A Magyar Egészségügyi Közigazgatás Kézikönyve I-III.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó 3
Bevezetés 5
I. RÉSZ
1. A társadalmi élet kialakulása, 9
2. A társadalmi életet szabályozó főbb normák 9
3. A jog fogalma és jelentősége. A tárgyi és alanyi jog. A jogviszony. A közjog és a magánjog lényege 11
4. Az ember és a jogi személy. A jogképesség és a cselekvőképesség meghatározása. A képviselet (gyámság, gondnokán 14
5. Az állam fogalma és az állami élet jelentősége. Nemzet, nemzetiség. Az állami főhatalom (szuverénitás) fogalma és megnyilvánulása. Az alkotmány fogalma
és lényege 22
6. Az állampolgárság lényege. A magyar állampolgár jogai és kötelességei. A magyar állampolgárság megszerzése, igazolása és elvesztése 24
7. A külföldiek (idegenek) jogviszonya (hazánkban. A területenkívüliség
(exterritorialitás) 34
II. RÉSZ.
8. A magyar állam életműködésének áttekintése. A magyar állami főhatalom megnyilvánulása. A törvényhozás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás. Az államfő jogköre általában. A magyar állam államformája és jelvényei 35
9. A törvényhozó hatalom (törvényhozás): a) az államfő törvényhozói tevékenysége; b) az országgyűlés: a képviselőház és a felsőház 40
10. A mentelmi jog (immunitás) és az összeférhetetlenség (ineompatibilitas) lényege 44
11. A végrehajtó hatalom. A közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma. A közigazgatási jogviszony lényege. A közigazgatási cselekmények (aktusok). A közigazgatási centralizáció és decentralizáció lényege 47
12. A közigazgatás szervei és csoportosításuk. A hatáskör és illetékesség fogalma. 50
IS. A közszolgálati jogviszony lényege. A közszolgálat általános feltételei. A közalkalmazottak (kötelességei, jogai, illetményei. A /közszolgálati jogviszony
megszűnése 56
14. A közalkalmazottak büntetőjogi, magánjogi (vagyoni) és fegyelmi felelősségéről általában 78
15. A közigazgatási intézmény és közvagyon fogalma 82
16. A magyar közigazgatás szervezete. A központi, közép- és alsófokú közigazgatási szervekről általában
III. rész.
17. A magyar közigazgatás központi szervei 86
18. A kormányzó közigazgatási hatásköre. A felségfolyamodványok és a kormányzói kihallgatások. A Kormányzó segédszervei 87
19. A felelős miniszteri kormány. A minisztertanács. A miniszterek hatásköre és felelőssége általában 89
20. Az egészségügyi közigazgatás szervezete. A belügyminiszter egészségügyi közigazgatási hatásköre 95
21. A m. kir. közegészségügyi felügyelőik és munkakörük 101
22 a) Az Országos Közegészségügyi Tanács szervezete és munkaköre 102
22 b) Az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság szervezete és munkaköre 104
23. A m. kir. Országos Közegészségügyi intézet szervezete és munkaköre 106
24. A m. kir. Ápolónő- és Védőnőképző Intézet szervezete és munkaköre 109
25. A m. kir. Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum szervezete és munkaköre 111
26. Közegészségügyi szempontból fontosabb egyéb szervek és intézmények szervezete és munkaköre 112
a) Az Országos Stefánia Szövetség 112
b) Az Igazságügyi Orvosi Tanács 116
c) A m. kir. Országos Birósági Vegyészeti Intézet 117
d) Az Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyintézet 117
e) A m. kir. Országos Chemiai és Központi Vegykísérleti Állomás 118
I. Állami vegykisérleti állomások 119
II. Törvényhatósági vegyvizsgáló állomások 120
III. A m. kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás 120
f) Az Országos Állategészségügyi Tanács 120
g) A m. kir. Növényegészségügyi Intézet 121
h) Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) 121
i) Az Államorvosi Felülvizsgáló Bizottság 122
j) A Magyar Vöröskereszt Egylet 123
27. A m. kir. Közigazgatási Bíróság szervezete és hatásköre. A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa 124
28. A m. kir. Hatásköri Bíróság szervezete és hatásköre 130
29 a) Á m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék szervezete és hatásköre 133
29 b) Az állami és önkormányzati költségvetés rendszere 136
29 c) A belügyi költségvetés áttekintése 138
29 d) A nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó 138
29 e) Az ebadó 139
30. A m. kir. Köziponti Illetmény hivatal 140
31. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 141
32. A m. kir. Országos Levéltár 143
IV. RÉSZ.
33. A magyar közigazgatás középfokú szervei. A törvényhatóságokról általában I44
34. A törvényhatóságok fajai és mai felosztásuk 143
35. A törvényhatóságok testületi és egyedi szervei 154
36. A törvényhatósági bizottság szervezete és hatásköre, különös tekintettel az egészségügyig közigazgatásra. Aktív, passzív választójog. Az igazoló választmány, kijelölő bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a szakbizottságok, a kijelölő választmány 155
37. A törvényhatósági kisgyűlés szervezete és hatásköre, különös tekintettel az egészségügyi közigazgatásra 170
38 a) A közigazgatási bizottság szervezete és hatásköre, különös tekintettel az egészségügyi közigazgatásra. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának és közegészségügyi albizottságának szervezete és hatásköre 173
38 b) A számonkérőszék 177
39. A törvénythatóság egyedi szervei. A főispán, alispán, polgármester, főszolgabíró és a megyei város polgármesterének hatásköre 178
40. Az alispánnak, a törvényhatósági jogú város polgármesterének, a főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének egészségügyi közigazgatási hatásköre 181
V. RÉSZ.
41. A hatósági orvosi szolgálatról általában. Az 1936:IX. törvénycikk teljes szövege és magyarázata 183
42. A tiszti orvosi szolgálatról általában. A tiszti orvosi képesítés megszerzésének módja. A tiszti főorvosi és tiszti orvos állás (betöltésének módja. (Pályázat, kinevezés, hivatali eskü, szolgálati beosztás) 196
43. A kir. tiszti főorvos és kir. tiszti orvos szolgálati viszonyai. Kettős hatósági 'beosztás. Áthelyezés és központi szolgálatra berendelés 208
44 a) A kir. tiszti orvosok (főorvosok) illetményei (fizetés, lakáspénz, családi pótlék, hadipótlék, közlekedési segély, személyi pótlék). Kiküldetési illetmények (uti átalány,
napidíj, utazási költség,. áthelyezési és átköltözködési átalány). Magánfelek érdekében kifejtett tennivalók után járó eljárási díjátalány, OTBA., vasúti díjkedvezmény, fizetési előleg, P. K. kölcsön 231
44 b) A kir. tiszti orvosok (főorvosok), valamint özvegyeik és árváik nyugdíjügye 221
45. A kir. tiszti főorvosok munkaköre 223
46. A kir. tiszti orvosok munkaköre 229
47. A magánfél érdekében teljesített hatósági orvosi szolgálat díjazása. A kir. tiszti orvosi (főorvosi) mellékfoglalkozások és az ezekre vonatkozó engedély megszerzésének
módja 231
48. A kir. tiszti főorvosok és kir. tiszti orvosok fegyelmi szabályzatának ismertetése és magyarázata 236
49. A hatósági orvosok (kir. tiszti főorvosok és a. kir. tiszti orvosok) nyilvántartásai és időszaki jelentései. Az ügyiratkezelés és elintézés helyes módja 248
50 a) A törvényhatósági jogú városi orvosok hatósági orvosi
szolgálata 256
50 b) A vármegyei orvosgyakornokok alkalmazása és szolgálati teendőik 257
VI. RÉSZ.
51. Budapest székesfőváros törvényhatóságáról általában. Budapest székesfőváros közigazgatási szervezete 258
52. Budapest székesfőváros egyes szerveinek egészségügyi közigazgatási hatásköre 272
53. A székesfővárosi tiszti főorvos, a kerületi tiszti orvos, a kerületi orvos, hatósági orvosi szolgálata 272
VII. RÉSZ.
54. A magyar közigazgatás alsófokú szervei. A községekről általában. A községek jogai és kötelességei általában. A községek fajai. A községi körök 274
55. A községek szervei. A képviselőtestület és az elöljáróság. A jegyző, a községi (kör-) orvos egymáshoz való viszonya 281
56. A községi illetőség lényege 289
57. A községek közegészségügyi teendői 292
58. A községi (városi) orvosi állások szervezésének módja .. 293
59. Az egészségügyi körök szervezésének módja 295
60. A megyei városi, községi és körorvosi állások elnyerésének feltételei és betöltésének módja 298
61. A városi, a községi és körorvos illetményei és nyugdíjügye 300
62. A városi, községi és körorvosok szabadsága és helyettesiteendői 306
63. A megyei városi, a községi és körorvosok munkaköre és hatósági orvosi
szolgálata 309
64. A városi, községi és körorvosok fegyelmi szabályzatának ismertetése és
magyarázata 311
65. A hatósági orvosok (városi, községi és körorvosok) nyilvántartásai és időszaki jelentései 318
66. A községi bábák alkalmazásának módja; illetményeik, munkakörük és fegyelmi felelősségük. A szülészeti rendtartás célja, jelentősége és szervezete 319
67. A községi halottvizsgálat szervezete. A halottkém és általános szabályainak rövid ismertetése 324
68. A községi húsvizsgálat ellátása. A húsvizsgálók alkalmatzásának módja 330
69. A községi fertőtlenítők alkalmazása és munkakörük - 336
70. A zöldkeresztes védőnők alkalmazásának módja és munkakörük 336
71. A községi általános egészségvédelmi szolgálat szervezete.
(Az egészségvédelmi körök.) 337
VIII. RÉSZ.
72. A közigazgatási hatósági (nem peres) eljárásról általában. A közigazgatási eljárás hivatalos nyelve. Idegen anyanyelvű magyar állampolgárok nyelvhasználatának
joga 339
73. A közigazgatási hatóságok intézkedési joga. A jogvitás (kontenciózus) ügyek. A diszkrecionális jogkör lényege. A határozat véghatározat, végzés fogalma 343
74. Jogvédelem a közigazgatási eljárásban 347
75. A közigazgatási hatósági eljárásban igénybevehető jogorvoslatok fajai. A fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem; a felfolyamodás, az igazolási kérelem, az újrafelvételi kérelem. Lemondás a jogorvoslatról 349
76. A jogorvoslatok előterjesztésének módja és helye. Az előterjesztés határideje, halasztó hatálya 353
77. Miként kell a hatósági orvosnak a közigazgatási eljárást megindítani 356
78. Az anyagi és alaki jogerő fogalma a közigazgatásban. A végrehajthatóság lényege 356
IX. RÉSZ.
79. A közigazgatási (peres) bírói eljárás lényege és igénybevételének módja 359
80. A közigazgatási bírói eljárás perrendje. A panasz és fajai, bizonyítás, képviselet, tárgyalás, határozathozatal, újrafelvételi panasz, végrehajtási panasz 363
81. A közigazgatási végrehajtás (foganatosítás) szervei és módja 369
X. RÉSZ.
82. A közigazgatási jog forrásairól (kútfőiről) általában. A belső és külső jogforrások 370
83. A törvény fogalma, fajai, megalkotása, hatálybalépése és kihirdetésének helye. A törvény helyes idézése 371
84. A kormányrendeletek fogalma és felosztása. Az államfői, minisztériumi és miniszteri rendeletek. A végrehajtási, törvénypótló, tör vény kiegészítő és a törvényfelfüggesztő (szükség) -rendeletek. A kormányrendeletek jogérvényességének kellékei. A kormányrendeletek kihirdetési és gyűjtőhelye. A miniszteri szolgálati utasítások 375
85. A királyi privilégiumok 378
86. A helyhatósági szabályrendelet fogalma, alkotása, érvényességi kellékei és hatályának terjedelme. A helyhatósági szabályrendeletek hatályon kívül helyezése. A főkapitányi rendeletek 378
