Előszó | 5 |
Az élelmiszerek előállítása és forgalma a feudalizmus korában | |
Az élelmiszeripar története a török kiűzéséig (Buza János) | 9 |
A kezdetektől az árutermelés kialakulásáig | 9 |
A paraszti árutermelés és az élelmezési ipar kialakulása | 12 |
Az élelmezési ipar a földesúri és a paraszti árutermelés idején | 23 |
A malomipar | 28 |
A sütőipar | 36 |
A sör-, az égettbor és a pálinkafőzés | 41 |
A húsmívesség | 46 |
Az élelmiszerek tárolása és tartósítása | 50 |
Az élelmiszeripar a feudalizmus utolsó szakaszában és a tőkés fejlődés kezdetén (Gyimesi Sándor) | 59 |
Agrártermelés | 59 |
A malomipar | 62 |
A sör- és szeszfőzés | 68 |
A cukorgyártás | 76 |
A dohányfeldolgozás | 79 |
A tejfeldolgozás | 82 |
Az élelmiszer-feldolgozás egyéb ágazatai | 84 |
Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta | |
Malomipar (dr. Kirsch János) | 91 |
Malomiparunk kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában | 91 |
Az ipari forradalom hatása | 91 |
A mezőgazdasági és a malomipari termelés összefüggései | 95 |
A malomalapítási láz | 98 |
A nemzetközi műszaki színvonal túlszárnyalása | 100 |
Monopolista jelenségek a malomiparban | 105 |
A malomipari munkások helyzete | 109 |
Hanyatlás és válság a két világháború között | 114 |
A malomipari termelés feltételeinek változása | 114 |
A gabonatermelés és a lisztexport | 116 |
Kísérletek az őrlési kapacitás leépítésére | 118 |
A műszaki fejlődés megtorpanása | 121 |
Munkafeltételek és elégedetlenség | 124 |
A háború következményei | 127 |
A malomipar szocialista átalakítása | 129 |
A háborús gazdálkodás megszüntetése | 129 |
A malmok állami tulajdonba vétele | 132 |
A mai gabonapiar kialakuklása | 137 |
A gabonaipar műszaki fejlesztése | 139 |
Munkakörülmények, szociális ellátottság és szakképzés | 147 |
Sütő- és tésztaipar (dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta) | 155 |
A tőkés átalakulás időszaka | 155 |
A kézműves sütőipar | 155 |
A céhes ipar felbomlása. A kis- és nagyipar kialakulása | 156 |
Termelés, választék. Műszaki színvonal | 165 |
Hadigazdálkodás | 166 |
A sütőmunkások helyzete és mozgalmai | 166 |
Oktatás, továbbképzés, szaksajtó | 169 |
A két világháború között | 169 |
Szabályozások a sütőiparban | 169 |
Munkásmozgalmi harcok | 172 |
Árvédő egyezmények | 172 |
A műszaki színvonal alakulása. Termelés, választék | 173 |
A II. világháború évei | 174 |
A felszabadulás utáni időszak | 175 |
A termelőmunka megindulása. Államosítás | 175 |
Tervszerű iparfejlesztés | 177 |
Termelési feladatok, szállítás | 181 |
Tésztaipar | 184 |
Kutatás, oktatás, továbbképzés, szakirodalom | 184 |
Cukoripar (Salánki István - dr. Vígh Albert) | 187 |
A nagyipari cukorgyártás | 187 |
A répacukoripar tőkés gyáripari jellegének kialakulása | 187 |
Gazdasági nehézségek, technikailag fejlett, nagy teljesítményű gyárak létesítése | 192 |
Új cukoradótörvény, nagy fellendülés az I. világháború kezdetéig | 199 |
A munkásság helyzete | 207 |
Kapacitáskihasználatlanság a két világháború között | 208 |
Termelési és értékesítési lehetőségek | 208 |
A munkakörülmények alakulása | 212 |
A cukoripar a felszabadulástól napjainkig | 213 |
A cukorgyárak újjáépítése | 213 |
A cukorgyárak államosítása, műszaki helyzete | 216 |
Az államosítás utáni évtized | 218 |
Kutatás, műszaki fejlesztés | 223 |
Rekonstrukció és kapacitásbővítés | 226 |
Az új gazdasági mechanizmus hatása | 229 |
Édesipar (dr. Huszár János) | 237 |
Az édesipar helyzete a tőkés átalakulás időszakában | 237 |
A cukrász kézműipar kialakulása | 237 |
A cukrászipar szervezetei és helyzete a XIX. században | 238 |
A gyáripari termelés kialakulása | 239 |
Az I. világháború utáni helyzet hatása édesiparunk fejlődésére | 242 |
Az édesipar fejlődése az I. világháború után | 242 |
