Fülszöveg
Az elmúlt években a magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbáltam jobban megérteni. Életük alakulásának megismerése arra sarkallott, hogy orvosi szempontból értékeljem testi és lelki egészségük általános szabályszerűségeit. E könyvemben ezért negyven jelentős magyar festőművész (id. Markó Károlytól Gruber Béláig) úgynevezett patográfiáját, vagyis „kórrajzát" mutatom be.
Közülük hét (17,5%) nem házasodott meg, és a harminchárom házas festőművész közül tizenegynek (33,3%-nak) nem volt gyermeke. Több festőművész tudatosan nem kívánt gyermeket. Szüleik és testvéreik között képzőművész nem található, míg a 45 felnőttkort megélt gyermekük közül 16 (35,6%) festőművész lett, ami sokszorosa a várt gyakoriságnak.
A vizsgált negyven festőművész közül három szkizofréniában szenvedett, ez a 7,5%-os érték jelentősen felülmúlja a magyar népesség szkizofréniagyakoriságát (0,85%). Ketten szkizoid személyiségek voltak és két festőművészt kezeltek...
Tovább
Fülszöveg
Az elmúlt években a magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbáltam jobban megérteni. Életük alakulásának megismerése arra sarkallott, hogy orvosi szempontból értékeljem testi és lelki egészségük általános szabályszerűségeit. E könyvemben ezért negyven jelentős magyar festőművész (id. Markó Károlytól Gruber Béláig) úgynevezett patográfiáját, vagyis „kórrajzát" mutatom be.
Közülük hét (17,5%) nem házasodott meg, és a harminchárom házas festőművész közül tizenegynek (33,3%-nak) nem volt gyermeke. Több festőművész tudatosan nem kívánt gyermeket. Szüleik és testvéreik között képzőművész nem található, míg a 45 felnőttkort megélt gyermekük közül 16 (35,6%) festőművész lett, ami sokszorosa a várt gyakoriságnak.
A vizsgált negyven festőművész közül három szkizofréniában szenvedett, ez a 7,5%-os érték jelentősen felülmúlja a magyar népesség szkizofréniagyakoriságát (0,85%). Ketten szkizoid személyiségek voltak és két festőművészt kezeltek szélsőséges kedélye miatt. Ketten voltak homoszexuálisok, ez utóbbi 5%-os gyakoriság megfelel a férfinépességben várt 4%-os értéknek.
Két festőművész süket volt, kilenc tébécében szenvedett, kettőnek vérbaj okozta halálát- Négyen haltak meg rákban, ketten leukémiában és ketten gyomorrákban. Hatszor gyakoribb volt közöttük a sokízületi gyulladás, mint a népességben. A negyven festőművész átlagos élettartama 64,8 év volt, ami jóval hosszabb a társadalmi átlagnál, és több mint tizenegy évvel éltek hosszabb ideig a magyar költőgéniuszoknál.
A festőművészek kórrajzának értékelésekor számos érdekes kérdés merült fel: miért élt 56 évig Munkácsy és csak 33 évig Paál László, pedig hasonló életkorban fertőződtek meg vérbajjal? Miért nyilvánították őrültnek Csontváryt, amikor sohasem szorult emiatt orvosi kezelésre? A Ferenczy családban miért nem a csodagyerek Valérből, hanem a két „rossz" gyerekből, Noémiből és Béniből lett géniusz? Miért hallgatták el Victor Vasarely születésének és Kassák Lajos halálának körülményeit?
Vissza