Fülszöveg
Borbándi Gyula 1919-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerzett doktorátust 1942-ben. Érdeklődése korán a falukutatók körébe vonta, nagy hatással voltak rá a népi írók munkái, a baloldali nemzeti radikalizmus eszméi.
1949-ben Svájcba menekült. 1951-ben Münchenben telepedett le. Egyik alapítója és szerkesztője a Látóhatár című folyóiratnak, 1958-tól az Új Látóhatár felelős szerkesztője. Számos irodalmi, történelmi, politikai esszé, tanulmány, cikk jelent meg a tollából. A magyar népi mozgalom című monográfiája (1983) a téma első átfogó feldolgozása.
Borbándi Gyula szerkesztette az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem gondozásában megjelent Nyugati magyar tanulmányírók antológiájá-t (1987). 1989 tavaszán kiadott Ötszáz mérföld című kötete kilenc esszéjét és két naplóját tartalmazza.
A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkájában, amely először Bernben jelent meg az EPMSZ kiadásában, a szerző öt jellemző évszám - öt történeti fordulópont:...
Tovább
Fülszöveg
Borbándi Gyula 1919-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerzett doktorátust 1942-ben. Érdeklődése korán a falukutatók körébe vonta, nagy hatással voltak rá a népi írók munkái, a baloldali nemzeti radikalizmus eszméi.
1949-ben Svájcba menekült. 1951-ben Münchenben telepedett le. Egyik alapítója és szerkesztője a Látóhatár című folyóiratnak, 1958-tól az Új Látóhatár felelős szerkesztője. Számos irodalmi, történelmi, politikai esszé, tanulmány, cikk jelent meg a tollából. A magyar népi mozgalom című monográfiája (1983) a téma első átfogó feldolgozása.
Borbándi Gyula szerkesztette az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem gondozásában megjelent Nyugati magyar tanulmányírók antológiájá-t (1987). 1989 tavaszán kiadott Ötszáz mérföld című kötete kilenc esszéjét és két naplóját tartalmazza.
A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkájában, amely először Bernben jelent meg az EPMSZ kiadásában, a szerző öt jellemző évszám - öt történeti fordulópont: 1945, 1947, 1956, 1963, 1975 - köré rendezve s a mélyebb összefüggéseket is keresve mutatja be a nyugati magyar emigráció belső életét. Gazdag anyagából sokrétű és árnylatos képet rajzol az emigráció történetéről, csoportjairól, intézményeiről, mozgalmairól, személyiségeiről.
A nagy lélegzetű mű írójának hatalmas tárgyismeretéről, elfogulatlan szemléletéről, világos anyagkezeléséről tanúskodik. Izgalmas olvasmány s egyben nélkülözhetetlen kézikönyv mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak az utolsó fél évszázadban szétszóródott magyarság sorsa felé.
"Egy józan és ésszerű emigráns politika nem légüres térben mozog, hanem szoros kapcsolatban az országban és a világban végbemenő eseményekkel. Az emigráns politikának, ha méltánylásra tart igényt, tükröznie kell a hazában bekövetkezett fejlődést, vagyis élesedik, ha az országban rossz irányba fordulnak a dolgok, és enyhül, ha javulás jeleit látja. AZ emigráció nem teheti magáévá a hazai hatalom elveit és törekvéseit, a gyakorlati politikában viszont aszerint viselkedik, hogy ez a hatalom mit tervez és mit tesz."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal