A magyar élelmiszeripar története

Tartalom

Előszó
I. rész
Az élelmiszerek előállítása és forgalma a feudalizmus korában
Az élelmiszeripar története a török kiűzéséig (Buza János) 9
A kezdetektől az árutermelés kialakulásáig 9
A paraszti árutermelés és az élelmezési ipari kialakulása 11
Az élelmezési ipar a földesúri és a paraszti árutermelés idején 18
A malomipar 22
A sütőipar 28
A sör-, az égettbor- és a pálinkafőzés 31
A húsmívesség 34
Az élelmiszerek tárolása és tartósítása 37
Az élelmiszeripar a feudalizmus utolsó szakaszában és a tőkés fejlődés kezdetén
(Gyimesi Sándor) 43
Agrártermelés 43
A malomipar 45
A sör- és szeszfőzés 49
A cukorgyártás 54
A dohányfeldolgozás 57
A tejfeldolgozás 58
Az élelmiszer-feldolgozás egyéb ágazatai 60
Az élelmiszer-szabályozás és minőség-ellenőrzés története
(dr. Rácz Endre - dr. Szabó Erzsébet) 63
Az élelmiszer-szabályozás fő állomásai 63
A céhes időkben 63
Az ipari fejlődés kezdetén 63
A II. világháború után 65
Az új gazdasági mechanizmus kibontakozása 65
A rendszerváltás után 67
A hatósági élelmiszer-ellenőrzés története 68
A hatósági élelmiszer-ellenőrzés 1894-ig 68
Vegykísérleti és vegyvizsgáló állomások (1894-1945) 69
Vegykísérleti és vegyvizsgáló állomások (1945-1949) 69
Hatósági élelmiszer-ellenőrzés (1950-1969) 70
Megyei (fővárosi) élelmiszer-ellenőrző
és vegyvizsgáló intézetek (1970-1982) 70
Megyei (fővárosi) állat-egészségügyi
és élelmiszer-ellenőrző állomások (1983-1995) 71
Szakemberképzés, oktatás (Szántó Gyula) 73
Az élelmiszer-ipari szakoktatás kezdetei 73
A szervezet élelmiszer-ipari szakoktatás kialakulása a EL világháború után 74
Az élelmiszer-ipari szakoktatás változásai az 1960 után következő 25 év alatt 77
Élelmiszer-ipari szakképzés az 1985 utáni évtizedben 80
Magyar élelmiszer-ipari kutatás-fejlesztés (dr. Biacs Péter) 83
A magyar élelmiszer-ipari kutatás kezdetei 83
Kutatóintézetek, fejlesztő laboratóriumok 83
Országos távlati tudományos kutatási terv 86
A 90-es évek új kihívásai az élelmiszer-tudomány és -technológia területén 88
Út az informatikai társadalomba, információáramlás, információigény 89
Élelmiszer-gazdasági információs rendszer 91
Minőségbiztosítás, élelmiszer-higiénia (dr. Kazár Gyula) 93
Élelmiszer-higiénia a korszerű húsvizsgálat megszervezéséig 93
Az élelmiszer-higiénia alakulása a húsipar államosításáig 94
Az élelmiszer-higiénia fejlődése a húsipar államosításától a magánosításig 94
Az élelmiszer-higiénia alakulása a privatizáció idején 97
Táplálkozástudomány (dr. Rigó János) 99
II. rész
Az élelmiszeripar fejlődése a gyáripar kialakulása óta
Malomipar (dr. Kirsch János-Sebők Tibor) 111
Malomiparunk kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában 111
Az ipari forradalom hatása 111
A mezőgazdasági és a malomipari termelés összefüggései 113
A malomalapítási láz 115
A nemzetközi műszaki színvonal túlszárnyalása 116
Monopolista jelenségek a malomiparban 119
Szakmai szerveződések a malomiparban 122
Hanyatlás és válság a két világháború között 124
A malomipari termelés feltételeinek változása 124
A gabonatermelés és a lisztexport 126
Kísérletek az őrlési kapacitás leépítésére 127
A műszaki fejlődés megtorpanása 129
A II. világháború következményei 131
Az egységes irányítású malomipar létrehozása 133
A háborús gazdálkodás megszüntetése 133
A malmok állami tulajdonba vétele 133
A malomipar racionalizálása és fejlesztése 135
A malomipar a gabonaipar időszakában: 1962-1989 140
A gabonaipari szervezet kialakulása és változása 140
A malomipar gabonaiparon belüli stagnálása és későbbi fejlődése 143
Állandósult küzdelem a raktárhiány felszámolására, a szárítás fejlődése 144
A gabona kereskedelmi forgalmának megindulása 145
Szükségtárolások és a színépítések időszaka 145
Vasbetonsilók építésének időszaka 146
A fémsilók építésének időszaka 146
A malmi gabonafogadások és minősítések helyzete 147
A víziúti gabonaforgalmazás alakulása 148
A malmi késztermékek és forgalmazásuk fejlődése 148
A fővárosi helyzet változásai 149
A lisztforgalmazás változásai 149
A kiszerelőgépek megjelenése 150
Az ömlesztett lisztszállítás megjelenése és fejlődése 151
A malomipar gyártmányfejlesztései 151
A gyártmányfejlesztéssel összefüggő forgalmazás változásai 153
Az új gyártmányok forgalmazása 154
Műszaki és technológiai fejlődés a malomiparban 154
A korábbi fejlődést hanyatlás követi 154
A későbbi fejlesztések megalapozása 155
Új malmok építése 30 év után 155
A malomrekonstrukciók időszaka 156
A malomipar a gazdasági rendszerváltás után 158
Sütő- és tésztaipar (dr. Dabronaki Gyula - Werli József - Wittinghoff Sarolta) 161
A tőkés átalakulás időszaka 161
A kézműves sütőipar 161
A céhes ipar felbomlása. A kis- és nagyipar kialakulása 162
Termelés, választék. Műszaki színvonal 166
Hadigazdálkodás 167
A sütőmunkások helyzete és mozgalmai 167
Oktatás, továbbképzés, szaksajtó 169
A két világháború között 169
Szabályozások a sütőiparban 169
Munkásmozgalmi harcok 171
Árvédő egyezmények 171
A műszaki színvonal alakulása. Termelés, választék 171
A II. világháború utáni időszak. A termelőmunka megindulása. Államosítás 172
A II. világháború évei 172
A szervezeti és irányítási rendszer változása 172
Kapacitás- és gyártásfejlesztés 175
Termelési feladatok, gyártmányfejlesztés, szállítás 178
Az átalakult magyar sütőipar 179
Tésztaipar 180
Cukoripar (Salánki István - dr. Vígh Albert) 181
A nagyipari cukorgyártás 181
A répacukoripar tőkés gyáripari jellegének kialakulása 181
Gazdasági nehézségek, technikailag fejlett,
nagy teljesítményű gyárak létesítése 184
Új cukoradótörvény, nagy fellendülés az I. világháború kezdetéig 188
A munkásság helyzete 193
Cukoripari kutatás 193
Kapacitáskihasználatlanság a két világháború között 194
Termelési és értékesítési lehetőségek 194
A munkakörülmények alakulása 196
A cukoripar a II. világháború végétől 1990-ig 197
A cukorgyárak újjáépítése 197
A cukorgyárak államosítása, műszaki helyzete 198
Az államosítás utáni évtized 200
Kutatás, műszaki fejlesztés 202
Rekonstrukció és kapacitásbővítés 204
Az új gazdasági mechanizmus hatása 205
Az államosított magyar cukoripar utolsó évtizede (1981-1990) 208
Áttérés a piacgazdaságra, privatizáció (1991) 209
A gazdasági reformok célkitűzései 209
A privatizációba bekapcsolódó nyugat-európai cukoripar főbb sajátosságai 209
A magyar cukoripar privatizációja 210
A piacgazdaság bevezetése és a privatizáció utáni változások, tapasztalatok 211
Édesipar (Borsodi Mihály - dr. Huszár János) 215
Az édesipar helyzete a tőkés átalakulás után 215
A cukrász kézműipar kialakulása Magyarországon 215
A cukor megjelenése az édességkészítésben 215
Az újkori édességkészítő ipar kialakulása 215
Az édességkészítő ipar kialakulását befolyásoló tényezők 215
A cukrászok szervezetei a XIX. században 216
A gyáripari édességtermelés kialakulása 216
Az édességkészítés helyzete az I. világháború után 218
Az édességkészítő ipar fejlődése az új országhatárok hatására 218
A édességkészítő ipar a II. világháború után 220
