A magyar élelmiszeripar története (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Balatoni Mihály: A magyar élelmiszeripar története (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	629 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:	963-232-213-4
Megjegyzés:	Dr. Kirsch János, az egyik szerző és szerkesztő által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A századforduló agrár-Magyarországán még nagyon szerény és kezdetleges élelmiszaripar működött. Az első időszakban a malmok, a cukorgyárak, a szeszgyárak, a dohányfeldolgozók és a sörgyárak voltak az ún. mezőgazdasági létesítmények. Később fejlődött ki a húsipar, a konzervipar, az édesipar, jöttek létre a tejfeldolgozó üzemek.
A második világháború súlyos veszteségei után helyreállított élelmiszeripar továbbra is túlnyomórészt manufakturális jellegű maradt. A korszerű élelmiszeripar kiépítése az 1948-1950. évi állomásítások után kezdődött el. Ettől fogva alakult át - a fő alapanyag-termelő mezőgazdasághoz igazodva - az élelmiszeripar szerkezete is. A termelés, a termelékenység növekedésének fő forrása elsősorban a kis egységek összevonása, valamint a nagyobb egységekben végrehajtott technológiai rekonstrukció volt. Az elmúlt négy évtized nagyarányú fejlődésének eredményeként a magyar élelmiszeripar jelenleg mintegy ötezerféle terméket gyárt, évente 100-120-féle új termékkel... Tovább

Tartalom

Előszó	5
Az élelmiszerek előállítása és forgalma a feudalizmus korában
Az élelmiszeripar története a török kiűzéséig (Buza János)	9
A kezdetektől az árutermelés kialakulásáig	9
A paraszti árutermelés és az élelmezési ipar kialakulása	12
Az élelmezési ipar a földesúri és a paraszti árutermelés idején	23
A malomipar	28
A sütőipar	36
A sör-, az égettbor és a pálinkafőzés	41
A húsmívesség	46
Az élelmiszerek tárolása és tartósítása	50
Az élelmiszeripar a feudalizmus utolsó szakaszában és a tőkés fejlődés kezdetén (Gyimesi Sándor)	59
Agrártermelés	59
A malomipar	62
A sör- és szeszfőzés	68
A cukorgyártás	76
A dohányfeldolgozás	79
A tejfeldolgozás	82
Az élelmiszer-feldolgozás egyéb ágazatai	84
Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta
Malomipar (dr. Kirsch János)	91
Malomiparunk kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában	91
Az ipari forradalom hatása	91
A mezőgazdasági és a malomipari termelés összefüggései	95
A malomalapítási láz	98
A nemzetközi műszaki színvonal túlszárnyalása	100
Monopolista jelenségek a malomiparban	105
A malomipari munkások helyzete	109
Hanyatlás és válság a két világháború között	114
A malomipari termelés feltételeinek változása	114
A gabonatermelés és a lisztexport	116
Kísérletek az őrlési kapacitás leépítésére	118
A műszaki fejlődés megtorpanása	121
Munkafeltételek és elégedetlenség	124
A háború következményei	127
A malomipar szocialista átalakítása	129
A háborús gazdálkodás megszüntetése	129
A malmok állami tulajdonba vétele	132
A mai gabonapiar kialakuklása	137
A gabonaipar műszaki fejlesztése	139
Munkakörülmények, szociális ellátottság és szakképzés	147
Sütő- és tésztaipar (dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta)	155
A tőkés átalakulás időszaka	155
A kézműves sütőipar	155
A céhes ipar felbomlása. A kis- és nagyipar kialakulása	156
Termelés, választék. Műszaki színvonal	165
Hadigazdálkodás	166
A sütőmunkások helyzete és mozgalmai	166
Oktatás, továbbképzés, szaksajtó	169
A két világháború között	169
Szabályozások a sütőiparban	169
Munkásmozgalmi harcok	172
Árvédő egyezmények	172
A műszaki színvonal alakulása. Termelés, választék	173
A II. világháború évei	174
A felszabadulás utáni időszak	175
A termelőmunka megindulása. Államosítás	175
Tervszerű iparfejlesztés	177
Termelési feladatok, szállítás	181
Tésztaipar	184
Kutatás, oktatás, továbbképzés, szakirodalom	184
Cukoripar (Salánki István - dr. Vígh Albert)	187
A nagyipari cukorgyártás	187
A répacukoripar tőkés gyáripari jellegének kialakulása	187
