A magyar drámairodalom története I-II.

Tartalom

I. kötet

A magyar dráma legrégibb nyomai.
I. Drámai elemek a kath. egyház isteni tiszteletében. - A fejlődés egymásutánja. - Minő forrásokból indul kifejlődése felé a dráma? - A világi dráma keletkezése a román és germán népeknél. - A magyar dráma legrégibb nyomai. - Gyulai és Szilády véleménye. - A fejlődés akadályai. - Az első alakosok. - Az egyház álláspontja velök szemben. - Az igriczekről. - A világi színjátéknak vannak-e nyomai? - Csik-somlyói passio-játékok. - Juhász Máté Krisztus kínszenvedéséről. - A Névtelen Comico-Tragoediája. - E moralitás drámairodalmi értéke. - Összefoglalás 3

II. Az iskolai dráma fejlődési menete. - Magyarországi korszakai. - Az iskolai dráma értéke. - Minő csírák találhatók fel benne ? - A fejlődés megakadásának jelentősége. - Hogyan fejlődik Németországban ? - Az iskolai drámák. - A hitújítás hatása. - Magyar ifjak külföldön. - A magyarországi polemikus iskolai dráma. - Sztáray műveinek szervi összefüggése és jelentősége. - Olasz forrásokból merített-e Sztáray? - A Disputatio Debreczeniensis. - Balassi Menyhárt árultatása. - Drámairodalmi értéke. - Szegedi Theophaniája. - A XVI-ik évszáz protestáns drámái. - Iskolai drámai előadások a protestánsoknál a XVII-ik évszázban. - Erdélyi előadások a XVIII-ik évszázban és azok közéleti hatása. - A magyar nyelv jelentősége a protestánsok iskolai drámáiban. - A jezsuiták föllépése és kötelező szabályaik a drámaírás körül. - Előadásaik látogatói, fénye, hatása. - Tárgyaik, játékhely és idő. - Magyar irány 1753 után. - Óvatos körültekintésök. - A kiadott jézsuita-drámák és azok értéke. - Czélzatosságaik és eljárásuk modora. - Faludi Constantinusa. - Illei darabjai. - Tornyos Péter mint farsangi játék. - A pálosok
rokon dolgai. - Kézirati drámáik és a rend szerepe az iskolai dráma terén. - A piaristák. - A magyaros irány. - Kiválóbb drámaírók. - Összefoglalás. - Az irodalmi dráma és közrehatása. - Felvinczy Comico-tragoedidja. - Sz. Judith asszony kistóriája. - Az Igaz barátság tüköre. - Az iskola a világi színpad szolgálatába szegődik. - Az Öreg fösvény előszava. - Minő jelentősége van az iskolai drámának 34

A magyar drámairodalom Bessenyeitől a szinészet megszületéséig.
I. Bessenyei bécsi tartózkodása. - Új hatások. - Esterházai vigasságok. - Ezek befolyása drámaírói pályájára. - Hunyadi László. - Buda tragoediája. - Rokon jellemek drámáiban. - Haladása. - Agisa. - Dramaturgiai elvei. - Gottsched hatása. - Demeter János és Lakos János rokon tárgyú drámái. - Bessenyei jelentősége a komoly drámában. - A hazafias
dráma 90

II. Az első fordítók. - Teleki Ádám gróf Czidje. - Uj irányok. - Bessenyei a Cid-fordításról. - Drámák mint olvasmányok. - Zechenter Antal fordításai és ezek jelentősége. - Kónyi János. - Simái Kristóf. - Az erdélyi műfordítók. - Péczely József. - Zayr-fordítása. - Szomorú-
Játékok. - Alzir. - Péczely hatása. - Elvei a műfordítás körül. - Az ország fővárosa mint szellemi központ. - Szellemi élet a vidéken. - A drámairodalom irányai. - A színészet első emlegetése. - Az egész kor jellege 103

III. A magyar vígjáték első kezdetei. - A Philosophus. - Hazafias czélok. - Destouches hatása. - Pontyi és Lidas. - Pontyi jellemvonásai, irodalmi értéke. - Bessenyei dolgozatai e téren. - Soós Márton Magyar Penelopéja. - Csokonai érintkezése a pesti színészettel. - A Magyar Hirmondóban említett drámairodalmi dolgozatai. - Csokonai magasztaltatása
kortársai részéről. - Tempefái. - A satirai elem vígjátékaiban. - Életből vett alakjai. - Meséje, annak előnye és szerkezeti hibái. - ízléstelenségek. - Gerson du Malheureux. - A czigány- és zsidó-jargon első képviselői. - Az oskolamester és a nyugalmazott kapitány vígjátéki typusai. - Kotzebue-hatások. - A különbség Csokonai és Bessenyei vígjátékai közt. - Özvegy Kamyóné. - ízlés tekintetében hanyatlást jelöl. - A bohózatos elem túlsúlya. - Jellemző ereje. - Csokonai vígjátékírói jelentősége. 116