87. A szabályrendelet-alkotás helyes módja 382
88. A szokásjog fogalma. A döntvények 383
89. A jogszabályok bírálata és magyarázata. A felső és alsó kritika, a hivatalos és tudományos magyarázat lényege 384
90. Az analógia legis és analógia jurie lényege és alkalmazásának módja. A fictio 385
XI. RÉSZ.
91. A bírói hatalom. A kir. .bíróságok szervezetének és hatáskörének rövid ismertetése 385
92. A .polgári perrendtartás vázlata. A peres és a perenkivüli eljárás 387
93. A községi 'bíráskodás lényege és terjedelme 408
94. Egészségügyi közigazgatási ügyeknek a kir. bíróságok elé vitelének módja 409
XII. RÉSZ.
95. Az orvos szerepe a büntető igazságszolgáltatásban. A büntetőjog fogalma. Az anyagi és alaki büntetőjog. A büntetőjog segédtudományai. A magyar büntetőjog forrásai. A büntetőjog hatálya idő, terület és személyek szempontjából 409
96. A bűncselekmény fogalma és tényálladékának elemei. A bűncselekmények osztályozása. Bűntett, vétség és kihágás 418
97. Az előkészületi cselekmény és a kísérlet fogalma 428
98. A tettesség és a bűnrészesség; társtettes, felbujtó és bűnsegéd fogalmának meghatározása 433
99. A büntetőjogi felelőségre vonás feltételei. A bűnösség, szándék és gondatlanság fogalmának meghatározása 439
100. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. A beszámítási képesség. Az ellenállhatatlan erő és fenyegetés. A szellemi képességek fejletlensége és zavara. A tévedés, jogos védelem és végszükség 445
101. A bűnhalmazat (egység, többség) lényege és alakjai 451
102. A büntetés fogalma, osztályozása és egyes fajai. A bűnözés elleni küzdelem ú. n. biztonsági és védelmi intézkedései. A gyermekek és fiatalkorúak ellen hozható intézkedések (patronage) 455
103. A büntetés kiszabásának szabályai. Enyhítő és súlyosbító körülmények. Az Orsz. Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal 465
104. A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok (a bűntettes halála, király kegyelem, elévülés és a magánindítvány (hiánya) 468
105. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése 474
106. A Btk. különös része; az ember élete és testi épsége elleni bűncselekmények és ezeknek orvosi vonatkozásai. Az orvosszakértők szerepe. Az emberölés, gyermekölés,
magzatelhajtás, testisértés, párviadal 475
107. A szemérem elleni bűncselekmények. Az erőszakos nemi közösülés, szemérem elleni erőszak, megfertőzés, csábítás 486
108. A közegészségügyi szempontból és az orvosi hivatás gyakorlása során felmerülő deliktumok. Az orvosi titoktartás, hamis orvosi bizonyítványok kiállítása, hamis tanuzás, hamis eskü. Kuruzslás 491
109. A magyar büntető eljárásjog forrásai. A magyar büntető bíróságok szervezete, hatásköre és illetékessége 495
110. A vád képviselete. A kir. ügyészség. A közvád és magánvád. A sértett és a terhelt. A védelem ellátása 499
111. A bűnvádi eljárás főbb mozzanatai. A törvényszéki orvos szerepe 503
112. A bűnvádi eljárás során hozott határozatok elleni perorvoslatok (jogorvoslatok). A büntetőbírói ítéletek jogereje 513
113. A rendőri büntető eljárás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágásokban. A tiszti orvosok szakképviseleti jogköre 517

II. KÖTET
Bevezetés
I. RÉSZ.
1. A levegő közegészségügyi jelentősége 5
2. A talaj közegészségügyi jelentősége 10
3. A levegő és a talaj tisztaságának megóvására vonatkozó rendelkezések. Utcák, terek, utak és egyéb forgalmas útvonalak portalanítása, öntözése és tisztántartása. A járdák
seprési idejének megállapítása. Árnyékszékek, istállók és sertésólak elhelyezése. A szemét, trágya, emberi ürülék és egyéb hulladékanyagok gyűjtésének és eltávolításának helyes módja. Az ürülékanyagok és a sertéstrágya vasúti szállítása. A csatornázás. 16
4. Az egészségre ártalmas posványok és mocsarak lecsapolása és kiszárítása. A kender- és lenáztatók helyének kijelölése. 28
5. Állati dögterek létesítése és elhelyezése. Az elhúllott állatokkal való elbánás 30
II. RÉSZ.
6. A víz közegészségügyi jelentősége. A vízjogi törvények rövid ismertetése. A vízszennyezés megakadályozására vonatkozó büntetőjogi rendelkezések 36
7. A községek egészséges vízzel való ellátása. A különféle kútrendszerek. Közkútak, ártézi kútak létesítése és ellenőrzése. A vízvezetékrendszerek. A községi (városi) vízvezetékek ellenőrzése. Az ivóvíz vegyi és bakteriológiai ellenőrzése. A víz javítás módszerei 45
8. A fürdőtörvény rövid ismertetése. A természetes és mesterséges ásványvizek engedélyezésének és ellenőrzésének módja. Forrásvédőterület kijelölése. A gyógyvizek, forrástermékek engedélyezése, forgalma és ellenőrzése. Az ásványvizek, gyógyvizek és forrástermékek nyilvántartása. 55
9. A gyógyfürdő, éghajlati gyógyintézet, gyógyhely és üdülőhely fogalma, engedélyezésének és ellenőrzésének módja, különös tekintettel a hatósági orvosi szolgálatra. A gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek, gyógyhelyek nyilvántartása. A balatoni és a budapesti gyógyhelyekre vonatkozó különleges rendelkezések. A föveny (strand) és tisztasági
fürdők és uszodák engedélyezése 64
10. A hatósági jégellátás. A természetes jég gyűjtőhelyének kijelölése. A mesterséges jég gyártása. A jég raktározása (jégvermek). A jég üzletszerű árusítása és annak ellenőrzése. A jégszállítás szabályai. A magáncélra szolgáló természetes jég gyűjtésének ellenőrzése 84
III. RÉSZ.
11. A lakások közegészségügyi feltételeinek biztosítása és a zsúfoltság megakadályozása. A lakások egészségügyi ellenőrzése. Egészséges lakás építésének feltételei. A gazdasági
és ipari munkások lakásainak ellenőrzése. A zsúfoltság mértéke. Az időszaki gazdasági munkások elszállásolása. Munkáslakás-telepek létesítése. A város- és községrendezés
irányelvei. A lakások tűzrendészeti követelményei. A szükséglakások. Az építési szabályrendeletek egészségügyi alapelvei. A hatósági orvosok teendői az építési és lakhatási engedélyek iránti kérelmek elbírálásánál 98
