben már az Egylet tiszteleti tagjává is választott. A témát az 1863. évi katasztrofális aszály tette időszerűvé, s belékapcsolódva, Egyletünk több tagja az olaszországi öntözőműveket is ebben és a következő évben szorgalmasan tanulmányozta.
A magyar sorsra és kulturális fejlődés ütemére jellemző adat, hogy e csatorna-terveknek az a magyar mérnök tervezte, legsikerültebb változata, amely a hajózó- és öntöző-csatornát a tiszalöki kiágazással s a Berettyó bekapcsolásával kívánta megoldani, csak közel háromnegyedévszázad multán került a megvalósítás útjára. A tiszai nagy öntözőrendszer hajózható főcsatornájának a m. kir. öntözésügyi hivatal nagyszerű mérnökgárdája készítette, s a mai viszonyokhoz és igényekhez igazodó részletes tervei szerint megindított munkálatait, ünnepélyes keretek között, 1941 augusztus 25-én mutatták be vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunknak. Vissza

Tartalom

Feyér Gyula: Előszó 3
Bíró Zoltán: Elnöki megnyitó 7
Dr. Mados László: A tervszerű talajjavító tevékenység
feladatai Hazánkban 11
Dr. Lászlóffy Woldemar: A talajjavítás kérdései vízügyi megvilágításban 25
Futaky Zoltán: A tagosítás közgazdasági jelentősége 25
Szesztay Sándor - Dr. Guóth Béla: Hozzászólások Futaky Zoltán előadásához 67, 74
Trummer Árpád: A magyar vízrendezések jövő feladatai 75
Szilágyi Gyula: A mezőgazdasági vízhasznosítás megoldásra váró kérdései 95
Dr. Mihályi Zoltán: A magyar mezőgazdaság feladatai 115
vitéz Oncziay László: Erdőgazdaságunk feladatainak megoldása 131
Dr. Muzsnai József: A birtokrendezés és telepítés időszerű kérdései 145
Szesztay Sándor: Hozzászólás dr. Muzsnai József előadásához 157
Jakóby László: A magnézium fémipari jelentősége és hazai gyártásának alapjai 163
Graul Róbert: Bauxit, timföld aluminium 175
Gloetzer József: A gázfogyasztás Hazánkban és hazai szeneink felhasználása gáztermelésre 189
Benedek Pál: Vízierőink tervszerű kihasználásának energiagazdasági vonatkozásai 203
Dr. ing. Haidegger E.: A magyar energiagazdaság időszerű kérdései 213
Dömők István: Hozzászólás dr. Haidegger Ernő előadásához 232
Dr. Nyul Gyula: Tüzelőszergazdaságunk 233
Moskovszky Lajos: A magyar vas- és gépipar a háborús anyaggazdálkodás korlátai között . 247
Kisdi Pál: Lakáspolitika 255
Dr. Náray-Szabó I.: Vegyiipari nyersanyagellátás 267
Dr. Ruzitska Lajos: Budapest pályaudvarainak rendezése és a városfejlesztés 277
Ney Ákos - Münnich Aladár - Dr. Veress Gábor - Pap Ferenc: Hozzászólások dr. Kuzitska Lajos előadásához 318., 321-324
Vass László: A M. Kir. Államvasutak mai helyzete, mai - s jövőbeli feladatai 325
Dörre Endre: Budapest városfejlesztési problémái 355
Pap Ferenc: Az ország ivóvízkérdése 379
Dr. Zendy Ferenc: Mezőgazdasági iparunk 397
Gaul Károly: A kisipar és háziipar fejlesztése 409
Dr. Techn. Vietorisz J.: Átállás békegazdálkodásra az iparban 421
Balás Ernő: Erdély iparosítása 439
György Vilmos: A magyar mezőgazdaság iparosításának és a háziipar fejlesztésének lehetőségei 449
Ifj. Madarász Antal: Az árkérdésről 473
Bornemisza Géza: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet jubiláris előadássorozatának záróelőadása 491
Tárgymutató 511
MELLÉKLETEK
I. A nyugati pályaudvar mostani személyvonati járdaszigetei (A 282. laphoz.)
II. A keleti pályaudvar mostani személyvonati járdaszigetei (A 283. laphoz.)
III. A lakosság elhelyezkedése, súlypontjainak szerkesztése Budapesten (A 286. laphoz.)
IV. Budapest pályaudvarainak rendezése (A 306. laphoz.)
V. A Duna alatti átvezetés hosszszelvénye Kelenföldtől az új központi pá-udvarig (A 306. laphoz.)
VI. Budapest vasúthálózatának rendezése (A 288. laphoz.)
VII. Nagy-Budapest eszmei parksávhálózata (A 374. laphoz.)
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem