1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar film olvasókönyve

1908-1943/Szöveggyűjtemény

Előszó

Magyarországon is valószínűleg a felvilágosodás korszakától (az 1770-es évektől) terjedő modernizációs, jó értelemben vett kozmopolita, globalizációs reformtörekvések vetettek ágyat a... Tovább

Előszó

Magyarországon is valószínűleg a felvilágosodás korszakától (az 1770-es évektől) terjedő modernizációs, jó értelemben vett kozmopolita, globalizációs reformtörekvések vetettek ágyat a mozgófényképnek. A közéleti próza főként az utánzásra méltónak ítélt példák közvetítésekor küszködött a minden részletre kiterjedő, hatásos ábrázolás nehézségeivel - amelyeket a hazai köz- és irodalmi nyelv elfogadtatásának, alkalmassá tételének akadályai, koncepciózavarai is fokoztak.
A tükör; tükröződés motívumának fölbukkanása, divatba jövetele szintén a lehető legnagyobb pontosság igényét jelezte metaforikus - morális - és konkrét vonatkozásban egyaránt (még korábbról: Sztárai Mihály vitadrámája, Az igaz papság köre 1550-ből, Nagyváthy János 1790-es röpirata lengyel párhuzamot alkalmaz a „magyaroknak tükörül", Szentmiklósi Timotheus: Jó nevelésnek tüköré -1791 stb.). Kármán József „az igaz és józan világosodás" irodalmi szolgálatában szerette volna a kívánatos viszonyokat „oly elevenen, oly tüzesen" lefesteni, amiként ő maga érezte, s „oly hathatósan", ahogyan azt vele együtt „mások is érezték" (A nemzet csinosodása, 1749). Széchenyi István „oly tágas tükörnek készítésén" fáradozott, amely hiteles önismeretet ad, és leleplezi a változtatás fölöslegességének hirdetőit (Világ, 1831).
Elvileg a fotográfia, a fénykép lehetett volna az írott szöveg segítőtársa, sőt felváltója, az 1830-as évtizedtől (Franciaország: Miepce, Daguerre), de a berendezés nehézkessége, a kép elkészítésének bonyolultsága, a nyomdai sokszorosítás lehetőségének hiánya hosszú ideig meghiúsított ilyen reményeket. (Példa erre Orbán Balázs többkötetes munkája az 1860-as évek elejéről: A Székelyföld leírása - itt az eredeti fényképek nyomán fára készült rajz, s ezeket alakították metszetté.) De a fénykép - mely egy folyamat részletét örökíti meg, merevíti ki - legfeljebb sorozatban válhatott volna alkalmassá az elmaradott hazai állapotok s a javítás irányainak bemutatására. S a hajlékony lemez s a tekercsfilm föltalálásával (1887/'88) már az edisoni (CJSA) s a lumiére-i (Franciaország) mozgófénykép, a kinematográfia (cinématographie) megjelenéséhez, az 1890-es évekhez érkeztünk. (A francia kifejezés az ógörög kinéma = mozgás, megrendülés/megrázkódtatás s a gráfé = ábrázolt, ábrázolás, írás, festmény stb. szó összekapcsolásával keletkezett.) Vissza