12. A kisajátítás fogalma és igénybevételének alapja. A kisajátítási eljárás 115
IV. RÉSZ.
13. A táplálkozásról általában. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmának közegészségügyi szempontból való ellenőrzése. A forgalombahozatal fogalma. Az egészségre ártalmas élelmiszerekkel való elbánás. A lefoglalás, elkobzás és megsemmisítés lényege és alkalmazásának feltételei. Miként kell a hatósági orvosnak az élelmiszerárusító üzemeket vizsgálni és ellenőrizni. A Nemzeti Népélelmezési Bizottság működési köre 120
14. Az élelmiszerpiac-higiéne alapelvei. A napi piacok engedélyezésének helyes módja. A piacok ellenőrzése. 132
15. Az élelmiszerül szolgáló mezőgazdasági termények, termékek és cikkek forgalmának ellenőrzése a hamisítások megakadályozása szempontjából, figyelemmel a közegészségügyi érdekekre. A hamis név és hamis cím fogalma. A mintavételek módja 134
16. Az élelmiszerek és italok eltartásához és árusításához szükséges edények, tartályok és egyéb cikkek egészségügyi kellékei és hatósági ellenőrzése. A horgany- és ólomtartalmú edények használatának szabályozása az élelmiszerek és italok árusításánál 140
17. Az élelmiszerek és italok mesterséges festése. A mérgező
festékek használatának tilalma általában 143
18. A vágóhidak (vágóhelyek) létesítése és berendezése. A hatósági orvosok ezzel kapcsolatos teendői. A vágóhidak (vágóhelyek) ellenőrzése 146
19. A hús és húskészítmények árusítása. A húsnak és a kolbászáruk töltelékének salétrommal pácolása. Műbél használata. A húsfeldolgozó és húsárusító helyiségek (üzemek) berendezése és ellenőrzése. A lóhúsmészárszékek és hatósági hússzékek árusítási köre és egészségügyi ellenőrzése. Baromfi, vad- és halhús árusítása. Az alkalomszerű húsárusítás. Kóserhús árusítása. Sertésszalámi árusítása 153
20. A tej közegészségügyi jelentősége és forgalmának szabályozása. A tejféleségek. A tej fejesére, kezelésére és szállítására és az eközben használt edényekre vonatkozó szabályok. A tej és tejtermékek árusításának egészségügyi ellenőrzése. A tejszín és tejföl forgalmának szabályozása. Az egészségre ártalmas és hamisított tejfélékkel való eljárás.
A tejmintavétel módja. A tej és tejtermékek értékesítése. Az uradalmi tej. A különleges tejféleségek (minősített tej, elsőrendű nyerstej, szénsavas tej, tejpor, gümőkórmentes
tej) forgalma és ellenőrzése. A túrófélék, gomolyafajták, a sajt forgalma és
ellenőrzése. 167
21. A vaj, a zsírok, az olajok és a tepertő forgalmának ellenőrzése 191
22. A mesterséges ételzsírok, a margarin forgalmának szabályozása és ellenőrzése. 196
23. Az élesztő gyártása és forgalmának ellenőrzése 200
24. A fűszerfélék, a fűszerkeverékek és a paprika forgalmának szabályozása és
ellenőrzése 202
25. A liszt és a szárított tésztaneműek, a leveskészítmények és a levesízesítők forgalmának szabályozása és ellenőrzése. 205
26. A kenyér és kenyérfélék, a pék- és cukrászsütemények forgalmának szabályai és egészségügyi ellenőrzése 213
27. Az ecet, az ecetsavfélék és a só forgalmának szabályozása és egészségügyi
ellenőrzése 219
28. A gyümölcsízek és kocsonyák, a gyümölcslevek és szörpök gyártásának és forgalmának szabályozása és egészségügyi ellenőrzése. A gombák forgalmának egészségügyi ellenőrzése. A gyanús gombafélék szakértői vizsgálata. 223
29. A méz és a kávéfélék (kávépótlék, maláta, fügekávé) forgalmának egészségügyi ellenőrzése. A kakaó és csokoládé, valamint ilyen készítmények forgalmának egészségügyi
feltételei és ezek ellenőrzése. A cukorkák árusításának szabályai. A cukorkagyufák árusításának tilalma. A mesterséges édesítőszerek (saccharin) árusítása. 230
30. A fagylalt készítésének, kezelésének és forgalmának szabályai és egészségügyi ellenőrzése 246
31. A szeszesitalok (bor, sör, borpárlat, pálinka és mesterséges pálinkák) árusításának egészségügyi feltételei és ellenőrzése. Mérgezésre gyanús szeszesitalok vizsgálata. Az
