kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 168 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából, Budapest. |
I. fejezet | 1 |
A politika és tudomány viszonya | |
Minden átalakulása eszmére vezethető vissza | |
Franczia doctrinairek | |
Szalay és barátai | |
Az értelmi szinvonal Magyarországon | |
A bölcsészeti szellem hiánya | |
Kossuth a politikai pályáról | |
Szabadelvűség és democratia | |
A doctiranirek módszere | |
II. fejezet | 12 |
A nagy szellem sokasága | |
Széchenyi és Kossuth iránya | |
Kossuth nincs tisztában czéljaival | |
Izgatásának egyetlen szilárd pontja a megye | |
Nem veszi észre a megyei mindenhatóságban jelentkező anarchiát | |
A népképviseletre izgatás és megyei politika mindvégig ellentétet képez Kossuth agitatiójában | |
III. fejezet | 26 |
Deák Ferencz | |
IV. fejezet | 46 |
A doctrinair-csoport tagjai | |
A munkatársak: Pulszky Ferenc, Tóth L., Gorove I., stb. | |
A táborkar | |
Szalay Eötvös, Csengery, Trefort, Kemény | |
Az első kisérletek | |
"Themis", "Budapesti Szemle" | |
Jellemzés publicistikai szempontból | |
A centralisták elnyerik a "Pesti Hirlap" szerkesztését | |
V. fejezet | 58 |
A "Pesti Hirlap" nagy szerepe | |
A különböző szerkesztés alatt különböző feladatai | |
A magyar sajtó kezdetleges állapota | |
Megyei közvélemény | |
Kossuth Pestre centralizálja a "Pesti Hirlap" által a közvéleményt | |
Megteremti a magyar hirlapirói stylt | |
A "Pesti Hirlap" által a közvéleményt | |
Megteremti a magyar hirlapirói stylt | |
A "Pesti Hirlap" szerkesztési módjai. Kossuth és Szalay idejében | |
Kossuth bucsuja | |
Az "idegen" kezek | |
"Pesti Hirlap" munkatársai a legkiválóbb szerepre jutnak | |
VI. fejezet | 68 |
A doctrianirek vállalatának merészsége | |
Miért lett a megye az alkotmány bástyájává s a nemzeti kegyelet tárgyává? | |
A centralisták tervszerüleg járnak el | |
A nemzeti genius birálat alatt | |
A visinertiae | |
Különbség a megyei önkormányzat és az autonomia között | |
A centralisták az utóbbínak hivei | |
A tulságos centralizáció vádját visszautasitják | |
VII. fejezet | 79 |
Pulszky Ferencz a doctrianirek ellen | |
A modor kérdése | |
A centralisták nem akarták lerombolni az alkotmány garantiáit | |
Eötvös, Csengery, Szalay nyilatkozata | |
Szemere beszéde | |
Csengery megjegyzései | |
A "Reform" | |
A következetlenség vádja Eötvös ellen | |
VIII. fejezet | 88 |
Müködésük általános jellege | |
A doctrinairség vádja | |
Szalay válasza | |
Politikai kérdéseket alkotmánytanok szempontjából tárgyalnak | |
Az utánzás vádja | |
Szalay és Trefort védelme | |
Az európai irány | |
IX. fejezet | 99 |
Fejtegetéseik központja | |
A parlament | |
Az agrarius kérdések demokratikus alapon | |
A franczia parlament | |
A földbirtokos-törvények hatása a politikára és társadalomra | |
A középnemesség. Szalay kijelöli átalakulásunk irányát | |
X. fejezet | 110 |
A képviseleti rendszer tekintetében való általános tájékozatlanság | |
Eötvös, Szalay, Kemény veszik át az oktatás szerepét | |
Kifejtik az irány elveket | |
Általános szavazat | |
Census | |
Kettős választási rendszer | |
Harcz a radicalisok és conservativek szövetsége ellen | |
A támadást Kemény vezeti | |
Az értelmiség általános szavazata | |
A földbirtok megtartja főlényét | |
XI. fejezet | 119 |
A követi utasítás és verificatio kérdései | |
Szalay és barátaink álláspontja és küzdelmei. Az országgyűlésnek felszabaditása a megye hatalma alól | |
Eszméink diadala | |
XII. fejezet | 127 |
Minden kérdés a parlamentaris kormány szempontjából való tárgyalása kiterjed még a szabadság kérdéseire is | |
Egyéni szabadság | |
Codificato | |
Esküdszék | |
A doctrinaireknek a közgazdaság terén elfoglalt álláspontja | |
Közös vámterület | |
Védegylet | |
Ausztria és Magyarország közt létező közös ügyek | |
Községrendezés | |
XIII. fejezet | 140 |
Az eredmények | |
Az ellenzéki nyilatkozat létrejötte | |
Parlamentarismus és miniszteri felelősség | |
A doctrinairek diadala | |
A census | |
Deák Ferencz | |
A doctrinairek hasztalan küzdenek a nemesség általános szavazata ellen | |
A "radikalis táblabirák" | |
Artisocratikus hajlamaink | |
A sajtótörvény | |
Kossuth és Szemere hajlanak a reactió felé | |
A veszély ma is létezik sajtótörvényünkben | |
XIV. fejezet | 156 |
Kossuth ellentétbe jut multjával | |
A városok kérdése | |
A "védbástyák" | |
Kossuth készebb a parlamentismust, mint a megyét feláldozni | |
Ide vonatkozó szavainak birálata. Kossuth állítólagos találmánya | |
Visszapillantás a doctrinairek müködésére | |
A doctrinairek örököse a Deák-párt volt | |
A történeti fejlődés nincs meg sem alkotmányunkban, sem pártjainkban, hanem csak az eszmékben | |
A korszelleme |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.