A magyar dráma története 1867-től 1896-ig II. (töredék)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Több év telt el immár, hogy ennek a munkának első része megjelent.
A jelen kötet történeti anyaga közvetlenül csatlakozik az előbbihez, s ha a két rész egyszerre jelenik meg, a szerző...
Tovább
Előszó
Több év telt el immár, hogy ennek a munkának első része megjelent.
A jelen kötet történeti anyaga közvetlenül csatlakozik az előbbihez, s ha a két rész egyszerre jelenik meg, a szerző fölöslegesnek is vélte volna a második kötet külön bevezetését. Így azonban egy-két kapcsolómondatot lát szükségesnek ideiktatni.
A munka a magyar drámaírás történetét a kiegyezéstől a millenniumig öleli fel. Ezt a harmincesztendős időszakaszt két alsóbb korszaka tagoltuk. A tárgyalt évtizedek alatt ugyanis olyan mélyreható változásokon, olyan lényegbeli fejlődésen ment át a magyar színmű, hogy meg nem szakított, caesure nélküli bemutatása könnyen összefolyó lehetett volna, s nem hangsúlyozta volna eléggé azokat a különbségeket, amelyek a nyolcvanas évek előtti és az 1880 után következő esztendők között mutatkoznak.
1880-ban - érdekes találkozással - két drámai műfaj szökkent szárba. A társadalmi színmű és az operett. Nem mintha ezeknek a műfajoknak nem lettek volna a magyar irodalomban eddig is előzményeik. Voltak törekvések mind a két irányban előbb is, ám ezek a kezdeti próbálkozások az 1880-as évek utáni termékekhez csak mint praehistoricum viszonylanak.
Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS A MÁSODIK KÖTETHEZ 1-2
A TÁRSADALMI DRÁMA 3-118
I. Csiky Gergely társadalmi drámái 3-29
A proletárok, Cifra nyomorúság, Anna, A Stomfay-család, Bozóti Márta, Cecil házassága, A sötét pont, A vasember, Divatkép, Örök törvény, Az atyafiak: 3-23. l. - Csiky Gergely jelentősége a magyar társadalmi színműírás területén; jelességei és fogyatkozásai: 23-29. l.
II. Csiky Gergely kortársai és követői 30-65
Bercsényi Béla: 30-32. l. - Ábrányi Emil: 32-34. l. - Szigeti József (Rang és mód): 34-35. l. - Ifj. Ábrányi Kornél: 35-37. l. - Méray Horváth Károly: 38-39. l. - Jókai Mór: 39-40. l. - Beniczkyné Bajza Lenke: 40-41. l. - Karczag Vilmos: 42.-45. l. - Dóczi Lajos: 45-46. l. - Kabos Ede: 46-49. l. - Almási Tihamér: 49-50. l. - Váradi Antal: 50. l. - Gerő Ödön: 50-52. l. - Herczeg Ferenc (A dolovai nábob leánya, Honthy háza): 52-56. l. - Kampis János: 56-57. l. - Kisebb jelentőségű társdalmi színművek (Gabányi Árpád, Torkos László, Bartha
Miklós, Margitay Dezső, Thury Zoltán, Szomori Dezső stb.) : 57-65. l.
III. A társadalmi vígjáték és bohózat 65-106
Csiky Gergely társdalmi vígjátékai és bohózatai (Mukányi, Kaviár, Buborékok, A jó Fülöp, A nagymama): 66-75. l. - Bérezik Árpád: 75-82. l. - Gabányi Árpád: 82-87. l. - Váradi Antal: 87-88. l. - Almási Tihamér: 88-90. l. - Murai Károly: 90-92. l. - Rákosi Jenő: 92-95. l. - Jókai Mór: 95. l. - Festetich Andor: 96. l. - Bartók Lajos: 96-97. l. - Méray Horváth Károly 97-98. l. - Szemere Attila: 93. l. - Ifj. Szász Károly: 98-99. l. - Szécsi Ferenc: 99-100. l. -
Herczeg Ferenc (A három testőr) : 100-101. l. - Muzslai János: 101. l. - Kisebb jelentőségű társadalmi vígjátékok és bohózatok (Pulszky Ferenc, Torkos László, Gárdonyi Géza stb.): 101-106. l.
IV. Egyfelvonásos vígjátékok 106-111
(Kürthy Emil, Hetényi-Hevesi, Szigeti József stb.)
V. Monológok 112-118
A drámában szereplő monológ s a monológ mint önálló műfaj. A monológ elmélete: 112-116. l. - Az önálló monológ művelői: 116-118. l.
A TÖRTÉNETI DRÁMA 119-190
I. A történeti komoly dráma 119-164
A történeti dráma hanyatlása: 119-120 l. - Rákosi Jenő tragikumfelfogása: 120-121. l. - Rákosi Jenő történeti drámái (Endre és Johanna, István vezér, stb.): 121-129. l. - Csiky Gergely történeti drámái: 129-135. l. - Szász Károly: 135-138. l. - Váradi Antal: 138-141. l. - Somló Sándor: 141-143. l. - Bartók Lajos: 143-147. l. - Jókai Mór: 147-150. l. - Csepreghy Ferenc: 150. l. - Abonyi Árpád: 150-151. l. - Koroda Pál: 151-152. l. - Gabányi Árpád: 152-154. l. - Verő György: 154-155. l. - Kisebb jelentőségű történeti komoly drámák (Szász Gerő, Kemény Endre, Molnár György, E. Kovács Gyula, Varsányi Gyula, Prém József stb.): 155-164. l.
