A magyar csillagászat történetéből

Előszó

Magyarországon a reneszánsz a pozsonyi egyetem megalapításában és Mátyás király könyvtárában mutatkozott meg. Ama sok tudós közt, akik akkoriban Magyarországra jöttek, avagy műveiket a királynak megküldték, Regiomontanus áll első helyen, aki 1436. június 6-án született Königsbergben vagy a mellette lévő frankoniai Unfinden nevű faluban, s mivel molnárnak a fia volt, ezért németül könisbergi Johannes Müllernek hívták; innen eredt tudós neve is: Regiomontanus. Eleinte Lipcsében tanult, azután pedig Bécsben Georg Peuerbachnál, a humanizmus jeles képviselőjénél, s arra törekedett, hogy a csillagászatot a görög tudósok és csillagászok ismereteinek felújításával megreformálja. regiomontanus 21 éves korában a bécsi egyetemen magiszter lett, s ebben a minőségben előadásokat is tartott mindaddig, amíg későbbi tudományos pártfogója, Bessarion Bécsbe nem jött, ahol megismerkedett Peuerbachhal és Regiomontanus-szal, s felszólította őket, kísérjék el őt Olaszországba, a görög nyelv elsajátítása és az akkori csillagászat alapjának, Ptolemaiosz kézikönyvének latin nyelvre való lefordítása céljából. Minthogy Peuerbach még az utazás megkezdése előtt meghalt, ezért tanítványa, Regiomontanus egyedül utazott a bíborossal 1461-ben Olaszországba, ahol megtanult görögül, és alaposan megismerkedett az ókori tudományokkal, amiről 1464-ben Páduában előadást is tartott Alfraganus ismertetésével kapcsolatban. Vissza