A magyar földmérés és térképészet

Tartalom

Bevezető 3
Magyarország földmérési és térképészeti emlékei az ókorból 5
A földmérés és térképészet kezdetei 5
Földmérés és térképészet a rómaiaknál 5
A rómaiak által használt földmérési eszközök 7
A rómaiak Magyarország területén 9
A magyar földmérés és térképészet kezdetei 17
Történelmi keret 17
Az első földmérési és térképészeti emlékek 17
Térképezési munkák Mátyás idejében 18
A Lázár-térkép 19
A török hódoltság korának térképei 20
A földmérés oktatásának emlékei 22
Földmérés és térképészet a XVII. században, valamint a XVIII. század első felében 27
Történelmi keret 27
A kor térképészeti munkái, Hevenesi Gábor munkássága 27
Mikoviny Sámuel tevékenysége 30
Hazánk első történelmi térképe 32
Földmérés és térképészet a XVIII. század második felében és a reformkor küszöbén 35
Történelmi keret 35
Híres földmérők és csillagászok a XVIII. század második felében és a századfordulón 35
Balla Antal 36
Bedekovich Lőrinc 36
További mérnökök (olvasmány) 36
Híres földmérő csillagászok 38
Áttekintő országtérképek 38
Megyei atlaszok 40
A katonai felmérések 42
A földadó kivetésével kapcsolatos munkálatok 42
Földmérési oktatási intézmények a XVIII. században 50
A reformkor földmérési munkái 53
Történelmi keret 53
A folyószabályozások szükségessége 53
A folyószabályozásokkal kapcsolatos felmérések 55
A vasútépítés elkezdése 58
Az országban folyó mérnöki tevékenység felügyelete 58
Összefoglalás 58
Úrbéri rendezések 60
A XIX. század második felének földmérési munkái, a kataszteri felmérések kezdete Magyarországon 64
Történelmi keret 64
A kataszteri felmérés 64
Előzmények 64
A kataszteri felmérés és szervezete 65
A földadókataszter bevezetése 65
A telekkönyvi nyilvántartás létrehozása 67
A XIX. század második felében végzett egyéb földmérések 68
Vízépítési munkák 68
Vasútépítés 68
Városmérés, városrendezés, városépítés 68
A földmérés oktatása a XIX. század második felében 70
Magyar geodéziai műszergyártás a XIX. század második felében 70
A magyar nyelvű polgári térképészet kibontakozása 72
Az oktatást segítő térképek megjelenése 72
Oktatási térképek a XIX. század második felében 73
Az állami polgári térképészet kialakulása 76
Az első magyar térképészeti vállalat megalakulása 76
A nemzetközi 1:1 000 000 méretarányú világtérkép 78
A hazai tematikus térképészet kezdetei 80
A tematikus térkép fogalma 80
Az első magyar tematikus térképek 80
Tematikus térképek a kiegyezés és a világháború közötti időszakban 81
A magyar földmérés és térképészet 1918-1919-ben 83
Történelmi keret 83
Földmérési tevékenység 83
Térképészeti tevékenység 85
Földmérési és térképészeti munkák 1920-1945 között 87
Történelmi keret 87
Az új államhatár kitűzése 87
Beruházásokkal kapcsolatos földmérési munkák 87
A két világháború közötti földbirtokpolitikai földmérési munkák 87
A paraszti birtokok tagosítása 88
Az Állami Földmérés szervezete és munkái 1920-1945 között 88
Budapest új felmérése 90
Térképészeti munkák 1920-1945 között 90
A béketárgyalásokat előkészítő térképészeti munkák 90
Az Állami Térképészeti Intézet megalakulása és katonai térképészeti tevékenysége 93
Az oktatás térképei 93
A nagyközönségnek készült kiadványok 95
Földgömb- és dombortérkép-készítés 96
Tematikus térképezés 96
Földmérési szakemberek képzése 96
A földmérés és térképészet története 1945 után 98
Történeti áttekintés 98
Földmérési munkák 1945-1950 között 98
A földreform földmérési munkái 98
Az újjáépítés földmérési feladatai 100
Budapest felmérésének folytatása 100
A földmérő mérnöki oktatás megszervezése 101
A magyar földmérés és térképészet szervezeti átalakítása 1950-ben 101
1950 előtti helyzet 101
Az 1950. évi átszervezés 102
Fontosabb szervezeti átalakítások 1951-1957 között 103
Szervezeti változások 1951-ben 103
Szervezeti változások 1952-ben 103
Szervezeti változás 1954-ben 104
Szervezeti intézkedések 1955-ben 105
A földmérő szakemberek képzése 1950-1957 között 105
Földmérési munkák 1950-1957 között 106
Új alapponthálózatok készítésének megkezdése 106
A polgári topográfiai térképezés megkezdése 106
Az első ötéves terv beruházásainak földmérési munkái 106
A mezőgazdasági nagyüzemek területének kialakítása 107
Az országban folyó geodéziai munkák bejelentése és koordinálása 107
A földmérési szervezet átalakulásai 1957-1967 között 109
Az 1957. évi átszervezés 109
Kisebb átszervezések 1958-1967 között 110
A földmérési szakemberképzéssel kapcsolatos változások 1957-1967 között 110
Az Állami Földmérés fontosabb munkái 1957-1967 között 110
Általános jellemzés 110
A kataszteri térképek felújítása 111
Az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek készítése 111
Az alapponthálózatok készítése 111
A földrendezés végrehajtása 112
A földmérés és térképészet szervezete 1967-tól 112
Az 1967. évi átszervezés 112
A földmérési szakközépiskolák létrehozása 114
A telekkönyvi nyilvántartás összevonása a földnyilvántartással 115
A földmérési és térképészeti tevékenység új jogi szabályozása 115
A legfontosabb földmérési munkák 1967 után 116
A honvédelmi célú térképezés 1945 után 117
A nagyközönségnek készülő térképek 118
Az oktatás térképei 118
Az általános tájékozódást, idegenforgalmat szolgáló kiadványok 120
A magyar térképészet külföldön 120
Az 1:2 500 000 méretarányú világtérkép 124
A nyílt minősítésű térképrendszer 124
A földrajzinév-írás szabályozása 125
Tematikus térképezés 125
Földtani térképek 125
Talajtani térképezés 126
Felszínalaktani (geomorfológiai) térképezés 127
A területfejlesztéshez és területrendezéshez kapcsolódó térképészeti munkák 127
Tematikus úttérképek 128
Nemzeti és körzeti atlaszok 128
A tematikus térképezési munkák nyilvántartása 128
Térképészképzés 128
A földmérők és térképészek hazai és nemzetközi szakmai tudományos egyesületei 129
A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 129
A földmérés nemzetközi szervezetei 129
A térképészet nemzetközi szervezetei 130
Zárószó 132

Témakörök