II. Drámai költemények 164-176
Mi a drámai költemény? 164-165. l. - Torkos László: 165-166 l. - Londesz Elek: 166. l. - P. Szathmáry Károly (Az asszony komédiája): 166-170. l. - Tábori Róbert: 171. l. - Végh István: 171-172. l. - Gárdonyi Géza: 173. l. - Palágyi Lajos: 173. l. - Kisebb jelentőségű drámai költemények: 174-176. l.
III. A történeti vígjáték 176-190
Az újromantika és a történeti vígjáték: 176. l. - Ábrányi Kornél: 177. l. - Somló Sándor: 178-179. l. - Dóczi Lajos (Az utolsó szerelem, Széchy Mária): 179-183. l. - Csiky Gergely: 184-186. l. - Jókai Mór: 186-187. l. - Gabányi Árpád: 187-188. l. - Kisebb jelentőségű történeti vígjátékok: 188-189. l. - Újromantikus vígjátékok (Somló Sándor): 189-190. l.
A NÉPSZÍNMŰ 191-267
A népszínű hanyatlása és sablonná merevedése, a merészebb próbálkozások ritkasága, kevés népdráma-kísérlet 191-195
Lukácsy Sándor: 196-200. l. - Margitay Dezső: 200-203. l. - Almási Tihamér: 203-208. l. - Rátkay László (Felhő Klári stb.): 208-213. l. - Gabányi Árpád: 213-214. l. - Csepreghy Ferenc: 214-215. l. - Bérezik Árpád: 215-217. l. - Győry Vilmos: 217-219. l. - Csiky Gergely: 219-221. l. - Vidor Pál: 222-226. l. - Kazaliczky Antal: 226-227. l. - Szigeti József: 227-228. l. - Follinusz Aurél: 228. l. - Makróczy János: 229-231. l. - Gerő Károly: 232-236. l. - Rákosi Jenő (Magdolna stb.): 236-240. l. - Klárné Angyal Ilka: 240-242. l. -
Jakab Ödön: 242-243. l. - Abonyi Lajos: 243-246. l. - Abonyi Árpád: 246-247. l. - Rónaszéky Gusztáv: 247-248. l. - Karczag Vilmos: 248-249. l. - Beniczkyné Bajza Lenke: 249. l. - Jókai Mór: 250-250-251. l. - Bokor József: 251-252. l. - Szalóky Elek: 253-254. l.
Kisebb jelentőségű népszínművek 254-267
(Moldován Gergely, Deréki Antal, Hetényi Béla, Kise Mihály, Madarász Ernesztin, Molnár György, Edvi Illés Károly, Balla Kálmán, Dankó Pista, Tőrös Tivadar, Pintér Imre Bth.): 254-267. l.
ALSÓBBFAJÚ DRÁMAI MŰVEK 268-317
I. Az operett 268-298
Lukácsy Sándor: 268-270. l. - Rákosi Jenő: 260-277. l. - Csepreghy Ferenc: 278. l. - Szigeti József: 279-281. l. - Deréki Antal: 281. l. - Jókai Mór: 281-282. l. - Csiky Gergely: 282-284. l. - Rajna Ferenc: 284-285. l. - Radó Antal: 285. l. - Rothauser Miksa, Dóczi Lajos, Vidor Pál: 286. l. - Megyeri Dezső: 287-288. l. - Bokor József: 288-289. l. - Verő György: 289-290. l. - Márkus József: 290. l. - Kisebb jelentőségű operettek (Kemény Endre, Csengey Gusztáv, Kyss Géza, Sziklay János, Kövessy Albert, Gárdonyi Géza, Beöthy László, Rónaszéky Gusztáv, Gyalui Farkas stb.) : 291-298. l.
II. Az életkép 299-317
Rákosi Jenő: 299-300. l. - Klárné Angyal Ilka: 300-301. l. - Bérezik Árpád: 301-302. l. - Almási Tihamér: 302-303 l. - Jókai Mór: 303-304. l. - Rákosi Viktor és Szécsi Ferenc: 304-305. l. - Liszka Béla: 305. l. - Bartók Lajos: 305-306. l. - Pusztay Béla: 306-308. l. - Lukácsy Sándor: 308-309. l. - Kövessy Albert: 309-310. l. - Gerő: Károly: 310-312. l. - Ruttkay György: 312. i. - Beöthy László: 312-313. l. - Kisebb jelentőségű életképek (Deréky Antal, Vértessy Arnold, Rónaszéky Gusztáv, Kazaliczky Antal, Hetényi Béla stb.): 313-317. l.
BEFEJEZÉS 318-330
Áttekintés a kiegyezés és a millennium közötti évtizedek magyar drámai fejlődésén.
Drámai műfajok felvirágzása és elhervadása. A polgárság mint az új dráma mecénása. A polgárság igényei. Realizmus. A francia társadalmi dráma nagy hatása a magyar színműírásra. Technikai fejlődés. Fel vonás-hely egység. Dialógus. A főváros vezető szerepe. Budapesti színházak. Színház és sajtó.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A II. KÖTETHEZ 331-368 - 372