A szakmai szervezetek és szerepük a két világháború között | 245 |
A szocialista édesipar kialakulása | 246 |
A II. világháború hatása az édesiparra | 246 |
Az édesipar nemzeti tulajdonba vétele | 248 |
A szervezeti formák kialakulása | 252 |
Munkakörülmények | 255 |
Növényolajipar (Frey József - dr. Perédi József) | 257 |
Az iparág kialakulása az I. világháborút megelőző időkben | 257 |
Az ipar helyzete a céhrendszer időszakában | 257 |
A kiegyezés utáni fejlődés | 259 |
A munkások helyzete és szervezkedése | 261 |
A növényolajipar helyzete a két világháború között | 261 |
A konjunktúra évei | 261 |
A hanyatlás és a konszolidáció időszaka | 263 |
A világgazdasági válság hatása | 266 |
A háborús konjunktúra | 267 |
A munkakörülmények | 272 |
A növényolajipar helyzete a felszabadulás után | 273 |
A termelés megindulása | 274 |
Szervezés és a termelés koncentrációja | 274 |
Kutatás, oktatás | 274 |
A mai növényolajipar kialakulása | 277 |
Az iparág kettéválása | 279 |
Az új mechanizmus hatása | 282 |
Az iparág az 1980-as években | 287 |
A dolgozók helyzete | 289 |
Húsipar (Berszán Gábor - Tepliczky Ottó) | 291 |
Húsiparunk helyzete az I. világháború előtt | 291 |
A húsfogyasztás alakulása | 291 |
A céhek felbomlása | 293 |
Állategészségügy, húshigiénia | 297 |
Vágóhídépítési korszak | 300 |
A vágás és a húsfeldolgozás eszközei | 307 |
A Pick- és a Herz-szalámi | 312 |
Állatvásárok | 314 |
A két világháború közötti időszak | 315 |
Válságos évek | 315 |
Községi üzemek | 316 |
A szocialista húsipar | 319 |
A húsipari vállalatok államosítása | 319 |
Az ipari jellegű termelés kialakulása | 320 |
Kutatás - fejlesztés | 325 |
Baromfiipar (Nagy Tamás) | 329 |
Felvásárlás, feldolgozás és értékesítés az I. világháborúig | 329 |
A tenyésztés és a kereskedelem fejlődése a XIX. században | 329 |
A baromfiipar kialakulása | 330 |
Az ipari technológia és az exporttermékek | 333 |
A két világháború között | 335 |
A régi és az újonnan alapított vállalatok | 335 |
Feldolgozás és kereskedelem a felszabadulásig | 339 |
A munkásság helyzete a felszabadulásig | 340 |
A baromfiipar szocialista átalakítása | 343 |
A felszabadulástól az államosításig | 343 |
Az államosítástól a mezőgazdaság szocialista átalakításáig | 345 |
A baromfiipar fellendülése | 348 |
Tejipar (dr. Balatoni Mihály) | 353 |
A tejipar kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában | 353 |
A tejgazdaság és az ipari jellegű tejfeldolgozás kezdetei a XIX. század közepétől | 353 |
A tejfeldolgozás ipari módszereinek kialakulása | 354 |
A tejszövetkezeti mozgalom megindulása | 356 |
A tejgazdaság és a tejipar fejlődése az I. világháború végéig | 359 |
Hanyatlás és válság a két világháború között | 363 |
Az I. világháború vége és a Tanácsköztársaság ideje | 363 |
A tőkés restauráció időszaka | 364 |
A világgazdasági válság és hatásai | 369 |
Kilábalás a válságból | 370 |
A II. világháború és következményei | 373 |
A munkások helyzete a felszabadulásig | 374 |
Szakoktatás és kutatás | 375 |
A tejipar szocialista átalakítása | 377 |
A tejipar újjáépítésének kezdetei | 377 |
A tejüzemek állami tulajdonba vétele | 379 |
A tejipar fejlődése 1957 és 1984 között | 381 |
A tejipari dolgozók munkakörüményei a felszabadulástól | 387 |
A szakoktatás és a kutatás fejlődése | 388 |
Konzervipar (Szenes Endréné dr.) | 391 |
A konzervipar eredete | 391 |
A XIX. század végétől az I. világháborúig | 392 |
A két világháború közötti időszak | 399 |
Az I. világháborútól a világgazdasági válságig | 399 |
A világgazdasági válságtól a II. világháborús évekig | 404 |
A konzervipar fejlődése a felszabadulástól napjainkig | 409 |
A felszabadulástól az állami konzervipar megszületéséig | 409 |
A szocialista gyáripar kialakulása | 413 |
Az extenzív fejlődés időszaka | 418 |
Az intenzív fejlesztés időszaka | 422 |