A magyar drámairodalom előmenetele a szinészet segélyével.
I. A színészet jelentősége és előzményei. - Frendel kapitány röpirata kijelöli a magyar drámairodalom irányait. - A színészet közéleti és politikai akadályai. - A nemzet-eszme fölébredése II. József erőszakos reformjai útján. - Magyar íróink a nemzet és nyelve kiművelését sürgetik. - A szent korona hazaküldése, politikai kilátások. - Kazinczy a játékszíni mozgalom irodalmi szóvivője. - Hamlet-fordítása jelentősége. - A kész és
készülő drámafordítások. - Ezek általános szükségének érzete. - Nőink megmagyarosítása azok segélyével. - Báró Prónay mint Maecenas. - Kovács Ferencz Brutus-fordítása és egyéb drámái. - A kiadás körüli nehézségek. - Erdélyi drámafordítások. - A műsor megteremtése körül fáradozó magyarországi írók. - Endrődy Magyar Játékszíne czéljai. - Munkatársai, kiadványai. - Az Erdélyi játékos gyűjtemény és dolgozótársai. - Hátránya a magyarországi fölött. - A Siebenbürgisehe Quartalschrift e gyűjteményekről. -Seelmann Károly drámafordításai. - A többi erdélyi írók. - A Budai Magyar Theatrum cz. gyüjtemény. - Hatvany István Játékos Gyűjteménye. - A lelkesedés alábbszállása a politikai és irodalmi téren. - A Martinovics-féle összeesküvés. - Kazinczy elfogatásának következménye drámairodalmunkra és színészetünkre 139

II. Szinészet és kezdődő drámairodalmunk. - A nyelvterjesztés módjai. - A magyar tört. drámáról. - Szentjóbi Szabó Mátyás királya,. - A 90-es éveket jellemző vonások benne. - Szónokias hangja. - A hazafias elem továbbfejlesztése a tört. drámákban. - Dugonics. - Elvei a magyarosítás körül. - A Jeles Történetek hatásának titka. - A naivitás Dugonics eljárásában. - Nyelvezete hatása. - Anachronizmusok drámáiban. - Történeti botlásai Bátori Máriában, Kán Lászlóban. - E modor káros hatása a történeti drámában. - Kokon vonások a Dugonics és K. Boér Sándor Kún Lászlója közt. - Boér történeti drámája gyöngéi. - Toldi Miklós hiányai, gyönge szerkezete. - Etelka Karjelben. - Shakesperei hatások nyomai. - A történeti költött háttér. - Ennek hatása. - Drámái a színpadon. - Etelka Soós Márton és az Arany pereczek Endrődy átdolgozásában. - Ez utóbbinak gyengéi és idegenszerűsége a jellemekben. - A magyarosítás módjának jellemzése, követői. - Ihászi Imre. - Károlyi Ferencz. - Lakos János. - Mérey Sándor. - A magyarosítás botlásai. - Elveszett történeti drámák e korból. - A fejlődés elakadása 1796 után. - A történeti dráma mint hazafias dráma. - Jellemvonásai. - A hazafias elem Bessenyei drámáiban. - Szentjóbi Szabó Lászlónál. - Dugonicsnál. - A Fejveszteség Kármán Józseftől. - Uj irányok csirái. - Kármán a saját kora ferde ízléséről. - Kármán és Dugonics. - Kármán jelentősége 158

III. A hazafias dráma és a magyarosított vígjátékok. - Verseghytől a Szerelem gyermeke. - Magyar typusok. - Simái és magyarosításai. - Kelemen Lászlónál a népies színmű első nyomai. - Kiadatlan vígjátékai. - Magyar elemek a Talált gyermekben. - Az irodalmi érték sülyedése. - A magyar prókátor és nótárius első typusai. - Irók elkülönödése a színpadtól. - A Jártas-költés vőlegény gúnyja a hazafiatlan főurakra. - Magyarosítások Plautus után. - Hatvani István magyarosításai. - A Siketncma meséje és színpadi hatása. - Holberg első magyarosítói. - Az arábiai por Hatvanitól. - E kor vigjátékirodalmának jellemzése. - A jellemvígjátékok. - A satirikusok. - A cseles vígjátékok. - A megnemzetesitett vígjátékok jó tulajdonságai és hibái 181

Az átmeneti kor drámairodalma Kisfaludy Károlyig.
I. Korviszonyok 1796 után. - A 90-es évekkel nyert ösztönzések tovább működése. - A színészet mint a magyar drámairodalom fejlesztője. - Drámairodalmunk kettős iránya. - A színészet műsora 1801-ig Kelemen L. jegyzetei szerint. - A Kotzebue-cultus kezdete. - Koré első Kotzebuefordításai. - A többi fordítók. - Kotzebue rossz hatása. - Magasztaltatása. - Benke. - K. Boér Sándor. - Kazinczy egyetlen ellenzője. - Berzsenyi és Döbrentei mint Kotzebue-rajongók. - Dessewffy József gróf Goethével hasonlítja össze. - A színpadi Kotzebue-rajongás mentsége. - Az idegen műsorból való kibontakozás szüksége 200

II. Kazinczy drámaírói tevékenysége fogsága idejében. - A Botcsinálta doktor és a Kénytelen házasság. - Ez utóbbinak mint magyarosításnak kiváló tulajdonai. - Az erdélyi színészet műsora és az első «parasztjáték». - A történeti dráma új irányai. - A hazafias elem Werthesz Zrínyijében és annak hatása. - A helyi események szerepe a történeti
drámában. - Babotsai Vígkedélyű Mihályja. - Hibái és előnyei. - Vedres Istvántól A haza szeretete. - A hazafias részletek e drámában és Vedres hazafias lelkesedése. - E kor drámafordításai. - Döme Károly Metastasio-fordításai. - Drámafordítóink a színpadon és az irodalomban. - Arando és Miranda mint vígjáték. - B. Mocsáry Antaltól a Tisztelt barátság. - Gorove László Jetzid és Hábája. - Az első magyar iránydráma. - A kor jellemzése. - Az irodalom és színészet elválása 212

III. Drámairodalmunk hanyatlásának okai. - A politikai háttér 1815-ig. - A nemzet-eszme képviselői az országgyűléseken. - Az erdélyi színészet jelentősége. - Eredeti és fordított műsora 1807-ig. - Az újabb kor története a magyar színen. - Andrád E. Hóra-világa. - A rémletes elem és a kifejezések túlzásának divatja.- Katona József mint delectans actor. -
Első drámái a színpadon. - Monostori Verőnket, mint a magyar «leventadráma» első kiválóbb próbája. - Divatos túlzások. - Alpári Farkas, mint a túlzás typusa. - A Mombelli grófok befolyása Lxicza széke megalkotására. - Rokon vonások. - Lucza széke. - A népies elem nyomai. - Shakesperei hatások. - A magyar népdráma első kezdetei. - Ziska I-II.
része. - Kotzebue-cultus Katonánál. - István és Aubigny Klementina eredetiségének kérdése. - Jeruzsálem pusztulása drámairodalmi jelentősége. - A német lovagdrámák káros hatásainak nyomai a Borzasztó toronyban. - Az első magyar eredeti vígjáték: Rózsa. - Katona vígjátékírói tehetségének jelei. - Megválása a színészettől s ennek jelentősége 237

IV. Gombos Imre drámaírói pályája. - A pesti színészet hatása. - A sorstragoedia első nyomai. - Az Esküvés drámai értéke. - Bolyai Farkas. - A tanító és vallásos elem tragoediáiban. - A szerelmi és az egyéni indítékok drámáiban. - Pausanias és a korhűség. - A vétség. - Mohamed és Pausanias közti különbségek. - Kemény Simon hazafias czélzatai. - A Virtus győzödelme a szerelmen. - A végzet-dráma egyes elemei. - Egyrenítő ereje. - A Szerelem győzödelme a virtuson. - Gyöngéi. - A Párisi per és Bomeo és Júlia közti rokonság. - Shakesperei nyomok e tragédiájában. - Bolyai jelentősége és drámaírói pályájának megszakadása 263

V. A történeti dráma és Kisfaludy Sándor. - Hunyadija. - Az epikus terjengősség. - A leíró elem mint díszlet. - A kornak szóló hazafias intelmek. - Virág Benedek Hunyadyja. - Az első történeti vígjáték. - A tétényi leány Horváth Ádámtól. - A Hunyadyház a magyar színen. - Szerkezeti naivitások Horváthnál. - A betvár-romantika első terméke
Zöld Marczi. - A későbbi népszínmű egyes nyomai Wándzánál. - Tóth L. Narcissa. - A színszerűség és irodalmi becs szükségszerűsége 281

Kisfaludy Károly és drámaírói pályája.
1. A színészet és irodalom kapcsolata. - A magyar színészet jelentősége. - A színpadi műsor. - Kisfaludy K. életpályája. - Pesti tartózkodása. - Az élet iskolája. - Első drámai terve. - Érintkezése a pesti írókkal. - A székesfehérvári színészet. - Meghivatása Pestre. - A megnyitó prolog. - A Tatárok hatása közönségre és írójára. - Kész drámái. - A hatáskeresés czéljainak nemessége. - Elkeseredettsége a viszonyok miatt. - Küzdelme a közöny ellen. - Barátsága Gaállal. - Drámai alkotásainak titkai. - Őszinte vallomásai. - Hogyan fogadták Ilkát? - Miért tetszenek egyéb darabjai ? - Bécsi balsikerének rossz hatása. - Fordulat drámaírói pályáján. - A székesfehérvári színészek másodszor Pesten. - A főváros közönye a magyar színészet iránt. - Minő érintkezésbe jut Kisfaludy a Pesten megforduló «bujdosó» színtársulatokkal? - Azok műsora és Kisfaludy gúnyja. - Kemény Simon és Czelesztin. - Kisfaludy a vígjátékirás terére lép. - Bajza, Kölcsey és Toldy
hatása 292

