A magyar dráma története 1867-től 1896-ig I-II.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Régi megállapítása irodalomtörténetírásunknak, hogy a magyar költészet a fajfenntartás költészete. A magyarság a maga nemzeti létét évszázadokon keresztül szinte gyökerében érezte megtámadottnak,...
Tovább
Előszó
Régi megállapítása irodalomtörténetírásunknak, hogy a magyar költészet a fajfenntartás költészete. A magyarság a maga nemzeti létét évszázadokon keresztül szinte gyökerében érezte megtámadottnak, nagyon érthető tehát, hogy irodalma is ezt a főérzést tükrözi. Érthető, hogy ha a magyar nem akart a Keletről és Nyugatról ellene irányult támadások következtében elbukni, - állandó védelmi vagy ellentámadásszerű magatartást kellett magára kényszerítenie. Ez a magatartás mutatkozik meg mint uralkodó érzés, mint vezető elv költészetében is.
Ennek az érzésnek középponti mivolta okozza, hogy a magyar költészet sokkal inkább politikai ízű költészet, mint más nép irodalma. Ez a megállapítás azonban nem akar annyit jelenteni, hogy költészetünk a pártpolitika kicsinyesebb korlátai között rekedt meg, hanem azt, hogy a magyar közéletnek legvezetőbb eszméi, legkorszakosabb célkitűzései mutatkoznak meg benne. A magyar poézis - éppen mivel állandóan a nemzeti lét vagy nemlét kérdésein borong - nem intézhető el a „politisches Lied garstiges Lied" lesújtó értékelésével. Olyan mélységekig és magasságokig - a fajféltés tragikus mélységéig s a nemzetül élni akarás heroikus magasságáig - jut el, ameddig nem tud hatolni egyetlen más európai nemzet hazafias költészete sem.
Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS 1-13
A magyar irodalom új iránya a kiegyezés után: 1-3. 1. - A drámai műfajok általános jellege a kiegyezés utáni irodalmunkban: 3-7. 1. - Az újabb színműírás formai sajátságai (szerkezet, dialógus, monológ, félre): 7-10. 1. - Az újabb színpadi technika: 10-12. 1. - Az
1880-as év mint választóvonal: 12-13. 1.
ÚJKORSZAK - ÚJ SZÍNHÁZAK 14-40
A fővárosi színészet differenciálódása: 14-15. 1. - Népszínházi eszme: 14-15. 1. - Molnár
György Budai Népszínháza: 16-20. 1. - Népszínházi kísérletek Molnár György után: 21-
23. 1. - Miklósy Gyula Istvántéri Színháza: 23-25. 1. - A pesti Népszínház: 26-28. 1 - Az opera kiválása a Nemzeti Színházból: 28. 1. - Feleki Miklós színházi vállalkozása: 28-30.
1. - A fővárosi német színészet megszűnése: 30-31. 1. - A Vígszínház megalapítása: 31-
35. 1. - A német színészet újra próbálkozik: 35-36. 1. - Mulatóhelyek: 36 1. - Külvárosi
színházak: 36-37. 1. - A Nemzeti Színház vezetése 1867-1896: 37-38. 1. - Vidéki színészet: 38-39. 1. - Műkedvelők: 39-40. 1.
A TÖRTÉNETI DRÁMA 41-113
I. A történeti komoly dráma 41-91
A történeti dráma az új korszakban: 41-43. 1. - Szigligeti Ede: 43-58. 1. - Jókai Mór: 58-63. 1. - Szász Károly, Szigeti József: 63-65. 1. - Csiky Gergely: 65-68. 1. - Bérezik Árpád: 68-69. 1. - Rákosi Jenő: 69-72. 1. - Dóczi Lajos: 72-73. 1. - Jósika Kálmán br.: 74-77. 1. - Egerváry P. Ödön, P. Szathmáry Károly, Horváth Miklós br., Farkas Albert, Zichy Géza gr.: 77-82. 1. - Csepreghy Ferenc: 81-84. L - Váradi Antal: 84-87. 1. - Kisebb jelentőségű történeti drámaírók: 87-91. 1.
II. Drámai költemények (Kaas Ivor br., Koroda Pál, Hollósy István) 92-97
III. A történeti vígjáték 97-113
A történelem és a vígjáték viszonya: 97-99. 1. - Éjszaki Károly: 99-100. 1. - Szigligeti Ede: 101-104. 1. - Kazár Emil: 104-105. 1. - Rákosi Jenő: 105-110. 1. - Kisebb jelentőségű történeti vígjátékok: 110-112. 1.