A nyolcvanas évek konzervipara | 427 |
Hűtőipar (dr. Beke György) | 431 |
A hűtőipar kialakulása és jelentősége | 431 |
A két világháború között | 434 |
Folytatás Budapesten | 436 |
A fellendülés kezdete | 437 |
Szervezeti változás | 440 |
Újabb fejlődési szakasz | 441 |
Kialakult a másodlagos hűtőipar | 446 |
Gyümölcs- és zöldségtárolás 0 Celsius fok körüli hőmérsékleten | 448 |
Szeszipar (dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula) | 451 |
Szeszgyártás | 453 |
Pálinkafőzés | 453 |
Az ipari szeszgyártás | 454 |
Sütőélesztő-gyártás | 465 |
Likőrgyártás | 469 |
Ecetgyártás | 476 |
Keményítőgyártás | 480 |
Boripar (dr. Tamásy László) | 485 |
A borgazdaság története a reformkortól az I. világháború végéig | 485 |
A borkereskedelem fejlődése | 485 |
A pezsgőgyártás térhódítása | 487 |
Törekvések az elmaradottság felszámolására | 489 |
A filoxéravész hatása a borászatra | 490 |
A borminősítés élenjárói | 491 |
A két világháború közötti időszak | 496 |
A borértékesítés feltételeinek változása | 496 |
Borpincék építése a harmincas években | 497 |
A szocialista borgazdaság kialakulása | 498 |
A felszabadulás utáni helyzet | 498 |
A borkereskedelem államosítása | 500 |
A pincegazdaságok szervezetének változásai | 502 |
Korszerűsítés és fejlesztés | 506 |
Borversenyek rendezése | 510 |
Söripar (dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné) | 511 |
A reformkor és az I. világháború közötti időszak | 511 |
A nagyipari sörfőzés kialakulása | 511 |
Gyárépítési láz | 513 |
Monopolista jelenségek a söriparban | 519 |
Sör- és malátakereskedelem | 522 |
Hanyatlás a két világháború között | 524 |
A sörtermelés lehetőségeinek megváltozása | 524 |
Sörtermelés és malátaexport | 527 |
Fellendülés a felszabadulás után | 528 |
A II. világháború utáni helyzet | 528 |
Az államosítás után | 531 |
A gyárak műszaki színvonala | 533 |
Az egységes országos söripar | 535 |
A műszaki fejlesztés fő irányai | 535 |
A Söripari Vállalatok Trösztjének időszaka | 544 |
Újra önállóan | 547 |
Üdítőital-ipar (Hernádi Zoltán) | 551 |
Az üdítőital-gyártás kezdete | 551 |
Az 1949. évi államosítás előtti időszak | 551 |
Az államosítástól 1968-ig | 552 |
Üdítőital-gyártásunk 1968 és 1973 között | 553 |
Üdítőital-gyártás 1974-től napjainkig | 556 |
A szörpgyártás történeti áttekintése | 563 |
Gyümölcs- és zöldséglé-készítmények | 563 |
Dohányipar (dr. Némethi László) | 565 |
A termelés kezdetétől az I. világháborúig | 565 |
Dohányáru-termelés a monopólium bevezetése előtt | 565 |
A manufaktúrák létrejötte | 566 |
A monopólium bevezetésétől a kiegyezésig | 568 |
A kiegyezéstől az I. világháborúig | 569 |
A két világháború közötti időszak | 572 |
A dohány elsődleges ipari feldolgozásának kezdete | 572 |
A gyártás termékszerkezete és a műszaki fejlődés | 574 |
A felszabadulás utáni fejlődés | 577 |
Az irányítás változásai | 577 |
A dohányfermentáló vállalatok ipari tevékenysége | 578 |
A gyártó ágazat szervezeti átalakulása, műszaki és technológiai fejlődése | 580 |
Kutatás, minőségellenőrzés, szakképzés | 587 |
A munkások helyzete | 588 |
Függelék (dr. Kirsch János) | 593 |
Régi mértékek átszámítási adatai | 595 |
A fontosabb szántóföldi növények termelése | 595 |
Vágóállatok és állati termékek termelése | 597 |
Fontosabb élelmiszerek termelése a szocialista iparban | 597 |
Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás a fontosabb élelmiszerekből | 600 |
A lakosság egy főre jutó napi tápanyagfogyasztása | 601 |
Fontosabb élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek és élőállatok külkereskedelmi forgalma | 601 |
Időrendi táblázat a magyar élelmiszeripar szervezeti kereteinek változásairól (1948-1983) | 603 |
Az élelmiszeripari szakágazatok fontosabb adatai, 1983 | 608 |
Irodalom | 609 |