II. A végzet-dráma elemei Kisfaludynál és Katonánál. - Az első «leventa-drámák». - A kor hangulata, a hazafias elem s színszerűség, mint a Tatárok hatásának magyarázatja. - Rokon vonások lika és a Tatárok közt. - A túlzások Stiborban. - Kotzebue és Schiller hatása. - Minő czélokat tűz a magyar történeti dráma elé ? - A hazaszeretet és király iránti hűség, mint Szécsi Mária és Kemény Simon uralkodó elemei. - Bolyai és Kisfaludy Irenéje közti rokon és eltérő vonások. - Iréne és Csák M. drámairodalmi jelentősége. - A magyar vígjáték új irányai. - A Kérők magyar typusai; a népies és idegen elem a Pártütőkben. -
A bohózatos elem lassú térfoglalása. - A történeti vígjátékok. - Népszínmű-elemek a Hűség próbájában. - Bohózatjainak mintái és typusai. - A Csalódások helyzet-comicuma. - Mokány. - Lorányiné a magyar nemzetes asszony typusa. - A hanyatlás jelei K. vígjátékírói pályáján. - Korának hatása. - K. drámairodalmi jelentősége 324

Katona és Bánk bánja.
I. Első emlékezés róla a Hazai és Külföldi Tudósításokban. - Katonát mint kezdőt méltányolják. - A Tudományos Gyűjtemény az olvasásra méltó könyvek közé sorolja Bánk bánt. - Katona magasb ambitiója. - Bánk bánt elő akarja adatni. - A censura tilalma. - Bánk bán keletkezése története. - Az eredetiség kérdése az erdélyi pályázatnál. - Az íróvilág pályázó-tervei. - Kölcsey drámairodalmunkról és színészetünkről. - Döbrentei reménykedései. - A pályázat eldőlése. - Bánk bán állítólagos mellőztetésének ügye. - Katona dicsérőleg szól Bárányról. - Bolyai és Katona. - A kor viszonyainak kedvezőtlen volta. - Kölcsey és Katona mint a két véglet képviselője. - Katona pessimisticus hangulata költeményeiben. - Bánk bán miért marad észre vétlenül ?- A Bosta által javított helyek. - Bánk bán első előadásai. - A színészek túlzása. - A Honművész bíráló megjegyzései. -Vörösmarty véleménye. - Előadásai 1867-ig a Nemzeti színpadon. - Sebeshelyi (Gyunnán Adolf) első bírálata. - Greguss Ágosté. - A színészet érdeme Bánk bán körül 346

A magyar drámairodalom munkásai a húszas években.
I. Kisfaludy K. követői. - P. Szentmiklóssv A. Hunyadi Lászlója. - Erényei és gyöngéi. - Szommer József drámái. - Komlóssy Ferencz István király koporsója. - A siklósi borzasztó két éjszaka mint Dugonics-utánzás. - Malatidesz hősregéje: Édesi Gergely. - A tört. események tragikai feldolgozása Bors S. és Szabó Pál által. - A hazafias elem. - Élesfalvi Kálmán halála. - Az Igaz magyar. - A képzelt történeti háttér. - Kisfaludy Sándor: Bánkja, Az embersziv örvényei és Kun László. - Vörösmarty Zsigmondja és Salamonja. - A haladás elemei Hábadorban és a Bujdosókban. - Vörösmarty nyelvművészete. - Fáy A. Két
Báthorija. - Drámai szerkezete. - A borzalmas és tragikai elem első drámájában. 368

II. Kisfaludy követői. - Kisfaludy Sándor Elmés özvegye. - Vörösmarty Elbúsúlt deákja. - A népies hang és nyelvezet első nyomai. - Sebestyén Gábor vígjátékai. - Az irányzatosság bennök. - Erkölcsi czélzatuk. - A tudósok. - Kovács Pál vígjátékírói pályája. - Magának akart, másnak kért. - Fogarasi Nagy Pál vígjátékában a tanító elem. - Fáy András. - A régi pénzek érzelgős és elmés oldalai. - A kornak szóló megjegyzések. - Kardos alakja. - A jellemvígjáték nyomai darabjában. - A satiricus vígjátékok. - Vörösmarty Ypsilon-háborúja. - Az új szellem Náthly Józseftől. - Maróthy Mátyástól Amália szellemének Myrthus koszorúja. - Rokon vonások e két utóbbi darabban. - A Pórul járt negédesekkel rokon mese. - Egy scena Babelünkből. - Az énekes vígjáték első próbája 383