AZ ÚJROMANTIKUS SZÍNMŰ 114-148
Az újromantika feltűnése a magyar drámairodalomban: 114-118. 1. - Éjszaki Károly: 118-
120. 1. - Rákosi Jenő: 120-128. 1. - Dóczi Lajos: 128-132. 1. - Csepreghy Ferenc: 132-
134. 1. - Ifj. Ábrányi Kornél: 134-135. 1. - Csiky Gergely: 135-140. 1. - Beksics Gusztáv: 140-141. 1. - Bartók Lajos: 141-143. 1. - Váradi Antal: 144-147. 1. - Kemény Endre br.: 147-148. 1.
A TÁRSADALMI DRÁMA 140-235
I. A társadalmi komoly dráma 140-189
A magyar társadalmi dráma lassú fejlődésének okai ós régibb művelői: 140-154. 1. -
Szigligeti Ede: 155-157. 1. - Rákosi Jenő: 157-160. 1. - Társadalmi drámák 1868-1870:
160--162. 1. - A francia társadalmi dráma sajátságai és hatásuk a magyar irodalomra: 163-166. 1. - Jósika Kálmán br.: 166-170. 1. - Toldy István: 170-175. 1. - Kazár Emil,
Almási Tihamér: 175-177. 1. - Pályázat társadalmi színművekre: 177-179. 1. - Bercsényi
Béla: 179-182. 1. - Váradi Antal, Kovács Pál, Kemény Endre br.: 181-185. 1. - Kisebb jelentőségű társadalmi drámák: 185-189. 1.
II. A társadalmi vígjáték 189-207
Rajkai Fribeisz István, Éjszaki Károly: 190. 1. - Szigligeti Ede: 191-194. 1. - Szarvas Gábor, Bartalus István: 195-196. 1. - Bérezik Árpád: 196-198. 1. - Ábrányi Emil: 198. 1. - Tóth Kálmán: 199-200. 1. - Csiky Gergely: 200-202. 1. - Acsády Ignác, Csepreghy Ferenc, Degré Alajos: 202-204. 1. - Bohózatba hajló vígjátékok: 204-205. 1. - Kisebb jelentőségű vígjátékok: 205-207. 1.
III. Politikai vígjátékok 207-223
Bérezik Árpád: 208-212. 1. - Bulyovszky Gyula: 212-214.1. - Tóth Kálmán: 215-217.1. - Toldy István: 217-222. 1. - Kisebb jelentőségű politikai vígjátékok: 222-223. 1.
IV. Egyfelvonásos vígjátékok 224-238
A NÉPSZÍNMŰ 238-308
A magyar népszínmű a kiegyezés előtt 238-243
I. 1867-től A falu rosszáig 243-267
A népszínműírói kedv fellendülése a hetvenes évek elején: 243-244. 1. - Szigligeti Ede és
Balázs Sándor: 244^-248. 1. - Kísérletek a népdráma irányában (Abonyi Lajos, Berezik Árpád, Rákosi Jenő, Toldy István) : 249-259. 1. - Vahot Imre, Kazár Emil: 259-262. 1.
- Kisebb jelentőségű népszínművek A falit rossza előtt: 262-264. 1. - A falu rossza pályatársai (Margitay Dezső, Abonyi Lajos népszínműve) : 264-267. 1.
II. Tóth Ede és Csepreghy Ferenc 268-283
Tóth Ede jelentősége a műfaj fejlődésében 268-278
Csepreghy Ferenc népszínművei 278-283
III. A magyar népszínmű Tóth Ede és Csepreghy után 284-308
Tóth E. és Csepreghy hatása alatt dolgozó írók: Lukácsy Sándor, Győry Vilmos és egyes
kisebb jelentőségű írók: 284-294. 1. - A félig népies népszínmű művelői (Szigligeti Ede, ifj. Ábrányi Kornél, Tóth Kálmán, Lukácsy Sándor) : 294-300. 1. - Történeti népszínművek
írói (Szigeti József, Abonyi Lajos, Varga János) : 300-303. 1. - A nemzetiségi népszínmű:
303. 1. - Népdrámával kísérletezők Tóth Ede után (K. Papp Miklós, Gabányi Árpád, Szigeti
József) : 302-307. 1. - Verses népszínmű: 307-308. 1.
ALSÓBBFAJÚ DRÁMAI MŰVEK 309-351
Az alsóbb fajok jelentősége a drámairodalomban 309-310
I. Látványosságok, életképek, bohóságok, aktualitások 310-322
A Budai Népszínház e nemű darabjai: 310-318. 1. - Az Istvántéri Színház e nemű darabjai: 323-329. 1. - A pesti Népszínház e nemű darabjai (Csepreghy Ferenc) : 323-329. 1. - Kisebb jelentőségű írók és művek: 329-332. 1.