alkoholizmus elleni küzdelem hazánkban 252
32. A fűszer- és vegyeskereskedések, (élelmiszerüzletek) egészségügyi ellenőrzése 267
33. A szikvízgyártás szabályai. A szikvíz forgalmának és szállításának egészségügyi ellenőrzése 270
V. RÉSZ.
34. Az ipari közigazgatási jog rövid ismertetése. Az iparok felosztása: a képesítéshez, az engedélyhez kötött és a szabad iparok. Az iparigazolvány, az iparengedély és az ipardíj fogalma. Az ipar gyakorlásának általános és különös feltételei. Az ipar gyakorlásának korlátai. Az iparűzési jog elvonása. A vándoriparok 280
35. Az iparhatóságok. Az ipartestületek. A törvényhatósági ipartanács és az Országos Iparügyi Tanács. A kereskedelmi és iparkamarák. Az ipartársulatok. Az iparfelügyelők. 288
36. A vásártartási jog lényege és engedélyezése 294
37. A közegészségügyi szempontból fontosabb, képesítéshez kötött iparok. A hatósági orvosok ezekkel kapcsolatos teendői 296
38. A közegészségügyi szempontból fontosabb engedélyhez kötött iparok. A hatósági orvosok ezekkel kapcsolatos teendői 335
39. A közegészségügyi szempontból fontosabb szabadiparok. 348
40. A telepengedélyhez kötött iparok. A telepengedélyezési
eljárás és annak közegészségügyi szempontjai 349
41. Az állati szőrneműeket feldolgozó ipartelepek egészségügyi ellenőrzése 355
42. A gyáripar lényege és egészségügyi felügyelete. Az iparfelügyelő és a tiszti orvosok szerepe a gyárvizsgálatoknál. 357
43. A fehér vagy sárga foszforral való gyujtógyártásra vonatkozó rendelkezések 363
44. Az ammóniákkal, kénessavval vagy szénsavval működő nagyobb hűtőberendezéseket üzemben tartó ipartelepekre vonatkozó rendelkezések 364
45. A higiéné céljait szolgáló egyes cikkek árusítására vonatkozó rendelkezések 364
46. A közhasználatú gépjáróművállalatokra vonatkozó rendelkezések rövid ismertetése 366
47. A hatósági orvos iparegészségügyi teendői általában 371
48. A lúgkő és a lúgkőoldat forgalomba hozatalának szabályozása és a hatósági orvosoknak ezzel kapcsolatos teendői 374
49. A hatósági orvos teendői a kártékony állatok irtása körül. A patkányirtás szabályai 377
50. A mérgek árusítására vonatkozó rendelkezések. Az arzéntartalmú légyirtószerek tilalma 380
51. Iparhigiéne (az ipari és gyári alkalmazottak egészségügyi védelme). A tanoncszerződés és a hatósági orvos ezzel kapcsolatos teendői. Az iparegészségügyre vonatkozó fontosabb jogszabályok 383
VI. RÉSZ.
52. A köztisztaság jelentősége a közegészségügy szempontjából. A köztisztasági (közegészségügyi) szabályrendeletek elkészítésének irányelvei. A legyek irtása. Az emberen
élősködő rovarok (tetvek) irtásának módja. A kóborcigányok és vándoriparosok közegészségügyi ellenőrzése. A szállodák, vendéglők, stb. féregtelenítése 388
VII. RÉSZ.
53. A fertőzőbetegségekről általában. A fertőzőbetegségek elleni védekezés szervezete hazánkban. A bejelentendő fertőzőbetegségek. A kijelentendő fertőzőbetegségek. A heti,
helyzet és zárójelentések, ezek helyes elkészítésének módja. A szomszédos törvényhatóságok értesítése fertőzőbetegségek fellépése esetén 395
54. A fertőzőbetegek elkülönítése. A járványkórházak. A járványorvosok. A járvány tartama alatt elhalt orvosok és egyéb megbízott személyzet özvegyeinek és árváinak
nyugdíjigénye. A veszteg- és batárzár 407
55. A fertőzőbetegségekkel kapcsolatos hivatalos laboratóriumi vizsgálatok. Az Országos Közegészségügyi Intézet és vidéki állomásainak szerepe a fertőzőbetegségek elleni
védekezés terén 410
56. A fertőzőbetegek szállítása vasúton, hajón és egyéb közlekedési eszközökön és a szállítás egészségügyi szabályai. A fertőzőbetegek közkórházba szállítása és közkórházi ápolása. A hajóforgalom közegészségügyi ellenőrzése. A hatósági eljárás a vasúton, hajón és egyéb közlekedési eszközökön észlelt fertőzőbetegségek esetén 417
57. A fertőzőbetegségek elleni védekezés az iskolákban. Az iskolák bezárása fertőzőbetegség esetén 422
58. A büntetőintézetek egészségügyi (járványügyi) felügyelete. 424
59. A katonai és a polgári hatóságok együttes eljárása járvány esetén 425
60. A fertőtlenítés módjai és keresztülvitele. Fertőtlenítőgépek beszerzése és karbantartása. A fertőtlenítők kiképzése. 426
61. Budapest székesfőváros védelmi szervezete a fertőzőbetegségek ellen. A székesfőváros fertőtlenítési szabályrendeletének rövid ismertetése 432
62. Az egészségügyi hatóságok és a hatósági orvosok teendői fertőzőbetegségek (járvány) esetén. A tiszti főorvosok és a tiszti orvosok rendkívüli intézkedési joga járvány idején.
A járvány alatt fennálló kivételes rendelkezések. A járványüggyel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések 446
63. A fertőző betegségek elleni védekezés nemzetközi szervezete. A pestis, kolera, sárgaláz, kiütéses tífusz és himlő elleni párisi nemzetközi egyezmény. A szomszéd államokkal (Ausztriával, Jugoszláviával) kötött megállapodások 454
VIII. RÉSZ.
Az egyes fertőzőbetegségek.
64. A kolera elleni hatósági védekezés. A kolerás betegek bejelentése és a vizsgálati anyagok beküldésének módja. A kolerában megbetegedettek zárlat alól feloldása. 463
65. A pestis elleni hatósági védekezés 470
66. A lepra elleni hatósági védekezés 472
67. A himlő elleni hatósági védekezés. A himlőoltási körök megállapítása. Az oltóbizottság szervezete. Az első- és az újraoltás. A védhimlőoltási díjak. Kényszeroltás elrendelése. A kóborcigányok kényszeroltása. A közegészségügyi hatóságok és a hatósági orvosok teendői himlőmegbetegedés esetén. A himlőnyiroktermelő intézetek. A himlőnyirok
beszerzésének módja 478
68. A kiütéses tifusz elleni hatósági védekezés. A kiütéses tífuszmegbetegedések bejelentése és a vizsgálati anyagok beküldésének módja. A kóborcigányok kiütéses tífusz és ruhatetvesség szempontjából való ellenőrzése 484
69. A diftéria elleni hatósági védekezés. A diftériás betegek bejelentése. A laboratóriumi vizsgálati anyagok beküldésének módja. A diftériás beteg környezetének és ápolójának
vizsgálata. A diftéria miatt elrendelt zárlat feloldása. Csoportos védőoltások alkalmazása. A védőoltáshoz szükséges oltóanyagok beszerzése. A védőoltások díjazása. Diftériaszérumnak a gyógyszertárakban kötelező tartása. A diftéria-szérumnak a közgyógyszerellátás terhére rendelése. 489
70. Az influenza elleni védekezés 497
71. A gümőkór elleni védekezés és az ezzel kapcsolatos hatósági rendelkezések. A vizsgálati anyagok beküldésének módja. A nyílt gümőkórban szenvedő betegek lakásának
fertőtlenítése. A szegénysorsú tüdőbetegek kórházi és szanatóriumi ápolása. A tüdőbeteggondozó intézetek. A gümőkór elleni védekezés mai rendszere 498
72. A hastífusz elleni hatósági védekezés. A bacillusgazdák és bacillushordozók felkutatása, nyilvántartása és védekezés az általuk közvetíthető fertőzés ellen. Csoportos védőoltások alkalmazása. A közkórházak tevékenysége a hastífuszjárványok elleni küzdelem terén 507
73. A paratífusz elleni hatósági védekezés 515
74. A vérhas elleni védekezés. 516
75. A malária elleni védekezés. A maláriát terjesztő szúnyogfaj ismertetése. 517
76. A visszatérő láz elleni hatósági védekezés. 520
77. A járványos agy-gerincagyhártyalob elleni hatósági védekezés. 520
78. A járványos agyvelőgyulladás elleni hatósági védekezés. 522
79. A Heine-Medin-féle gyermekbénulás elleni védekezés 523
80. A trachoma. A trachoma elleni védekezés hatósági rendszere. A trachoma bejelentése és a külön időszaki kimutatások és jelentések elkészítése. A trachomás betegek gyógyítása és közkórházi ápolása. A trachomaorvosok alkalmazása. A trachomakórházak. A trachomás betegek vasúti szállítása. A katonák, mezei munkások, cselédek ellenőrzése és gyógyítása. Az iskolák trachoma szempontjából ellenőrzése. 525
81. Az emberi lépfene elleni védekezés 530
82. Az emberi takonykór elleni védekezés. 531
83. A veszettség elleni védekezés. A Pasteur-intézetbe beutalás módja. Á veszettségi eseteknek az állategészségügyi szervekkel közlése 532