III. A nemesházi rajzolat mint a magyar társadalmi dráma kezdete. - A Dárday-ház. - A lelkes magyar leány. - Rokon vonások. - A magyar honleány typusa. - A kornak szóló észrevételek. - Szerkezeti hiányaik. - Fogarasi Nagy Pál és a végzet-dráma elmélete. - A Véres örökség. - A magnes-álom járó. - A deventa drámák» fattyú hajtásai. - Szathmáry
Király Antal drámái. - Gróf Harci ismeretlenjei. - A népies elem az Oltoványban. - Garantsai Mária túlzásai. - A kor érzékeny játékjai. - Perczel Iinre Atalája. - A tékozló Loysch Imrétől. - A betyár-romantika elemei Csontosi István Arunyossyjtütau. - Borzalmasságok. - Sz. Sebők József férczelményei. - Schiller Báuberjének magyar folytatása a Megtért Moor 393

Drámairodalmunk a szabadságharcz leveretéseig.
A politikai ujjáébredés az 1825/27-diki országgyűlésen. - Széchenyi István gróf, mint a tettre kész hazaszeretet és az egyesülés eszméjének szóvivője. - Hatása a közéletre. - Erdély és Magyarország irodalmi uniója. - A Magyar Tudós Társaság megalapításának hatása drámairodalmunkra. - Az állandó színház és Széchenyi. - Az új eszmék és új intézmények hatása drámairodalmunkra. - A Magyar Tudós Társaság és a magyar
színészet 405

A történeti dráma müvelői.
I. A történeti dráma mint a múlton való merengés képviselője. - Kibontakozás ez irányból. - Egy színházi igazgató véleménye a történeti drámákról. - A székesfehérvári színészet hatása Pap Gábor, Imre cz. drámájára. - Rokon vonások Bánk bánnal. - A kassai színészet befolyása K. Klestinszky drámaírói pályájára. - A rémületes elem túlságai drámáiban. - A naiv hazaszeretet mint drámaírói motívum. - M. Szőke József Iba és Szelimája. - A népmondai elem B. Rosty Zsigmond Katiczájában. - A képzelt történeti háttér Bártfay József Zaránd és Togulykhan. - Zoltán házassága, mint «a hajdani kor emlékét szentelő» vitézi játék. - Bárány Boldizsár dramaturgiai eszméi és Árpádi ház czímű drámája. - P. Horváth Lázár Almok cz. drámája és annak hajmeresztő bombasztjai. - Beöthy Zsigmond Csábja. - A fejlődés elemei benne. - Vajda Péter drámái. - Ney Ferencz színi költeményei mint első könyvdrámák. - Silvioja. - Ruth az első bibliai tárgyú magyar dráma. - Eördegh István Corday Char lőtte-ja és A nő és királyné. - Patzek Vilmos Várnai csatája. - F. Nagy Pál Zách Klárája és a Bubekek. - A rémületes elem drámáiban. - Pataky Mihály Gyermekgyilkosa túlságai és a Bosszú, mint Vörösmarty Orlayjának plágiuma. - Zeyk János Balduinája. - Irodalmi megtámadtatása. - Dekeboljának erényei és gyöngéi 411

II. A romanticizmus. - Vörösmarty mint ez irány legfőbb képviselője. - A véletlen szerepe a Vérnászban. - A tragikai és melodrámai elem Marót bánban. - Az Áldozat drámairodalmi jelentősége. - A Ciliéi és a Hunyadiak bevégzetlensége, hibái. - Vörösmarty követői. - Horváth Cyrill Tirusa és Kuthenje. - Jolántha hiánvai. - Tóth Lőrincz és az Átok czímű drámai költemény. - A végzet-dráma motívumainak túlságai. - Költői értéke és népiessége. - Vatha mint VI. Henrik utánzata. - Ekebontó Borbála. - Az Atyátlan mint Bulwer Rienzijének átdolgozása. - Hunyadi László. - Ronow Ágnes. - Jakab István Zsarnok apája érzelmessége. - Garai János és drámáinak főeszméi. - Árbocz mint a balítélet; Ország Ilona mint a féltékenység; Báthori E. mint a női hiúság; az Utolsó magyar khán mint a nagyravágyás és Borbála mint a bűnös szerelem tragoediái. - Shakespearei nyomok drámáiban. - B. Eötvös bosszújának költői értéke. - Gaal Szvatoplukja. - Kuthytól: Fehér
és fekete és Első Károly udvara. - A regényes terjengősség drámáiban. - Gyurmán IV. Lászlójának drámairodalmi értéke. - Hatása korában. - Vahot Imre Zách nemzetségének ízléstelenségei és romanticus túlságai. - Teleki Kegyenczének tragikai és korrajzi értéke. - B. Jósika drámái. - A történeti hűség és regényes elem a Két Barcsayban. - Kordokul ász. -
Színpadi drámák. - Petőfi Tigris és hiénája. - Czakó Zs. Szent Lászlója mint «drámai történetrajz». - Az egyéni vonások drámájában. - János lovag. - Költői nyelvezete. - A történeti dráma jelentősége Czakó drámaírói pályáján. - A plágium vádja. - Hugó Károly és Egy magyar királya. - Brutus és Lucretia. - Hugó Károly mint a kor bálványa. - A Világ színjátéka és ennek hatása íróinkra. - A Hugo-cultus csúnya befejezése 433

