Népfront-politika és az antifasiszta erők Magyarországon a második világháború előtt (1937-1939) | |
A Kommunisták Magyarországi Pártjának demokratikus nemzeti egységpolitikája. Mi tette ezt szükségessé? A demokratikus nemzeti egységpolitika előfeltételei | 5 |
A Horthy-rendszer a fasizmus magyar válfaja. Magyarország az "alkotmányosság" és "parlamentarizmus" országa | 15 |
A Kommunisták Magyarországi Pártjának hősi harca Horthy népelnyomó politkája ellen. A "Dolgozók Lapja" lerakja a nemzeti egségfront politkai alapjait. A magyar rekació háborús politkájának leleplezése. A Kommunisták Magyarországi Pártja a magyar szabadságmozgalom élén | 17 |
A Szociáldemokrata Párt a dolgozók legális tömegpártja. A Peyeri politikai vezetés. A szociáldemokrácia helytelen állásfoglalása a bolsevizmus és fasizmus kérdésében | 23 |
A Szociáldemokrata Párt és a népfront. A szociáldemokrácia hibás nézetei. Kommunista ellenvetések a népfronttal szemben. A Nészava és a Magyar Nemzet vitája. A Szociáldemokrata párt népfront-elméletének gyakorlati következményei a bel- és a külpolitikában | 27 |
Politikai fordulat szükségessége a Szociáldemokrata Párt vezetésében. Miért nem következett be a fordulat az 1939-es választások után? Harcos tömegerők a Szociáldemokrata Pártban | 36 |
A parasztság szerepe a nemzeti egységfrontban. A Független Kisgazdapárt. Eckhardt népfrontellenes bel- és külpolitikája. A párt politikai csődje az 1939-es választásokon. Politikai fordulat helyett a Független Kisgazdapárt a reakció "második vonalává" válik | 42 |
A nemzeti egységfront kialakításának új tényezője: a szegényparasztság megmozdulása. Népi írók és a Március Front. Megalakul a Nemzeti Parasztpárt | 51 |
A "szellemi honvédelem". A "birodalmi gondolat" mint a magyar imperializmus megnyilvánulása. Pethőék "kézfogása" a magyar ipari munkássággal | 54 |
A magyar függetlenségi mozgalom kialakulása (1939-1942) | |
A népfront különböző típusai | 61 |
Harc a munkásegységért. A jobboldali szociáldemokraták hibás nézeteinek leleplezése. A Kommunisták Magyarországi Pártja mozgósítja a munkásosztályt. A Kommunisták Magyarországi Pártja a munkásosztály élén - a munkásosztály a nemzeti szabadságharc vezetője | 65 |
A Horthy-rendszer háborúba dönti az országot. Jugoszlávia és a Szovjetunió megtámadása, hadiállapot Angliával és az Egyesült Államokkal | 72 |
A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1941-es programja a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésére. Kapcsolat a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták vezetője, Szakasits Árpád között | 76 |
A munkás-paraszt szövetség alapjai. A kommunista és a népi írók vitája. A munkásság és parasztság tömeges bekapcsolódása a függetlenségi mozgalomba. A polgárság csatlakozása | 79 |
A második világháború jellege. A magyar politikai erők átcsoportulása az ország hadbalépése után. A munkásosztály feladatai. Rákosi Mátyás és Révai József a magyar nép történelmi hivatásáról. A kommunisták akciói a függetlenségi mozgalom szolgálatában. Tüntetések a háború ellen. Külföldi magyar mozgalmak. A moszkvai magyar emigráció és a Kossuth-rádió | 86 |
A "Népszava" 1941-es karácsonyi száma. A szociáldemokrata balszárny fellépése. A munkásság, parasztság és a haladó értelmiség első közös kiállása | 99 |
Hitler első veresége a keleti fronton. Politikai válság Magyarországon. A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca a Bárdossy-kormány ellen. A "Szabad Nép" | 104 |