84. A tetanusz elleni védekezés 534
IX. RÉSZ.
85. A bányaféreg (ankylostomiasis) elleni hatósági védekezés. 585
86. A pellagra elleni védekezés 537
X. RÉSZ.
87. A prostitúció és ellenőrzése. A hatósági orvosok teendői a nyílt és a titkos prostitúcióval kapcsolatban. A fogadókban (szállodákban, panziókban), vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, kávémérésekben, tejivócsarnokokban és cukrászdákban a nők alkalmazásának korlátozása, vizsgálata és korhatárának ellenőrzése. A szifilisz (lues) elleni
hatósági védekezés. A nemibetegek közkórházi kezelése és kényszergyógyítása. A nemibetegségek elleni védekezés társadalmi szervezete. Az antivenereás gondozók működése és megszervezésének módja 539
XI. RÉSZ.
88. Az anyakönyvi jog szabályainak rövid ismertetése 550
XII. RÉSZ.
89. A halottkémlés szabályai. A nyomozó rendőri hatóságok és közegek eljárása nem természetes halál vagy talált hulla esetén és az igazságügyi hatóságok részéről a temetési
engedély megadása. A hatósági orvosok boncolási kötelezettsége. A bűnügyi nyomozás során teljesített hatósági orvosi működés díjazása. Az orvosrendőri és a törvényszéki hullaboncolás szabályai. A boncolóhelyiség felszerelése 556
90. A községek temetési kötelezettsége és az erre vonatkozó (szegényüggyel kapcsolatos) rendelkezések. A közkórházak temetési kötelezettsége. A hulláknak anatómiai boncolás
céljára átengedése 564
91. A halotthamvasztás. A külföldön elhamvaszott hullamaradványok szállítása 565
92. A köztemetők. A felekezeti temetők. A temetőhely kijelölésének és megszüntetésének közegészségügyi alapelvei. Sírbolt létesítése. Temetkezés a templomokba és a magántemetőkbe. Halottaskamrák (hullaházak) felállítása. A kötelező ravatalozás célja. A hatósági orvosok teendői a temető közegészségügyi ellenőrzésével kapcsolatban. A temető-szabályrendelet helyes elkészítésének módja, 566
93. A hullaszállítás és a hullakiásás (exhumálás) közegészségügyi feltételei. A hulla üvegbetétes koporsóban szállítása. Fertőzőbetegségben elhaltak hulláinak szállítása. A
külföldre és külföldről történő hullaszállítás szabályai. A tiszti orvos teendői hullaszállításnál és hullakiásásnál. A hulla kocsin és gép járóművön szállítása. A hulla vasúton és hajón szállítása. Hullarészek postán szállítása. 571

III. KÖTET
Bevezetés 3
I. RÉSZ.
1. A gyermekvédelem erkölcsi, bölcseleti alapjai és rendszerei 5
2. A magyar gyermekvédelem rendszerének rövid ismertetése 8
A) Az Állami gyermekvédelem.
a) Gyermekvédelem a magánjog körében.
3. A magánjog tulajdonképpeni gyermekvédelmi rendelkezései. A méhmagzat érdekvédelme. A szülők és gyermekek közötti viszony. A törvényes és törvénytelen kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása. A törvényesítés és az örökbefogadás. Az atyai hatalom 9
b) Gyermekvédelem a közigazgatás körében.
4. Az általános állami gyermekvédelem szervezete. Az állami gyermekmenhelyek kerületi beosztása. Az elhagyottá nyilvánítás. A gyermekek menhelyi felvételének, gondozásának, ápolásának, nevelésének és felügyeletének módja. Az állami gyermekmenhelyeken a menhelyi kötelékbe nem tartozó fizetőképes betegek ápolása. A teleporvos működési köre. A telepfelügyelőnő teendői. A gondozási díjak. A gyermekek menhelyi kötelékből történő kiadatása és elbocsátása 15
5. A gyermekvédelmi költségek fedezése 30
6. A gyermekek egészségügyi érdekeinek védelme 31
7. Az anya- és csecsemővédelem mai rendszere. A dajkaság kérdésének szabályai. A dajkavizsgáló intézetek 33
8. A magyar kisdedóvás feladata és mai rendszerének rövid ismertetése. Az óvóköteles gyermekek nyilvántartása és felvétele 38
9. A kisdedóvás céljára szolgáló intézetek: kisdedóvodák, napközi otthonos kisdedóvodák, napközi gyermekotthonok, állandó gyermekmenedékházak, ideiglenes gyermekmenedékházak, valamint ezek fenntartására, elhelyezésére és felszerelésére vonatkozó rendelkezések 42
10. Az óvónők szolgálati jogviszonya, egészségügyi teendői és fegyelmi felelőssége 47
11. A kisdedóvodák működésének ellenőrzése és egészségügyi felügyelete. A tiszti főorvos kisdedóvási ügyköre 54
12. A gyermekek és fiatalkorúak kultúrális érdekeinek védelme. A közoktatásügyi igazgatás rövid áttekintése. Az iskolák egészségügyi védelme és felügyelete. Az iskolaorvosi
és egészségtantanári képesítés és működés szabályai 70
13. A testi és szellemi fogyatkozásban szenvedő gyermekek gondozása. A gyermeknyaraltatás 80
14. A gyermekek és fiatalkorúak védelme a szeszfogyasztás ellen 81
15. A gyárakban és egyes iparágakban foglalkoztatott fiatalkorúak védelme és az ezzel kapcsolatos nemzetközi megállapodások 83
c) Az igazságügyi gyermekvédelem.