Az édesipar állami tulajdonba vétele 220
Az édesipari gyáripar szervezeti formájának változásai 221
Változások az édességkészítő ipar tulajdonviszonyaiban 223
Az édességkészítő ipar szervezeti formái a nyolcvanas években 223
Az édességkészítő gyáripar magánkézbe adása 223
Győri Keksz Kft. (United Biscuit) 224
Nestlé Hungária Kft 224
Stollwerck Budapest Kft 224
Kraft Jacobs-Suchards Kft 225
Kávéfeldolgozók Magyarországon a privatizáció után 226
Szaporodó kis- és középüzemek a privatizáció hatására 226
Új gyár- és középüzemek 227
Termelők, kereskedők a szolgáltatásban 227
Szakirodalom 228
Szakmai szervezetek, érdekvédelem 228
Növényolajipar (Frey József-dr. Perédi József) 229
Az iparág kialakulása az I. világháborút megelőző időben 229
Az ipar helyzete a céhrendszer időszakában 229
A kiegyezés utáni fejlődés 230
A munkások helyzete és szervezkedése 231
A növényolajipar helyzete a két világháború között 231
A konjunktúra évei 231
A hanyatlás és a konszolidáció időszaka 233
A világgazdasági válság hatása 234
A háborús konjunktúra 236
A növényolajipar helyzete a II. világháború után 238
A termelés megindulása 238
Szervezés és a termelés koncentrációja 238
Kutatás 240
A mai növényolajipar kialakulása 240
Az iparág kettéválása 242
A dolgozók helyzete 243
Az új gazdasági mechanizmus hatása 243
Az iparág az 1980-as években 246
A Martfűi Növényolajgyár létesítése 246
Iparági fejlesztések 247
Egyedi fejlesztések 248
A vállalat nyersolaj-előállító üzemeinek rekonstrukciója 251
Az iparág a kilencvenes évek elején 252
Húsipar (Berszán Gábor-dr. Klósz Tamás-Tepliczky Ottó) 255
A húsmívesség kezdetei 255
Húsiparunk helyzete az I. világháború előtt 255
A húsmíves céhek helyzete 255
Állategészségügy, húshigiénia 258
A hazai vágóhidak építésének korszaka 259
A vágás és a húsfeldolgozás korabeli eszközei 262
A húsipar helyzete a két világháború között 264
A Pick- és Herz-szalámi 265
A két világháború közötti időszak 266
A magyar nagyüzemi húsipar kialakítása 267
A húsipari vállalatok államosítása 267
Az ipari jellegű termelés és húsfeldolgozás kialakulása 268
A hazai húsipar átalakítása és újbóli privatizálása
az 1990-es évtől kezdődően 275
Húsipari kutatás-fejlesztés 276
Baromfiipar (Nagy Tamás-dr. Takács László) 279
Felvásárlás, feldolgozás és értékesítés az I. világháborúig 279
A tenyésztés és a kereskedelem fejlődése a XIX. században 279
A baromfiipar kialakulása 279
Az ipari technológia és az exporttermékek 281
A két világháború között 282
A régi és az újonnan alapított vállalatok 282
Feldolgozás és kereskedelem 284
A munkásság helyzete 286
A baromfiipar a II. világháború után 286
Tőkések üzemeivel kezdődik a termelés 286
A tervgazdálkodás államosítással megszünteti a tőkés termelést 287
Korszerűsítés a mezőgazdasági üzemekben és a baromfiiparnál 289
Rekord és válság évtizede (1985-1995) 292
Tejipar (dr. Balatoni Mihály-dr. Szakály Sándor) 297
A tejipar kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában 297
A tejgazdaság és az ipari jellegű tejfeldolgozás kezdetei
a XIX. század közepétől 297
A tejfeldolgozás ipari módszereinek kialakulása 298
A tejszövetkezeti mozgalom megindulása 298
A tejgazdaság és a tejipar fejlődése az I. világháború végéig 301
Hanyatlás és válság a két világháború között 303
Az I. világháború vége és a Tanácsköztársaság ideje 303
A tőkés restauráció időszaka 303
A világgazdasági válság és hatásai 306
Kilábalás a válságból 307
AII. világháború és következményei 309
A munkások helyzete 1945-ig 310
Szakoktatás és kutatás 310