Szigligeti Ede és történeti drámái.
III. Szigligeti drámairodalmi jelentősége. - Munkásságának irányai. - Történeti drámái. - írói egyéniségének gyöngéi. - A viszonyok kedvezősége fellépése idejében. - Szontagh bírálatai. - Történeti drámáinak erényei és gyöngéi. - A romanticismus túlságai Dienesben és a Gyászvitézekben. - A fölületes dolgozás nyomai Vazulban. - A Pókaiak eszmei tartalma és az anyaság első szerepeltetése benne. - Aba mint Vazulja folytatása. - A jellemzés külsőségei. - A haladás elemei Bomildában. - Micbán családja excentricus meséje. - A félbolond Jeromos Ál-Endrében. - A gyors munka föltűnő nyomai a Korona és Kardban. - A véletlen túlságos szereplése Ciliéi Fridrikben. - Shakespearei hatások. - Gerő mint
a féltékenység tragcediája. - Összehasonlítása Othelloval. - Drámairodalmi jelentősége. - Shakespearei elemek Grittiben. - A hanyatlás nyomai Zách unokáiban. - Mátyás fia gyöngéi. - A plágium ügye. - II. Rákóczy F. fogsága korszerű jelentősége 496


II. kötet
A történelmi vígjáték.
I. Kovács Pál eljárási módja. - A Féltés gyötrelmeinek meséje. - Bánffy féltékenységének comicuma. - A novellisticus elem. - Gaáltól a Király Ludason és hatása korára, - Szigligeti Rózsája. - Bábelben az idegenszerű elemek. - Toldi vígjátéki vonásai. - Rózsa a kaczérkodó
özvegy. - A mese eldaraboltsága. - Bábel és Toldi fölültetése. - Kinizsi. - Bábel és a fecsegő tanácsnok rokon vonásai. - A kétfelé ágazó mese. - A coinpositio gyöngéi. - Vallottól A költő és király. - Az erkölcsöt sértő alapeszme. - A mese gyöngéi. - Vahot jogos megtámadtatása. - A történeti vígjáték kifejlődésének legfőbb akadálya 3
A politikai vígjáték és dráma művelői.

II. A korszerű eszmék befolyása drámaíróinkra. - Nagy Ignácz. - Az egyesülés eszméje az: Egyesnljünkben. - Korszerű vonatkozások. - A Tisztújítás és hatásának titka. - A fonákságok ellen intézett gúny. - A korszerű elem mellékes szerepe az Országgyűlési szállásban. - A Hestauratio és Nagy Ignácz Tiszt újítása. - Az irányzatosság elfajulása az Éljen a honiban. - A Nemesek hadnagya Kovács Páltól, mint a Tisztújítás ellenképe. - A haladó és maradó párt küzdelme Beöthy Követválasztásában. - Az egyenlőségi eszme elleni satira az Éljen az egyenlőségben. - «A terv» Mihályfi Józseftől. - A táblabírói politika egyetlen védelmezője: Eliássy István. - E politika bohózatos kigúnyolói: Szigeti, Dobsa, Obernyik. - A szegények sorsának hamis védelme a Főúr és pórban. - Rokon vonások közte és az Örökség alakjai közt. - A nemesség iránti idegenkedés. - A hitbizományok elleni harcz az Elsősz ti főttben. - Obernvik és gyülölete a nemesi osztály iránt. - E drámák értéke 22

A magyar bohózat és népszínmű.
III. A népies romantika drámairodalmunkban. - Csongor és Tünde. - Az eszményítetten népies mint a tündéri vígjátékok idegen elemeinek ellenszere. - Munkácsy János és Garabonczás diákja, meg 'Tündér Ilonája. - Gaal és Peleskei nótáriusa. - Hatásának titka. - A vén sas korrajzi elemei. - Balog István Mátyás diákja és Ludas Matyija. - Kovács Pál: Nők köztársasága. - Tóth Lőrincz: Alkonyatkor. - Beöthy Zsigmond és Kobor Istókja. - Az énekes elem Nagy Ignácz Argyrus királyfiában. - Döme G. Köcsmei Sárkánya. - A népszínmű csírái az első bohózatokban. - Átmenet a népszínműre. - Szigligeti jelentősége és reformjainak kedvező hatása. - Népszínműi elérnek Jakab J. Falusi lakadalmában. - A szökött katona és hatása korára. - A két pisztoly. - Uj elemek a Zsidóban, a Rab-ban és a Szekrény rejtelmeiben. - Költői elemek a Csikósban. - A történeti elem a Párbaj mint Istenit életben. - Liliomfi mint legjobb bohózatunk. - Szigligeti követői: Haray Viktor. Jókai, Szigeti, Vahot. - A karzati irány elharapódzása a népszínműben 56