16. Az igazságügyi gyermekvédelem fogalma és az erre vonatkozó fontosabb jogszabályok. A fiatalkorúak büntetőjogi felelőssége. A patronage-tevékenység 84
B) A társadalmi gyermekvédelem.
17. A társadalmi gyermekvédelem fogalma. A társadalom szerepe az anya-, csecsemővédelem terén és az általános állami gyermekvédelemben 89
II. RÉSZ.
18. Az első segélynyújtás. A mentőegyesületek. A budapesti önkéntes mentőegyesület szervezete és működése. A vármegyék és városok országos mentőegyesületének szervezete és működése. Az első segélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitáblák 93
19. A mentőszekrények és első segély berendezések kötelező használata gyárakban és ipari üzemekben, vasúton és hajón, közhasználatú járműveken és cséplőgépeknél. A
balesetek kötelező bejelentése 99
20. A vízbőlmentésre vonatkozó rendelkezések. A hajózási balesetek és szerencsétlenségek kötelező bejelentése 107
III. RÉSZ.
21. A társadalombiztosítás fogalma, jelentősége és ágai 109
22. A társadalombiztosítás fejlődése hazánkban 115
23. A biztosítási kötelezettség (az ipari, kereskedelmi, háztartási alkalmazottak, köz- és magántisztviselők biztositása. A biztosításra kötelezettek különleges csoportjai. Kik nem
esnek biztosítási kötelezettség alá 118
24. Az önkéntes biztosítás a társadalombiztosításban 125
25. A költségfedezés módja a betegségi, az öregségi és rokkantsági biztosításban 128
26. A költségfedezés módja a baleseti biztosításban 132
27. A betegségi biztosítás szolgáltatásai. A kötött orvosi rendszer és a szabad orvosválasztás rendszerének lényege. A keresőképtelenség meghatározása a betegségi biztosításban. A táppénz és egyéb készpénzsegélyek kifizetésének módja 136
28. A baleseti biztosítás szolgáltatásai. Az üzemi baleset. A foglalkozási betegség. A keresőképtelenség elbírálása a baleseti biztosításban. A munkaadók különleges baleseti
kártérítési kötelezettsége 155
29. Az öregségi és rokkantsági biztosítás szolgáltatásai. A rokkantság fogalma. A várakozási idő, járulékhét, járulékhónap. A váromány. Az öregségi és rokkantsági, stb. járadék kifizetésének módja 166
30. Társadalombiztosítási eljárás költségfedezés és szolgáltatásai tekintetében 178
31. A társadalombiztosítási bevételek felhasználása. Tartalékalapok képzése 191
32. Egészségvédelem és megelőző gyógyító eljárás a társadalombiztosításban. Balesetelhárítás, óvórendszabályok és óvóintézkedések. Képességvizsgálat. Házassági tanácsadás 195
33. A bányanyugbérbiztosítás 202
34. A betegség, a baleset, az öregség és rokkantság, az özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás szervezete. A betegségi ellátást nyújtó közalapok. A baleseti biztosítás ellátása. A rabmunkások balesetbiztosítása. Külön nyugdíjintézetek és az elismert vállalati nyugdíjpénztárak 208
35. Az önkormányzat a társadalombiztosítási intézmények vezetésében 217
36. Az orvosok alkalmazása és szolgálati viszonyai a társadalombiztosításban 22
37. A társadalombiztosítás állami felügyelete 226
38. A mezőgazdasági társadalombiztosítás szervezete 228
39. A gyermeknevelési pótlék (családi biztosítás) 257
40. Társadalombiztosítási bíráskodás 263
41. A társadalombiztosítás nemzetközi szabályai 274
IV. RÉSZ.
42. Az orvosképzés mai rendszere. A kötelező kórházi gyakorlat eltöltése 276
43. Az orvosi rendtartás rövid ismertetése. Az orvosi kamarák száma és székhelye. A kamarák hatósági felügyelete 276
44. Az orvosi gyakorlat szabályai. A kamarába felvétel módja. A tagsági díj kivetése, beszedése és kezelése. Az orvosi kamarákhoz intézett beadványok illetékkötelezettsége. Az
orvosi legkisebb díjszabás 301
45. Az orvosi kamarák fegyelmi szabályai 309
46. Az orvosi kamarák költségvetése és zárszámadása 319
47. Az orvosi kamarák tagjainak névjegyzéke és országos nyilvántartása 321
48. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken az orvosi kamarákkal kapcsolatos kérdések. Az orvosi igazolási eljárás. Az 1939 : IV. törvénycikk rendelkezéseinek
végrehajtása az orvosi kamarákkal kapcsolatban 322
49. A szakorvosi cím használatának szabályozása. A szakorvosi képesítés megszerzésének módja. A szakorvosok nyilvántartása és ellenőrzése. A szakorvosi gyakorlat eltöltésére feljogosított kórházak és gyógyintézetek 326
50. A kuruzslás elleni védekezés 332
51. A vérbocsátás alkalmazására vonatkozó rendelkezések. A hipnotizálás gyakorlásának szabályai. A Magyarországon gyakorlatra nem jogosított (külföldi) orvosok gyakorlati