Tartalom

Bevezető 9
Filmelmélet 15
Bresztovszky Ernő: A mozi 17
Karinthy Frigyes: A mozgófénykép metafizikája 24
Hevesi Sándor: A „mozi" 29
Lukács György: A film poétikája 33
Beck Szilárd: A „mozidarab" és a „rendező"; a „moziszínész" 39
/ A moziszínész 42
Bárdos Artúr: Film-esztétika 44
Török Jenő: Jegyzetek a film evolúciójához - Helye van-e a filmnek a
szerzői jog keretében? 51
Török Jenő: Filmművészet 56
Dr. Bognár Cecil: A mozgóképek esztétikája 60
Szántó György: Az amerikai rendezés titka 65
Komját Júlia: A mozi a kommunista társadalomban 67
Dr. Forró Pál: Színház és mozi 70
Wolfram Elemér: A filmdráma mint műalkotás 73
Balázs Béla: Vázlatok a film dramaturgiájához 80
Marsovszky Miklós: Új művészet: a film 89
Hevesy Iván: A filmjáték megszületése 98
Hevesy Iván: A filmjáték szerkezete 103
Hevesy Iván: Képközi felírás és abszolút film 113
Kovács Kálmán: A film fejlődéséről 123
Gró Lajos: A film korszerűsége 125
Gró Lajos: A film útja 129
Gerő György: A film 137
Kállay Miklós: Van-e filmesztétika? 142
Németh Antal: A mono-filmdráma 148
Marsovszky Miklós: A phonofilm 151
Váczi Dezső: A beszélőfilm témái 153
Siklós Ferenc: Meghalt egy művészet?! - Itt a talkie! 155
Balázs Béla: Hét esztendő 159
Gró Lajos: A hangosfilm művészi jövője 165
Tóth Dénes: A hangosfilm művészi problémái 169
Gró Lajos: Hang 173
Németh Antal: Gépművészet: A film 176
Komor András: Mi újat hoz a film? 179
Erényi Gusztáv: A mozi esztétikája 183
Krampol Miklós: Film és művészet 188
Kassák Lajos: Reflexiók 198
Siklós Ferenc: Művészet-e a film, vagy csak üzlet? 202
Simonyi Margit: A film etikája 205
Hevesi Sándor: A „milliók színháza" 209
Dáloky János: A filmszerű film 220
Vadon József: A film esztétikája 225
Kertes Pál: A művészi filmtömegáru 229
A FILM ALKOTÓI
Korda Sándor: A mozi rendezője 223
Rónay Dénes: A képszerű film 235
Zitkovszky Béla: A modern mozioperatőr 237
Janovics Jenő: A magyar kinematográfia 240
Illés Jenő: Hogy készül a mozistar (rendezői indiszkréció) 242
Zitkovszky Béla: A mozifelvételről 245
Kertész Mihály: Filmrendezés 250
Kertész Mihály: A rendező, a színész, a dramaturg 252
Deésy Alfréd: A színész a filmben 254
B. Marton Erzsi: A mozgás a filmben 255
Korda Sándor: Hogyan kell mozidarabot írni? 256
Gerőffy J. Béla: A filmkészítés titkos műhelyéből 259
Beregi Oszkár: A filmszínészetről 261
Zirner Ákos: Moziírók 263
Falk Richárd: Magyar rendezők 266
Pakots József: A filmdramaturgia alapelvei 269
Szironthai Lhotka István: Dekorációs művészet a filmen 271
Gellért Lajos: Pereg a film 273
Bolváry Géza: A filmjátszás 279
Szentgyörgyi István: „Felcsaptam moziszínésznek" 286
Kertész Dezső: A filmrendezés 290
P Horváth Dezső: Zeneművészeti kérdések a filmszínházakban 293
Fejős Pál: Az amerikai filmről - Nyugat-konferencia 296
Moholy-Nagy László: A film új lehetőségei
(Fekete, fehér és színes filmjáték) 305
Balogh Béla: A hangosfilm új művészi és gazdasági törekvései 308
Móricz Zsigmond: A mozi téved 311
Gertler Viktor: A filmvágóról és a filmvágásról 313
Farkas Ferenc: Újabb magyar filmek zenéje 319
Balogh Béla: A filmrendező 322
Gaál Béla: Filmelmélet 338
Boronkay Sándor: A filmjáték esztétikája 341
A filmművészet stílusproblémája 342
Fejér Tamás: A film művészi anyaga 345
A FILM és a táncművészetek
Hevesi Sándor: A jövő színháza? 351
Balázs Béla: Futuristák 356
Acél Pál: A színpad forradalma (Dramaturgia ex machina) 1914-1918 359
Szabó Dezső: A mozi esztétikája 373
Balázs Béla: Film és irodalom 381
Hevesy Iván: Filmjáték és a színpadi dráma 384
Bárdos Artúr: A beszélő film és a színház - Széljegyzetek egy nem létező
dramaturgiához 398
Balázs Béla A film a színpadon 406
Zilahy Lajos: Színház és film 411
Film és társadalom
Révész M.: A mozgófénykép mint a pedagógia és a népnevelés tényezője 419
Révész M.: Mozgófénykép és nevelésügy 422
Siklósi Iván: Mozgófénykép és kultúra 424
Dr. Vári Dezső: A színész fellépési engedélye és a mozi 429
Castiglione Henrik: Az iskolai mozi - A mozi az iskolás gyermekek között 432
Szabó Dezső: Moziban 446
Max Nordau: Mozikultúra 447
Keleti Adolf: A mozgók műsora 453
Korda Sándor: A néma színházról 459
Körmendy Ékes Lajos Dr.: A mozi közönsége 461
Bálint Aladár: A moziplakát 474
R. B.: Magyar filmek hibái 476
Török Jenő: Polémia - Még egy szó a filmkritikákhoz 479
Váczi Dezső: Filmkultúra 482
Dr. Gelléri Miklós: A mozi átruházhatósága 486
Balázs Béla: A látható ember 488
Hevesy Iván: A filmhatás realizmusa 494
Dr. Vári Dezső: A magyar mozgókép- és filmjog harminc esztendeje 504
Dévai Béla: A filmkultúra 508
Darvas Gyula Dr.: Magyarország mozgóképüzemei 1928-ban 510
Pakots József: A magyar filmkultúra 519
Dr. Szente Andor: Film és hangosfilm a szerzői jogban 526
Szabó Zoltán: Képek és filmek 538
Dáloky János: A film és a közönség 542
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem