Előszó
Az ember hajlamos arra, hogy belefeledkezve a mindennapok munkaritmusába, a felpörgött életütem rohanásában figyelmen kívül hagyjon olyan témákat, melyek az emberi élet minőségéhez pozitív módon...
Tovább
Előszó
Az ember hajlamos arra, hogy belefeledkezve a mindennapok munkaritmusába, a felpörgött életütem rohanásában figyelmen kívül hagyjon olyan témákat, melyek az emberi élet minőségéhez pozitív módon járulnak hozzá. Hogy felfigyeljünk, reflektáljunk ezekre a pozitív értékekre, külön napot szentelünk bemutatásukra. így került sor intézményünkben a „tudomány napja" megrendezésére, amikor is előadásokkal, a gondolatok cseréjével szeretnénk méltó hangsúlyt adni a tudományos kutatásnak, a tudományos munka megbecsülésének.
Az ember legősibb és legbensőbb törekvései közé tartozik, azt hiszem, hogy minél mélyebb és pontosabb ismereteket szerezzen az őt körülvevő világról, a kozmoszról, valamint önmaga belső világáról, az emberi lét működéséről, hogy minél jobban megalapozhassa helyét a valóság rendjében. Amikor pedig szerzett ismereteit rendezi, egymáshoz való viszonyukat megállapítja, rendszerbe foglalja, akkor beszélünk tudományról. A tudomány tehát az emberi kultúra egy alapvető szelete, amely az élet minden területére hatással van. Szellemi küzdelmekben segíti az embert újabb ismeretekhez, mélyebb meglátásokhoz. Ezekben a küzdelmekben az emberi tudás, a megismerés alkalmas módszereit munkálta ki, melyek - a túlságosan szubjektív látás csapdáit kikerülve - mindenki által ellenőrizhető, objektív ismeretekhez vezetnek.
Francis Bacon (1561-1626) mesterien fogalmazza meg azokat a csapdákat, melyek a tudományos előrehaladást gátolják. Ezeket idolumoknak, ködképeknek nevezi, mert elhomályosítják az igazi látást. Ilyen ködkép a „törzsi ködkép", mely emberi természetünkből ered, az érzékcsalódásokból, az önkényes gondolkodásmódokból. A „barlang ködképeinek" nevezi az egyes ember adottságait, testi-lelki tulajdonságait, neveltetését, szokásait stb. Az ember be van zárva saját „barlangjába", és ez erősen korlátozhatja a tudományos kutatásban. Szól a „piac ködképeiről" is, a közvélemény, a közgondolkodás gátló hatásairól, a megmerevedett vagy helytelen szóhasználat visszahúzó erejéről. A „színház ködképein" pedig a hagyományoshoz való merev ragaszkodást, az örökölt előítéleteket érti.
Vissza