A tejipar szocialista átalakítása 312
A tejipar újjáépítésének kezdetei 312
A tejüzemek állami tulajdonba vétele 313
A tejipar fejlődése 1957 és 1984 között 314
A tejipari dolgozók munkakörülményei a háború utáni évektől 317
A szakoktatás és a kutatás fejlődése 318
A magyar tejgazdaság a privatizáció időszakában 319
Konzervipar (Szenes Endréné dr.) 323
A konzervipar eredete 323
A hazai konzervgyártás kezdetei 324
A XIX. század közepétől az I. világháborúig 324
A két világháború közötti időszak 328
Az I. világháborútól a gazdasági válságig 32g
A gazdasági válságtól a II. világháborúig 331
A konzervipar fejlődése a II. világháború után 334
Az állami konzervipar kialakulása (1945-1950) 334
Nagyüzemek 334
Középüzemek 335
Kisüzemek, családi konzervgyárak 335
A szocialista ipafejlesztés kezdetei (1950-1965) 336
A nyersanyagellátás megalapozása 336
Tudományos alapok 337
Szervezési intézkedések 338
A dinamikus fejlődés előkészítése 338
A koncentrált nagyipar létrehozása (1965-1980) 339
Az extenzív fejlesztés időszaka 339
Az intenzív fejlesztés időszaka 341
A nyolcvanas évek konzervipara (1980-1989) 344
A tulajdonosváltás évei (1990-1995) 346
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozás szakágazat helyzete
az 1990-es évtized második felében 349
Hűtőipar (dr. Beke György) 351
A hűtőipar kialakulása és jelentősége 351
A két világháború között 353
Folytatás Budapesten 354
A fellendülés kezdete 354
Szervezeti változás 356
Újabb fejlődési szakasz 357
Kialakult a másodlagos hűtőipar 358
Gyorsfagyasztott termékeket előállító (tároló-) üzemek a hűtőiparon kívül 359
Gyümölcs- és zöldségtárolás 0 °C körüli hőmérsékleten 360
A hűtőipar fejlődésének legújabb szakasza (1984-1996) 361
Rekonstrukció, felújítás, korszerűsítés a hűtőiparban a 80-as években 361
Kereskedelem (belföld, export) 362
Privatizáció a hűtőiparban 363
Új feldolgozóüzemek, hűtőházak 363
A minőség fejlesztése 364
Fontosabb termelési- és tulajdonviszonyok a hűtőiparban 1996-ban 364
Szeszipar (Gerencsér Emil-dr. Sólyom Lajos-Szabó Gyula) 371
Szeszgyártás 371
Pálinkafőzés 371
Az ipari szeszgyártás 372
Sütőélesztő-gyártás 377
Likőrgyártás 379
Ecetgyártás 383
Keményítőgyártás 386
Szeszipari Kutató Intézet 388
A szeszipar legutóbbi évtizede (1984-1995) 389
Boripar (Szabó György-dr. Tamás László) 397
A borgazdaság története a reformkortól 397
A borkereskedelem fejlődése 397
A pezsgőgyártás térhódítása 398
A filoxéravész hatása a borászatra..399
A két világháború közötti időszak..402
A II. világháborút követő időszak 403
Söripar (dr. Gallatz János-dr. Kozma Jánosné) 411
A reformkor és.az I. világháború közötti időszak 411
A nagyipari sörfőzés kialakulása 411
Gyárépítési láz 412
Monopolista jelenségek a söriparban 415
Sör- és malátakereskedelem 417
Hanyatlás a két világháború között 4jo
A sörtermelés lehetőségeinek megváltozása 4jg
Sörtermelés és malátaexport 419
A fellendülés időszaka 420
AII. világháború utáni helyzet 420
Az államosítás után 421
A gyárak műszaki színvonala 423
Az egységes országos söripar 424
A műszaki fejlesztés fő irányai 424
A Söripari Vállalatok Trösztjének időszaka 428
Újra önállóan 430
A társasági sörgyárak építése 431
A vállalati tanácsok időszaka 433
A KEG program és a márkasörözők kialakulása 435
Mini sörfőzdék - sörözők 436
A privatizáció 436
A Magyar Sörgyárak Szövetségének megalakulása 438
Sörkereskedelem - raktárhálózat 438
Üdítőital-ipar (dr. Hernádi Zoltán) 441
Az üdítőital-gyártás kezdete 441