Megalakul a magyar demokratikus erők első központi szerve: a Magyar Történelmi Emlékbizottság. A március 15-i tüntetés és tanulságai | 113 |
A hintapolitika korszaka (1942-1944) | |
A politikai válság reakciós megoldása: háborús kormány alakul. Kállay Miklós hintapolitikájának lényege | 121 |
Kedvező helyzet a függetlenségi mozgalom kiszélesedésére a Kállay-kormány idején. A szövetséges hatalmak a kis népek függetlenségének biztosításáról és a magyar belpolitikai fordulat szükségességéről. A fasizmus veresége az összes frontokon. A magyar ipari munkásság és parasztság helyzete. A magyar hadsereg pusztulása. A nemzetiségi elnyomás fokozódása | 127 |
Kállay "nemzeti egység" jelszava. A Kommunisták Magyarországi Pártja a hazaáruló Kállay-kormány ellen. Készülődés a május 1-i tömegtüntetésre. A Horthy-fasizmus irtóhadjárata a magyar kommunisták ellen. Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán mártírhalála | 141 |
A függetlenségi mozgalom megtorpanása. A Kommunisták Magyarországi Pártja szabadságharcra hívja fel az ország ellenzéki erőit. Újabb terrorhullám a kommunisták ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának feloszlatása s a Békepárt megalakulása | 152 |
A Szociáldemokrata Párt és a magyar reakció politkájának érintkezési pontjai. A Szociáldemokrata Párt helytelen történelmi perspektívája. Peyer feljajánlja szolgálatait a háborús kormánynak | 157 |
A magyar parasztság szervezett bekapcsolódása a függetlenségi mozgalomba. Vita a paraszt-egységről. A Parasztszövetség Országos Földmunkás Szakosztályának megalakulása. A Békepárt agitációs és propaganda-munkája a falvakban. Békebizottságok | 165 |
Újra szervezkedik a Független Kisgazdapárt. A szervezkedés célja és jelentősége. A Horthy-rendszer mint "féldemokrácia". A magyar és német fasizmus "ellentéte" | 176 |
A fordulat éve. Harc a nemzeti kormányért és a különbékéért | 183 |
A Szociáldemokra Párt és a Kisgazdapárt szövetsége. Megalakul a Kisgazdapárt polgári tagozata. Bajcsy-Zsilinszky a németekkel való szakítást és a fegyveres ellenállást sürgeti. Az erdélyi kérdés | 190 |
Kállay "védekező háborúja" A Békepárt memoranduma. Az ellenzéki pártok bírálata a háborúról. Terrorhullám a baloldali erők ellen. A reakció jobb- és baloldali erőtartaléka | 198 |
A német megszállás (1944) | |
1944. március 19. A Békepárt sztrájkot, szabotázst, fegyveres ellenállást szevez | 208 |
A Kossuth-rádió a nemzeti ellenállás helyi szerveinek megteremtéséről. A moszkvai emigráció partizáncsapatokat szervez. Nemzetmentő munka a fronton és a hadifogolytáborokban. A külföldi magyarság részvétele a fasizmus elleni harcban | 218 |
A Magyar Front megalakulása. Kiáltvány a magyar nemzethez. Felhívás a honvédség tagjaihoz | 225 |
A magyar fegyveres ellenállás késedelmes kibontakozásának okai. Ságvári Endre mártírhalála. A Lakatos-kormány | 232 |
A Kommunista Párt újjászervezése. A két munkáspárt akcióegysége. A Nemzeti Parasztpárt felvétele a Magyar Frontban. A Magyar Front reorganizálása és szervezeteinek kiépítése | 239 |
Újabb illúziók. A reakció új jelszava: Erdély védelme. A "kiugrási iroda". A Magyar Front memorandumai | 248 |
1944. október 15. Horthy felelőssége. A Magyar Kommunista Párt Nyílt levele | 257 |
Partizánharcok Magyarországon. Harc Budapest megmentéséért. Robbantó-csoportok. A frakciók elszámolása. Az összes németellenes erők tömörítése. Bajcsy-Zsilinszky Endre és a katonai vezérkar letartóztatása. Új mártírok. Budapest ostroma. Partizánharcok a fővárosban és könyékén. Az ország felszabadulása, a demokratikus kormányszervek megalakulása | 269 |