Gazdasági nehézségek, technikailag fejlett, nagy teljesítményű gyárak létesítése	192
Új cukoradótörvény, nagy fellendülés az I. világháború kezdetéig	199
A munkásság helyzete	207
Kapacitáskihasználatlanság a két világháború között	208
Termelési és értékesítési lehetőségek	208
A munkakörülmények alakulása	212
A cukoripar a felszabadulástól napjainkig	213
A cukorgyárak újjáépítése	213
A cukorgyárak államosítása, műszaki helyzete	216
Az államosítás utáni évtized	218
Kutatás, műszaki fejlesztés	223
Rekonstrukció és kapacitásbővítés	226
Az új gazdasági mechanizmus hatása	229
Édesipar (dr. Huszár János)	237
Az édesipar helyzete a tőkés átalakulás időszakában	237
A cukrász kézműipar kialakulása	237
A cukrászipar szervezetei és helyzete a XIX. században	238
A gyáripari termelés kialakulása	239
Az I. világháború utáni helyzet hatása édesiparunk fejlődésére	242
Az édesipar fejlődése az I. világháború után	242
A szakmai szervezetek és szerepük a két világháború között	245
A szocialista édesipar kialakulása	246
A II. világháború hatása az édesiparra	246
Az édesipar nemzeti tulajdonba vétele	248
A szervezeti formák kialakulása	252
Munkakörülmények	255
Növényolajipar (Frey József - dr. Perédi József)	257
Az iparág kialakulása az I. világháborút megelőző időkben	257
Az ipar helyzete a céhrendszer időszakában	257
A kiegyezés utáni fejlődés	259
A munkások helyzete és szervezkedése	261
A növényolajipar helyzete a két világháború között	261
A konjunktúra évei	261
A hanyatlás és a konszolidáció időszaka	263
A világgazdasági válság hatása	266
A háborús konjunktúra	267
A munkakörülmények	272
A növényolajipar helyzete a felszabadulás után	273
A termelés megindulása	274
Szervezés és a termelés koncentrációja	274
Kutatás, oktatás	274
A mai növényolajipar kialakulása	277
Az iparág kettéválása	279
Az új mechanizmus hatása	282
Az iparág az 1980-as években	287
A dolgozók helyzete	289
Húsipar (Berszán Gábor - Tepliczky Ottó)	291
Húsiparunk helyzete az I. világháború előtt	291
A húsfogyasztás alakulása	291
A céhek felbomlása	293
Állategészségügy, húshigiénia	297
Vágóhídépítési korszak	300
A vágás és a húsfeldolgozás eszközei	307
A Pick- és a Herz-szalámi	312
Állatvásárok	314
A két világháború közötti időszak	315
Válságos évek	315
Községi üzemek	316
A szocialista húsipar	319
A húsipari vállalatok államosítása	319
Az ipari jellegű termelés kialakulása	320
Kutatás - fejlesztés	325
Baromfiipar (Nagy Tamás)	329
Felvásárlás, feldolgozás és értékesítés az I. világháborúig	329
A tenyésztés és a kereskedelem fejlődése a XIX. században	329
A baromfiipar kialakulása	330
Az ipari technológia és az exporttermékek	333
A két világháború között	335
A régi és az újonnan alapított vállalatok	335
Feldolgozás és kereskedelem a felszabadulásig	339
A munkásság helyzete a felszabadulásig	340
A baromfiipar szocialista átalakítása	343
A felszabadulástól az államosításig	343
Az államosítástól a mezőgazdaság szocialista átalakításáig	345
A baromfiipar fellendülése	348
Tejipar (dr. Balatoni Mihály)	353
A tejipar kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában	353
A tejgazdaság és az ipari jellegű tejfeldolgozás kezdetei a XIX. század közepétől	353
A tejfeldolgozás ipari módszereinek kialakulása	354
A tejszövetkezeti mozgalom megindulása	356
A tejgazdaság és a tejipar fejlődése az I. világháború végéig	359
Hanyatlás és válság a két világháború között	363
Az I. világháború vége és a Tanácsköztársaság ideje	363
A tőkés restauráció időszaka	364
A világgazdasági válság és hatásai	369
Kilábalás a válságból	370
A II. világháború és következményei	373
A munkások helyzete a felszabadulásig	374
Szakoktatás és kutatás	375
A tejipar szocialista átalakítása	377
A tejipar újjáépítésének kezdetei	377
A tejüzemek állami tulajdonba vétele	379
A tejipar fejlődése 1957 és 1984 között	381
A tejipari dolgozók munkakörüményei a felszabadulástól	387
A szakoktatás és a kutatás fejlődése	388
