A magyar büntetőjog rendszere I.

Tartalom

BEVEZETÉS A MAGYAR BÜNTETŐJOGBA
I.
A BÜNTETŐJOG ÉS TUDOMÁNYÁNAK FOGALMA
1. § A büntetőtörvény, a jog
és a büntető jogtudomány 35
2. § A természetes és a tételes jog
a büntetéshez 37
3. § A magyar büntetőtörvény Jog
és jogtudomány 37
4. § A különös és az általános
büntetőtörvények 38
II.
A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÁRGYA ÉS RÉSZEI
5. § A magyar büntetőjog tárgya 39
6. § A büntetőjog a széles értelemben vett
közjognak a része 39
7. § Az elméleti és a gyakorlati büntetőjog 41
8. § A büntetőjogi gyakorlat, büntetőügy,
ezzel kapcsolatos feladatok,
illetőleg cselekmények 42
A BÜNTETŐJOGGAL ROKON DISZCIPLÍNÁK
ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓK
9. § A büntetőjoggal rokon diszciplínák 43
10. § I. A szoros értelemben vett polgári jog 44
11. § II. A rendészeti jog 44
12. § III. A büntetőjogbölcselet 46
13. § IV. Büntetőpolitika 47
14. § V. A tételes büntetőjog bölcselete 48
IV.
A MAGYAR BÜNTETŐJOG FORRÁSAI
15. § A források fogalma és felosztásuk 50
16. § A hazai források közé soroljuk
I. a bűncselekményekről és a büntetésekről
hozott törvényeket 51
17. § II. Helyi statútumok
III. Királyi privilégiumok
IV. Királyi kegyelem-levelek 53
18. § V. A szokásjog. VI. A Királyi Kúria
határozatai 55
V.
A MAGYAR BÜNTETŐJOGOT SEGÍTŐ
TUDOMÁNYOK
19. § A segítő tudományok fogalma
és felosztása
20. § I. A filozófia, mint segítő-tudomány 59
21. § II. A nyelvészet, mint segítő-tudomány 60
22. § ül. A történelem, mint segítő-tudomány 61
23. § A büntetőjogászok gyakorlati
tevékenységét elősegítő tudományok,
az empirikus pszichológia,
a törvényszéki orvostudomány 63
24. § A külföldi jogok hasznáról 65
25. § A magyar Corpus Iuris-ba beillesztett
büntető ítélkezés, illetőleg büntetőeljárás
formájának hatályáról és hasznáról 67
VI.
A BÜNTETŐJOGTUDOMÁNY HASZNOSSÁGA
26. § A büntetőjogtudomány hasznossága 68
VII.
A BÜNTETŐJOG IRODALMÁNAK TÖRTÉ NE TE
27. § Az irodalom történetének fogalma 69
28. § A büntetőjog irodalmának hazai szerzői 70
29. 8 Külföldi írók 71
A BÜNTETŐJOGTUDOMÁNY OKTATÁSÁNAK
MÓDSZERE
30. § A törvényes és a tudományos módszer 72
31. § A büntetőjog oktatásában megtartandó
szabályok 74
I. KÖNYV
ELMÉLETI BÜNTETŐJOG
I. RÉSZ
ÁLTALÁBAN A BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL
ÉS A BÜNTETÉSEKRŐL
I. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNYEK FOGALMA
ÉS FELOSZTÁSA
1. § A bűncselekmény meghatározása 75
2. § A bűncselekmény szükséges elemei 76
3. § A bűncselekmény elhatárolása a jogsértéstől,
a vétektől, a bűntől, a méltánytalan
és az ellenséges cselekményektől 78
4. § A bűncselekmények felosztása 80
5. § I. A bűncselekmény tárgyának jellege alapján
a bűncselekmények
vagy közbűncselekmények,
vagy magánbűncselekmények 80
6. § A közbűncselekmény
és a magánbűncselekmény fogalma
a mi törvényeink felfogása alapján 81
7. § II. Az alany sajátosságai alapján
a bűncselekmények vagy általánosak,
8. § III. A súlyosság foka szerint
a bűncselekmények vagy súlyosak,
vagy kisebb súlyúak 84
9. § IV. A bűncselekmények felosztása
a bűnösség alapján vagy szándékosak,
vagy gondatlanságból elkövetettek 84
10. § A bűncselekmények halmazata 85
11. § V. A végrehajtás módja szerint
a bűncselekmények vagy tevőlegesek,
vagy mulasztásosak 86
12. § A bűncselekmények másféle felosztása 87
II. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNYEK ALANYÁRÓL
ÉS TÁRGYÁRÓL
13. § Az alany képessége bűncselekményre 88
14. § A bűncselekmények tárgya 90
15. § A sértett személye 91
III. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY CSELEKMÉNYÉRŐL
ÉS AZ ELKÖVETÉS MÓDJÁRÓL