Az 1949. évi államosítás előtti időszak 441
Az államosítástól 1968-ig 441
Üdítőital-gyártásunk 1968 és 1973 között
Üdítőital-gyártás 1974-től 1985-ig 444
Üdítőital-gyártás 1985-től napjainkig 448
A szörpgyártás történeti áttekintése 451
Gyümölcs- és zöldséglékészítmények 452
Dohányipar (dr. Borsos János-dr. Némethi László) 455
A termelés kezdetétől az I. világháborúig 455
Dohányáru-termelés a monopólium bevezetése előtt 455
A manufaktúrák létrejötte 456
A monopólium bevezetésétől a kiegyezésig 456
A kiegyezéstől az I. világháborúig 457
A két világháború közötti időszak 459
A dohány elsődleges ipari feldogozásának kezdete 459
A gyártás termékszerkezete és a műszaki fejlődés 460
A II. világháború utáni időszak 463
Az irányítás változásai 463
A dohányfermentáló vállalatok ipari tevékenysége 463
A gyártó ágazat szerkezeti átalakulása, műszaki és technológiai fejlődése 465
Kutatás, minőségellenőrzés, szakképzés 468
A hazai dohány gazdaság, mint integrált rendszer 471
Röviden a klasszikus dohányjövedéki működésről 471
Az államosítás és a Dohányjövedék 472
A gazdasági reformok hatása a dohánygazdaságra 473
Az integráció felbomlása 474
A privatizáció nem cél, hanem eszköz 475
A dohány gazdaság privatizációját sokféle módon értékelték 479
Dohánytermeltetés 480
Függelék (Boór Károly-dr. Kirsch János) 483
A fontosabb szántóföldi növények termelése 485
Vágóállatok és állati termékek termelése 487
Vágóállatok termelése 487
Fontosabb élelmiszerek termelése a szocialista iparban 488
Fontosabb élelmiszerek termelése 489
Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás
a fontosabb élelmiszerekből (1934-1983) 490
Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás
a fontosabb élelmiszerekből (1985-1994) 491
A lakosság egy főre jutó napi tápanyagfogyasztása (1950-1983) 491
A lakosság egy főre jutó napi tápanyagfogyasztása (1985-1990) 491
Fontosabb élelmiszer-ipari anyagok,
élelmiszerek és élő állatok külkereskedelmi forgalma 492
Az élelmiszer-ipari termékek külkereskedelmi forgalmának
mennyiségi adatai főbb cikkenként 1985-1995-ig (export) 493
Az élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának
mennyiségi adatai főbb cikkenként 1985-1995-ig (import) 494
Élelmiszer-ipari szakágazatok export árbevétele 1991-1995 495
Élelmiszeripari szakágazatok külkereskedelmi forgalma 496
Fontosabb adatok az élelmiszeripar szakágazataiban 1994 évben 496
Tulajdonosi szerkezet 1995. december 31-én szakágazati bontásban 497
Állati termék termelése 497
Az élelmiszeripari szakágazatok fontosabb adatai, 1983 498
A fontosabb hazai olajnövények termesztési adatai 498
A hazailag termesztett napraforgó- és repcemagvak mennyisége 499
A hazai olajmag-feldolgozó-kapacitás alakulása 499
A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat dolgozóinak száma 499
A növényolaj-ipari és háztartás-vegyipari termékek gyártásának alakulása 500
A fontosabb étkezési zsiradékok és háztartás-vegyipari
ipari termékek kiskereskedelmi értékesítési adatai 500
Időrendi táblázat a magyar élelmiszeripar
szervezeti kereteinek változásairól (1948-1983) 501
Irodalom 505
Általános és összefoglaló művek 505
A részterületeket tárgyaló munkák 510
Az élelmiszer-szabályozás és minőség-ellenőrzés története 510
Minőségbiztosítás, élelmiszerhigiénia 511
Malomipar 511
Sütő- és tésztaipar 513
Cukoripar 513
Édesipar 514
Növény olajipar 514
Húsipar 515
Baromfiipar 516
Tejipar 516
Konzervipar 516
Hűtőipar 518
Szeszipar 519
Boripar 519
Söripar 520
Üdítőital-ipar 520
Dohányipar 521

Témakörök