II. Az operett 332-351
Az operett keletkezése és műfaji lényege: 332-335. 1. - Az operett megjelenése magyar földön: 335-338. 1. - Az első magyar operettek: 338-349. 1. - Vidéken játszott operettek: 349-350. 1.
ZÁRSZÓ AZ I. KÖTETHEZ 352
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ AZ I. KÖTETHEZ 353-379
BEVEZETÉS A MÁSODIK KÖTETHEZ 1-2
A TÁRSADALMI DRÁMA 3-118
I. Csiky Gergely társadalmi drámái 3-29
A proletárok, Cifra nyomorúság, Anna, A Stomfay-család, Bozóti Márta, Cecil házassága, A sötét pont, A vasember, Divatkép, Örök törvény, Az atyafiak: 3-23. l. - Csiky Gergely jelentősége a magyar társadalmi színműírás területén; jelességei és fogyatkozásai: 23-29. 1.
II. Csiky Gergely kortársai és követői 30-65
Bercsényi Béla: 30-32. l. - Ábrányi Emil: 32-34. l. - Szigeti József (Rang és mód): 34-35. l. - Ifj. Ábrányi Kornél: 35-37. l. - Méray Horváth Károly: 38-39. l. - Jókai Mór: 39-40. l. - Beniczkyné Bajza Lenke: 40-41. l. - Karczag Vilmos: 42.-45. l. - Dóczi Lajos: 45-46. l. - Kabos Ede: 46-49. l. - Almási Tihamér: 49-50. l. - Váradi Antal: 50. l. - Gerő Ödön: 50-52. l. - Herczeg Ferenc (A dolovai nábob leánya, Honthy háza): 52-56. l. - Kampis János: 56-57. l. - Kisebb jelentőségű társadalmi színművek (Gabányi Árpád, Torkos László, Bartha
Miklós, Margitay Dezső, Thury Zoltán, Szomori Dezső stb.) : 57-65. l.
III. A társadalmi vígjáték és bohózat 65-106
Csiky Gergely társdalmi vígjátékai és bohózatai (Mukányi, Kaviár, Buborékok, A jó Fülöp, A nagymama): 66-75. l. - Bérezik Árpád: 75-82. l. - Gabányi Árpád: 82-87. l. - Váradi Antal: 87-88. l. - Almási Tihamér: 88-90. l. - Murai Károly: 90-92. l. - Rákosi Jenő: 92-95. l. - Jókai Mór: 95. l. - Festetich Andor: 96. l. - Bartók Lajos: 96-97. l. - Méray Horváth Károly 97-98. l. - Szemere Attila: 93. l. - Ifj. Szász Károly: 98-99. l. - Szécsi Ferenc: 99-100. l. -
Herczeg Ferenc (A három testőr) : 100-101. l. - Muzslai János: 101. l. - Kisebb jelentőségű társadalmi vígjátékok és bohózatok (Pulszky Ferenc, Torkos László, Gárdonyi Géza stb.): 101-106. l.
IV. Egyfelvonásos vígjátékok 106-111
(Kürthy Emil, Hetényi-Hevesi, Szigeti József stb.)
V. Monológok 112-118
A drámában szereplő monológ s a monológ mint önálló műfaj. A monológ elmélete: 112-116. l. - Az önálló monológ művelői: 116-118. l.
A TÖRTÉNETI DRÁMA 119-190
I. A történeti komoly dráma 119-164
A történeti dráma hanyatlása: 119-120 l. - Rákosi Jenő tragikumfelfogása: 120-121. l. - Rákosi Jenő történeti drámái (Endre és Johanna, István vezér, stb.): 121-129. l. - Csiky Gergely történeti drámái: 129-135. l. - Szász Károly: 135-138. l. - Váradi Antal: 138-141. l. - Somló Sándor: 141-143. l. - Bartók Lajos: 143-147. l. - Jókai Mór: 147-150. l. - Csepreghy Ferenc: 150. l. - Abonyi Árpád: 150-151. l. - Koroda Pál: 151-152. l. - Gabányi Árpád: 152-154. l. - Verő György: 154-155. l. - Kisebb jelentőségű történeti komoly drámák (Szász Gerő, Kemény Endre, Molnár György, E. Kovács Gyula, Varsányi Gyula, Prém József stb.): 155-164. l.
II. Drámai költemények 164-176
Mi a drámai költemény? 164-165. l. - Torkos László: 165-166 l. - Londesz Elek: 166. l. - P. Szathmáry Károly (Az asszony komédiája): 166-170. l. - Tábori Róbert: 171. l. - Végh István: 171-172. l. - Gárdonyi Géza: 173. l. - Palágyi Lajos: 173. l. - Kisebb jelentőségű drámai költemények: 174-176. l.
III. A történeti vígjáték 176-190
Az újromantika és a történeti vígjáték: 176. l. - Ábrányi Kornél: 177. l. - Somló Sándor: 178-179. l. - Dóczi Lajos (Az utolsó szerelem, Széchy Mária): 179-183. l. - Csiky Gergely: 184-186. l. - Jókai Mór: 186-187. l. - Gabányi Árpád: 187-188. l. - Kisebb jelentőségű történeti vígjátékok: 188-189. l. - Újromantikus vígjátékok (Somló Sándor): 189-190. l.
A NÉPSZÍNMŰ 191-267
A népszínű hanyatlása és sablonná merevedése, a merészebb próbálkozások ritkasága, kevés népdráma-kísérlet 191-195
Lukácsy Sándor: 196-200. l. - Margitay Dezső: 200-203. l. - Almási Tihamér: 203-208. l. - Rátkay László (Felhő Klári stb.): 208-213. l. - Gabányi Árpád: 213-214. l. - Csepreghy Ferenc: 214-215. l. - Bérezik Árpád: 215-217. l. - Győry Vilmos: 217-219. l. - Csiky Gergely: 219-221. l. - Vidor Pál: 222-226. l. - Kazaliczky Antal: 226-227. l. - Szigeti József: 227-228. l. - Follinusz Aurél: 228. l. - Makróczy János: 229-231. l. - Gerő Károly: 232-236. l. - Rákosi Jenő (Magdolna stb.): 236-240. l. - Klárné Angyal Ilka: 240-242. l. -
Jakab Ödön: 242-243. l. - Abonyi Lajos: 243-246. l. - Abonyi Árpád: 246-247. l. - Rónaszéky Gusztáv: 247-248. l. - Karczag Vilmos: 248-249. l. - Beniczkyné Bajza Lenke: 249. l. - Jókai Mór: 250-250-251. l. - Bokor József: 251-252. l. - Szalóky Elek: 253-254. l.
Kisebb jelentőségű népszínművek 254-267
(Moldován Gergely, Deréki Antal, Hetényi Béla, Kise Mihály, Madarász Ernesztin, Molnár György, Edvi Illés Károly, Balla Kálmán, Dankó Pista, Tőrös Tivadar, Pintér Imre Bth.): 254-267. l.
ALSÓBBFAJÚ DRÁMAI MŰVEK 268-317
I. Az operett 268-298
Lukácsy Sándor: 268-270. l. - Rákosi Jenő: 260-277. l. - Csepreghy Ferenc: 278. l. - Szigeti József: 279-281. l. - Deréki Antal: 281. l. - Jókai Mór: 281-282. l. - Csiky Gergely: 282-284. l. - Rajna Ferenc: 284-285. l. - Radó Antal: 285. l. - Rothauser Miksa, Dóczi Lajos, Vidor Pál: 286. l. - Megyeri Dezső: 287-288. l. - Bokor József: 288-289. l. - Verő György: 289-290. l. - Márkus József: 290. l. - Kisebb jelentőségű operettek (Kemény Endre, Csengey Gusztáv, Kyss Géza, Sziklay János, Kövessy Albert, Gárdonyi Géza, Beöthy László, Rónaszéky Gusztáv, Gyalui Farkas stb.) : 291-298. l.
II. Az életkép 299-317
Rákosi Jenő: 299-300. l. - Klárné Angyal Ilka: 300-301. l. - Bérezik Árpád: 301-302. l. - Almási Tihamér: 302-303 l. - Jókai Mór: 303-304. l. - Rákosi Viktor és Szécsi Ferenc: 304-305. l. - Liszka Béla: 305. l. - Bartók Lajos: 305-306. l. - Pusztay Béla: 306-308. l. - Lukácsy Sándor: 308-309. l. - Kövessy Albert: 309-310. l. - Gerő: Károly: 310-312. l. - Ruttkay György: 312. i. - Beöthy László: 312-313. l. - Kisebb jelentőségű életképek (Deréky Antal, Vértessy Arnold, Rónaszéky Gusztáv, Kazaliczky Antal, Hetényi Béla stb.): 313-317. l.
BEFEJEZÉS 318-330
Áttekintés a kiegyezés és a millennium közötti évtizedek magyar drámai fejlődésén.
Drámai műfajok felvirágzása és elhervadása. A polgárság mint az új dráma mecénása. A polgárság igényei. Realizmus. A francia társadalmi dráma nagy hatása a magyar színműírásra. Technikai fejlődés. Fel vonás-hely egység. Dialógus. A főváros vezető szerepe. Budapesti színházak. Színház és sajtó.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A II. KÖTETHEZ 331-368