Konzervipar (Szenes Endréné dr.)	391
A konzervipar eredete	391
A XIX. század végétől az I. világháborúig	392
A két világháború közötti időszak	399
Az I. világháborútól a világgazdasági válságig	399
A világgazdasági válságtól a II. világháborús évekig	404
A konzervipar fejlődése a felszabadulástól napjainkig	409
A felszabadulástól az állami konzervipar megszületéséig	409
A szocialista gyáripar kialakulása	413
Az extenzív fejlődés időszaka	418
Az intenzív fejlesztés időszaka	422
A nyolcvanas évek konzervipara	427
Hűtőipar (dr. Beke György)	431
A hűtőipar kialakulása és jelentősége	431
A két világháború között	434
Folytatás Budapesten	436
A fellendülés kezdete	437
Szervezeti változás	440
Újabb fejlődési szakasz	441
Kialakult a másodlagos hűtőipar	446
Gyümölcs- és zöldségtárolás 0 Celsius fok körüli hőmérsékleten	448
Szeszipar (dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula)	451
Szeszgyártás	453
Pálinkafőzés	453
Az ipari szeszgyártás	454
Sütőélesztő-gyártás	465
Likőrgyártás	469
Ecetgyártás	476
Keményítőgyártás	480
Boripar (dr. Tamásy László)	485
A borgazdaság története a reformkortól az I. világháború végéig	485
A borkereskedelem fejlődése	485
A pezsgőgyártás térhódítása	487
Törekvések az elmaradottság felszámolására	489
A filoxéravész hatása a borászatra	490
A borminősítés élenjárói	491
A két világháború közötti időszak	496
A borértékesítés feltételeinek változása	496
Borpincék építése a harmincas években	497
A szocialista borgazdaság kialakulása	498
A felszabadulás utáni helyzet	498
A borkereskedelem államosítása	500
A pincegazdaságok szervezetének változásai	502
Korszerűsítés és fejlesztés	506
Borversenyek rendezése	510
Söripar (dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné)	511
A reformkor és az I. világháború közötti időszak	511
A nagyipari sörfőzés kialakulása	511
Gyárépítési láz	513
Monopolista jelenségek a söriparban	519
Sör- és malátakereskedelem	522
Hanyatlás a két világháború között	524
A sörtermelés lehetőségeinek megváltozása	524
Sörtermelés és malátaexport	527
Fellendülés a felszabadulás után	528
A II. világháború utáni helyzet	528
Az államosítás után	531
A gyárak műszaki színvonala	533
Az egységes országos söripar	535
A műszaki fejlesztés fő irányai	535
A Söripari Vállalatok Trösztjének időszaka	544
Újra önállóan	547
Üdítőital-ipar (Hernádi Zoltán)	551
Az üdítőital-gyártás kezdete	551
Az 1949. évi államosítás előtti időszak	551
Az államosítástól 1968-ig	552
Üdítőital-gyártásunk 1968 és 1973 között	553
Üdítőital-gyártás 1974-től napjainkig	556
A szörpgyártás történeti áttekintése	563
Gyümölcs- és zöldséglé-készítmények	563
Dohányipar (dr. Némethi László)	565
A termelés kezdetétől az I. világháborúig	565
Dohányáru-termelés a monopólium bevezetése előtt	565
A manufaktúrák létrejötte	566
A monopólium bevezetésétől a kiegyezésig	568
A kiegyezéstől az I. világháborúig	569
A két világháború közötti időszak	572
A dohány elsődleges ipari feldolgozásának kezdete	572
A gyártás termékszerkezete és a műszaki fejlődés	574
A felszabadulás utáni fejlődés	577
Az irányítás változásai	577
A dohányfermentáló vállalatok ipari tevékenysége	578
A gyártó ágazat szervezeti átalakulása, műszaki és technológiai fejlődése	580
Kutatás, minőségellenőrzés, szakképzés	587
A munkások helyzete	588
Függelék (dr. Kirsch János)	593
Régi mértékek átszámítási adatai	595
A fontosabb szántóföldi növények termelése	595
Vágóállatok és állati termékek termelése	597
Fontosabb élelmiszerek termelése a szocialista iparban	597
Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás a fontosabb élelmiszerekből	600
A lakosság egy főre jutó napi tápanyagfogyasztása	601
Fontosabb élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek és élőállatok külkereskedelmi forgalma	601
Időrendi táblázat a magyar élelmiszeripar szervezeti kereteinek változásairól (1948-1983)	603
Az élelmiszeripari szakágazatok fontosabb adatai, 1983	608
Irodalom	609