A magyar elit természetéről

Előszó

Magyarországon már régóta folynak elitkutatások és jelentős eredmények is születtek, melyek mind az elmúlt korok, mind pedig a jelen elitjeiről nagymértékben gyarapították ismereteinket. Mindezidáig azonban kevés kísérletet tettek az elit történetiségével és jelenvalóságával kapcsolatos legfontosabb kérdéskörök rendszerezett áttekintésére. Ezt a hiányt igyekezett pótolni az 1996 áprilisában Budapesten megrendezett konferencia, amelyen a téma szakavatott hazai kutatói tartottak előadásokat; ezenkívül a jelenkori elit prominens képviselőinek részvételével kerekasztal-beszélgetésre is sor került. A konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza ez a kötet, amelynek mondanivalója a következő témacsoportokra tagolható:
1. Az elittel kapcsolatban felmerülő kérdések között legfontosabb magának az elit fogalmának a tisztázása: mi is az elit tulajdonképpen, mely társadalmi csoportokat nevezhetünk elitnek és miért, azaz melyek - és miért azok - az elitbe kerülés kritériumai. A kérdés megválaszolására, a fogalom tisztázására számos kísérlet történt, amelynek eredményeképpen számos teória és meghatározás született. Ezek során azonban egy általános, minden társadalomra érvényes és használható elitfogalmat nem sikerült megalkotni. Ez természetes is, hiszen az eliteket alapvetően meghatározza az adott társadalmi viszonyrendszer, amelyben léteznek. A különböző szerkezetű társadalmakban más-más típusú, felépítésű elitek jönnek létre, amelyek értelemszerűen más és más kritériumok segítségével írhatók körül. Más elitje van például egy rendies formák szerint felépülő, más egy sokszorosan, többféle értékrend és különböző érdekek szerint tagolt, és megint más egy totális állani által irányított és uniformizálódott társadalomnak. Az elitek konkrét - társadalmanként és a történelem folyamán is sokszor változó - megjelenési formája szükségszerűen rányomja a bélyegét nem csak az empirikus kutatások módszertanára, de az elméletek fogalmi eszköztárára is. Vissza