A magyar dráma az ezredfordulón

Fülszöveg

Az 1989-90-es rendszerváltozás Magyarországon a színházi struktúrát nem változtatta meg, a könyvkiadás szerkezete azonban jelentősen átalakult. A kortárs dráma fórumai, a színház és a könyvkiadás eltérő feltételrendszerek közé kerültek. A szűk drámapublikációs lehetőségek ellenére a magyar színház mégsem nélkülözte a kortárs magyar drámát. Az ezredforduló körüli évtizedekben évadonként mintegy húsz-huszonöt - irodalmi szempontból számottevő - új magyar dráma került színre. A könyv ebből a drámatermésből merít, a bevezető fejezetben áttekintést adva a korszak fontosabb színpadi szerzőiről és főbb műveikről, az utána következő tizennégy drámaíróportrén keresztül pedig - anélkül, hogy extenzív seregszemlére törekedne - bemutatja az elmúlt két és fél évtized kortárs magyar drámairodalmának legjelentősebb, legszínvonalasabb rétegét, ismertetve és elemezve mintegy száz színdarabot. A szerző egy korábbi munkájában az előző korszak, az 1960-as,'70-es,'80-as évek magyar drámairodalmát vizsgálta. A jelen kötet az említett mű, a Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig (1997) című könyv folytatásának is tekinthető.
P. Müller Péter további könyvei: A groteszk dramaturgiája (1990), Sopianae színpadain (1992), Central European Playwrights (1996), Hamlettől a Hamletgépig (2008), Od rituala do medija (2009), Test és teatralitás (2009), A maszktóla_halálszínházig (2010). Vissza