képzésének szabályai 334
52. A magasfrekvenciájú elektromos besugárzó készülékek (Zeileis-gépek) használata 337
53. A fogművesek és a vizsgázott fogászmesterek működése és hatósági ellenőrzése 338
54. A m. kir. rendőrorvosok képesítésének szabályozása 345
V. RÉSZ.
55. A kórházügyről általában. A kórháztervezés alapelvei. A kórházak engedélyezésének általános feltételei. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend helyes
elkészítése. A kórházak hatósági ellenőrzése 346
56. A közkórház engedélyezésének feltételei és módja. A közkórházi jelleg jogi lényege. A közkórházak ügyvitele (adminisztrációja). A kórházi fegyelmi szabályok. A közkórházak gyógyszerellátása. A napi ápolási költség megállapítása. A közkórházak költségvetése és zárszámadása 355
57. A közkórházi alkalmazottak illetményei 364
58. A kórházi nyilvános betegápolási átalány. A napi ápolási költséghozzájárulás. A szegénybetegek ingyenes kórházi ápolása. A szülőnők kórházi ápolása 368
59. A közkórházi betegfelvétel módja 371
60. A hatósági betegszállítás szabályai 372
61. A társadalombiztosító intézetek kötelékébe tartozó betegek közkórházi ápolásának szabályai és az ezzel kapcsolatos költségek fedezése. A gazdasági cselédek és a gazdasági
idénymunkások közkórházi ápolása 374
62. A kórházi ápolási költségek viselése és behajtása. Az ápolási engedmények. A közkórházban elhaltak ingyenes eltemetése és ingóságainak értékesítése. Veszett eb által megmart egyének kórházi ápolása. A fertőző betegség fogalmának értelmezése a gyógydíjköltségek szempontjából 379
63. A szegénybetegek kölcsönös ingyenes ápolására vonatkozó nemzetközi megállapodások 386
64. A magánkórházak (gyógyintézetek) 387
65. A kórházakban történő szülési esetek kötelező bejelentése 389
66. Az orvosi rendelőintézetek (járó betegek számára szolgáló gyógyintézetek) létesítésének és fenntartásának szabályai 389
VI. RÉSZ.
67. Az elmebetegek zárt intézeti elhelyezése és felvételének módja. Az elmebetegek szállítása. Az elmebetegek elbocsátása a zárt intézetekből. Az elmebetegek ápolása magángyógyintézetekben 390
68. Az elmebetegek családi és községi ápolása. A hülyékről és gyengeelméjűekről gondoskodás 399
69. Az elmebetegek jogvédelme. A hatósági orvos teendői a lelki fogyatkozásban szenvedőkkel kapcsolatban. A székesfőváros idegbeteggondozó és tanácsadó állomásának működése 403
VII. RÉSZ.
70. A gyógyszerészeiről általában 406
71. A gyógyszerészi személyzet és felelőssége. A gyógyszerészképzés mai rendszere. A gyógyszerészgyakornokok felvételének módja. A gyógyszerészek egyetemi kiképzése. A
gyógyszertár önálló vezetésére feljogosítás (approbáció). A gyógyszerészképzés reformjának jelentősége 413
72. A gyógyszertárakról általában. A gyógyszertárak közjogi helyzete. Az 1939 : IV. törvénycikk gyógyszerészeire vonatkozó rendelkezései. A reáljogú, személyjogú, fiók, házi és kézi gyógyszertárak. A gyógyszertárak áthelyezésénél követendő eljárás. A gyógyszertárak berendezése és felszerelése. A gyógyszertárak felelős vezetőinek kötelező
könyvvezetése. A gyógyszertárakra vonatkozó beadványok benyújtásának módja. A gyógyszertárak címzése (cégjelzése) 426
73. A személyjogú és a fiók gyógyszertár engedélyezésének és felállításának feltételei. A tiszti főorvos eljárása új gyógyszertár felállítása körül. A kézi gyógyszertárak
engedélyezése 441
74. A reál jogú gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezések. 452
75. A gyógyszertárak kezelése. A hatósági kezelő kirendelésének módja. A gyógyszerészi működés és eljárás szabályai. A nem gyógyszerész képesítésű gyógyszertári alkalmazottak foglalkoztatása. A gyógyszerész alkalmazottak munkaidejének, legkisebb fizetésének és szabadságidejének szabályai. A tűzharcos törvény gyógyszerészeire vonatkozó
rendelkezései. A tiszti főorvosnak ezzel kapcsolatos teendői. A visszacsatolt területen működő gyógyszerészi személyzetre vonatkozó igazolási eljárás. 454
76. A gyógyszerkiszolgáltatás szabályai. A gyógyszerárszabás. A nyilvános gyógyszertárak árusítási köre. A gyógyszertárak üzemidejének és ügyeletes szolgálatának szabályai.
A IV. Magyar Gyógyszerkönyv előírásának alkalmazása a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken 471
77. A Szegénybetegek ingyenes gyógyszerellátása (közgyógyszerellátás). Inzulin rendelése. A közgyógyszerellátás terhére felírt vények gyógyszertárak közötti megosztásának tilalma 490
78. A szegénybetegek ingyenes gyógyászati segédeszközökkel ellátása 468
79. A személyjogú gyógyszertárak kezelése, bérbeadása, haszonélvezete és átruházása. A gyógyszertár kezelése szoros zár és csőd esetén. A tiszti főorvosok ezzel összefüggő
teendői. A személyjogú gyógyszertárakkal kapcsolatos társasviszonyok 501
80. A kábítószerek forgalmának szabályai és ellenőrzése. Az erőshatású gyógyszerek forgalma. A kábítószerforgalom nemzetközi szabályai 511
81. A gyógyszerkülönlegesség és az egységes összetételű gyógyszer forgalma és forgalmának szabályai 531
82. A külföldi egységes összetételű gyógyszerek és gyógyszerkülönlegességek magánszemélyek által behozatalának módja 539
83. A kommersz-injekciók és a homeopátiás szerek, valamint egyes - kábítószert nem tartalmazó - gyógyszerek ellenőrzése 539
84. Az arzenobenzol és az inzulin készítmények forgalmának szabályozása 542
85. A szérumkészítmények forgalmának szabályozása és ellenőrzése 545
86. A Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja szervezete és működése 554
87. A gyógyszertárak hatósági vizsgálata 565
Zárószó 576

Témakörök