A társadalmi vígjáték.
IV. Kisfaludy K. utánzói. - A Koszorú vígjátékírói. - Bors S. Őrangyala. - Zseni mint a saját carricaturája. - A Tanátsos eredetiségének kérdése. - S. Miklós Miklóstól a Nevelök mint magyarosítás. - Chalupka Vén szerelmese. - Szentiványi Márton. - A jurista és kis leáay Beöthytői. - Markhót Hűségóvó intézete. - Szontágh a magyarosítások divatja ellen. - Kovács Pál jellemzése. - Első vígjátékaiban a bohózatos elem túlsúlya. - A Thalia vígjátékjai, - A Koldusleány. - Éva asszony unokája. - Az elbűvöltek. - Legjobb orvosság a házasság. - A Kiadó lak és az Altalános örökös. - Az Egyetlen leány . - A Művészet hatalma. - A Nőtelen férj. - A novellistikus elem túlsúlya a vígjátékban. - A korszerű elem azokban. - Fáytól a Külföldiek és közös ház erényei és hibái. - A Fátyol titkai. - Katicza mint a legjobb vénleány-typus. - Csató Pál mint a társalgási vígjáték megalkotója. - A Megházasodtam
czímű vígjáték irodalomtörténeti jelentősége. - A Tolvaj mint első dalosvígjáték. - Gaál és a bohózatosság túlsúlya a Szerelem és champagneiben. - A Pazar fösvéngek. - Gereblye Márton alakja. - A Két Júlia gyöngéi.- - A Jaj nekem f gyönge leleménye. - Kotró Sára népies vonásai. - Nagy Ignácz és Sobrija népiessége. - Az Életuntak mint a jellemvígjátékok elseje. - A Vendégszerep mint «piece á tiroire». - A hanyatlás jelei a Vetélytársban. - Az Ármány és szerelem satirai és kortörténeti jelentősége. - Vahot J. és Farsangi iskolája. - A Sorsjáték erkölcstelen alapgondolata. - Találkozás az Orczy-kertben. - A Vén csapodár. - Izléstelenségei, túlságai. - Az Öreg és fiattal urcwsal elkövetett tréfa. - Degré Alajos jellemzése. - A kortörténeti eleui az Iparlovagban. - Az Eljegyzés álarcz alatt. - A Félreismert lángész. - Segítsünk egymásnak. -- Kortörténeti elemek a Vándorszinészekben és a Pasquillns. - Obernyik Károly. - A Nőteleti férj mint az Örökség alapgondolatának vígjátéki feldolgozása. - A plágium ügye. - Az Egy kis kaland és annak kényes helyzetei. - A fiatal nagynéne. - A «honi pomádé» túlságos szereplése vígjátékainkban 101

A tragoedia művelői.
A színi hatás, mint a drámai becs mértéke. - A tragoedia dilettáns művelői. - Nők a magyar drámairodalomban. - Vörösmarty és a Kincskeresők. - Kovácstól a Nyomor iskolája. - Az utolsó lovagdráma: Anya és vetélytárs. - Obernyik Messiása. - Czakó Zsigmond föltünése. -
A Kalmár és tengerész. - Drámai értéke és hatásának titka. - A Végrendelet szerkezeti hiányai és hatása. - A természetimádás Leonában. - Czakó betegjei. - A pessimistikus hang. - Megtámadói és magasztaléi. - A hanyatlás jelei a Könnyelműekben. - Vannak-e rokon vonások e dráma meg a Főúr és pór között? - Czakót megtámadják. - Rokon elemek eredeti drámáiban és egyetlen fordításában. - Czakó drámairodalmi jelentősége. - Hugó Károly első magasztaléi. - A Báró és bankár novellistikus elemei. - Magasztaléi. - A plágium eldöntetlen kérdése. - Hugó jellemzése 155

Drámairodalmunk a kiegyezés koráig.
I. Drámairodalmunk emelkedése a negyvenes évek végével. - Az írói díjak kérdése a Nemzeti színháznál. - Szigligeti drámai társasága. - Shakespeare-honosító társulat. - Shakespeare-fordításaink. - A szabadságharcz és leveretésének befolyása drámairodalmunkra. - A drámairodalom képviselője a Nemzeti színház. - Fönmaradásának fontossága. - A kor történeti drámáinak irodalmi jelentősége. - A történeti drámák 1850-1867. - A történeti hűség hiánya azokban. - Shakespearei nyomok az Egri nőben. - A korrajzi és drámai érték a Világ urában. - Béldi Pál gyöngéi. - Szigligeti többi drámáinak rövid jellemzése. - A Trónkereső irodalmi értéke. - Dobsa Guttenbergje, IV. Lászlója és I. Istvánja. - Jókaitól: Dalma, Manlius Sinister, Könyves Kálmán, Dózsa György és a Szigetvári Vértanuk. - A történeti hűség elleni vétség, a színszerűséget túlzó és hazafias elem drámáiban. - Khelonisz kortörténeti jelentősége. - Brankovics György. - A Velenczei /tölgy Erdélyitől. - A czigány-romantica Kövér Indianájában. - Bajza Zách Felicziánja. - Eredmények 199

A vígjátékírók.
II. A színszerűség hajhászata. - A drámai nyelv idegenszerűsége. - Szigligeti és vígjátékai 1850-1867. - A vaudeville elemei a Házassági három parancsban és Dalos Pistában. - Boliózatossáfifuk. - A Mama mint sálon vígjáték. - A jellemvígjáték felé törekvés a Fenn az ernyőben és a Nőuralomban. - A Nőuralom drámaíród almi jelentősége. - Kövér Lajos és vígjátékírói pályája. - Az első követelés; Cholera és nősteszély; Még titok bohózatos elemei. - A pikantéria az Estve és reggel tárgyában. - A Férj-elvek gyöngéi. - Forduló pont pályáján: a Csak kitartás; Egyik a kettő közül; a Hűség hűtlenségből czímű vígjátékai
nyomán. - Nőm meghalt. - Meg akarok halni. - Tehetségének legjobb alkotása: Hódítás falun. - Dobsa és vígjátékai. - Szigeti József és a bohózatos, mókázó elem vígjátékaiban. - Degré és Kovács Pál. - Elavult dolgok a Pál fordulásában. - Propter certum quoniam. - Fáy András Hulló virágai: A mátrai vadászat, Az időjós és a Régi szerelem. - Pompéry János és A telivér. - Greguss A. és a Lángész. - Korrajzi és satiricus elemek a Levélben. - Az új nemzedék. - A történeti vígjáték művelői 240

A népszínmű.
III. Régi és új irányok. - Szigeti József mint az új irány képviselője. - Népszínművei. - A szép juhász. - A vén bakancsos jelentősége és hatása korában. - Új elemek a népszínműben. - A Csizmadia mint kisértet. - Szigeti drámaírói jellemzése. - Szigligeti újabb népszínművei a műsoron. - A Czigány mint a kor hangulatának terméke. - A népdráma kiválása a népszínmű elemeiből. - Lelencz és irodalmi értéke. - Vahot Imre
mint a népszínműi külsőségek képviselője. - A népszínmű többi művelői. - A budai népszínház népszínművei. - A népszínmű az irodalomban. - Szathmáry Emil és Bernát Gáspár. - Dobó Katicza. - Tisztázatlan fogalmak a népszínmű körül 284

A társadalmi dráma.
IV. A melodrámák. -- Franczia elemek társadalmi drámáinkban. - Dobsa Brumon marquis-ja. - Bűn bűnt köret. - Hegedűs Lajos drámái. - Obernyik: Anya és vetélytársnője a szenvedélyek érdekes harcza. - A tanító-elem Kövér Gazdagság és Szegénység-ében. - Kövér Celesztinája regényessége. - A Szép marquisnö. - A Fény árnyai. - Irodalmi hatása és gyöngéi. - Szigligeti jelentősége. - Madách Imre 300

Madách és az Ember tragoedíája.
I. Madách ifjúsága, költői kísérletei. - Tragikus vonások életében. - Első drámái. - Szerelme, lemondása. - Új szerelem. - Elfogatása, szétdúlt családi boldogsága. - Pessímisticus hangulatok költeményeiben. - Az ember tragoediája alapszínei költészetében. - Megtisztulás. - A nő teremtetése. - Éjféli gondolatok. - Testvére emlékezete. - Megnyugvás a sorsban. - Az egyéni fájdalom «műtárgyivá» lesz 315

II. Politikai helyzet. - Bizalom a jövőben. - Az ember tragoediája bemutatása. - Első ismertetői: Szász Károly és Erdélyi János. - A költő levele. - Az eredeti conceptió átalakulása. - A hangulat az Ember tragoediájában. - Luczifer szerepe. - A küzdő Adám. - A tragicum Ádám sorsában. - Az első három és az utolsó szín kapcsolata. - Az alkotás
művészete az egyes képekben. - A képek természetes átmenetei. - Ádám és Éva küzdelme az élet harczában. - Tudatosság és psychologiai mélység az egyes képekben. - A kétségbeejtés szándoka Luczifer tetteiben. - A női eszmény Ádám oldala mellett. - A megtisztulás folyamata Ádám lelkében. - Rokon vonások családi tragoediájával. - Az álomkép szerepe Ádám álmában. - A mult és jövő gondolatának találkozása. - A megsemmisülés gondolata. - A vigasztaló eszme és Luczifer végső erőmegfeszítése. - Ádám ébredése. - Éva miként szerepel az álomban? - Ingadozások a eompositióban. - Luczifer bukása és Ádám kilátásai. - Az ember tragoediája világirodalmi jelentősége 331

Visszatekintés.
Iskolai drámáink közrehatása. - A színészet és drámairodalom párvonalos fejlődése. - A Nemzeti színház fontossága drámairodalmunk szempontjából. - Az Akadémia és színpadi műsor. - Az idegen drámák. - Eredmények. - Színi kritikánk kezdetlegessége. - Az 1850-67-ig terjedő kor befolyása drámánkra. - Erkölcsi sikerek 372

Függelék 383

Témakörök