16. § A bűncselekmény cselekménye 95
17. § A befejezett és megkísérelt
bűncselekmény 96
18. § Tettes és bűnrészes 99
19. § A közvetlen és a közvetett tettes 100
20. § Hogyan lesz valaki közvetett tettes? 100
21. § Többek együttműködése
a bűncselekményben 103
22. § Bűnszövetség, összeesküvés 103
23. § Bűntársak együttműködése
a bűncselekményben 105
24. § Miként nyújt segítséget a bűntárs
a más által elkövetendő
bűncselekményhez ? 106
25. § Bűnpártoló 109
26. § Mi a szándékosság? 110
27. § A határozott és nem határozott
szándékosság 111
28. § Mi a gondatlanság? 112
29. § A gondatlanság forrásai 115
30. § A gondatlanság fokai 116
31. § Szándékossággal találkozó gondatlanság 117
32. § Mi a véletlen? 118
33. § Sérelem okozása esetén vélelmezni
kell-e a szándékot? 119
34. § A szándékosságot bizonyítani kell 121
35. § A másnak meg nem akadályozott
bűncselekménye
és a feljelentés elmulasztása 123
36. § A más bűncselekményének
a jóváhagyása 125
IV. FEJEZET
ABÜNTETÉS TERMÉSZETÉRŐL ÉS JELLEGÉRŐL
37. § A büntetés fogalma 127
38. § A büntetés megkülönböztetése
a kényszerítéstől és más fizikai rossztól 128
39. § A büntetések célja 130
40. § Jogi alapelvek, amelyek meghatározzák
a bírósági büntetéseket 134
41. § A büntetések felosztása 136
42. § Folytatás 137
V. FEJEZET
A BÜNTETÉSEK NEMEIRŐL
43. § A büntetési nemek ama rossz szerint,
amelyet azok tartalmaznak 139
44. § I. Halálbüntetések 140
45. § Az egyszerű és a minősített büntetések 141
46. § II. Testi büntetések 143
47. § III. A szabadságot korlátozó büntetések 144
48. § IV. Becstelenítő büntetések 146
49. § V. Vagyoni büntetések 150
VI. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY FELRÓHATÓSÁGÁRÓL
50. § Mi a felróhatóság? 153
51. § A felróhatóság szükséges elemei 155
A bíró részvétele a felróhatóság
vizsgálatában 156
A felróhatóság mértéke 157
I. A bűncselekmények szubjektív
súlyosságának megítélése az elkövető
gonosz lelkülete alapján 158
II. A bűncselekmények objektív súlyát
azon a káron, sérelmen és veszélyen
mérik fel, amely azokból az államra
és a polgárokra háramlik 159
Mitől függ a felróhatóság mértéke? 160
I. A szabad akaraton alapuló elhatározás
a cselekvésre 161
A szándékosság és a gondatlanság
felróhatósága 162
II. Felróhatóság a kötelességszegés
alapján 164
III. A felróhatóság más jogainak
megsértése miatt 165
IV. A felróhatóság a mód alapján,
amellyel a bűncselekményt elkövették 167
A társtettesek büntethetősége 168
Felbujtásra elkövetett bűncselekmény
felróhatósága 169
Folytatás 171
Felelősség a parancsra elkövetett
bűncselekményért 173
Felelősség a tanácsra elkövetett
bűncselekményért 174
A bűnsegéd és a bűnpártoló felelőssége 175
68. § Felelősség a bűncselekmény kísérletéért 178
69. § Büntetőjogi felelősség bűnhalmazat esetén 182
VII. FEJEZET
A BÜNTETÉSEK ENYHÍTÉSÉNEK KÖZÖS
ÁLTALÁNOS OKAIRÓL EGYENKÉNT
70. § Melyek az enyhítés okai és hányfélék? 185
71. § Elmebetegség, gyengeelméjűség,
búskomorság, betegség 186
72. § Életkor, neveletlenség, az érzékszervek
fogyatékossága 189
73. § Heves érzelem, szerelem, részegség 192
74. § Alom, alvajárás 196
75. § Véletlen alkalom, nélkülözés, csábítás 199
76. § Nem ismerés, erőszak, parancs 201
77. § Azok a hátrányok, amelyeket
a bűncselekmény elkövetője
a büntetés kiszabása előtt elszenved 204
78. § A tényállás, a bűncselekmény
tényállásának fogyatékossága 206
79. § Mifélék az enyhítés sajátságos okai? 207
80. § Az élet későbbi tisztessége, nemesség
vagy előkelő rokonság, egyedi érdem,
az állam szolgálata, sajátos ügyesség 208
81. § Megbánás, áttérés a keresztény hitre,
szokás 211
82. § Kártérítés, több vádlott, és több utód 213
83. § A büntetést súlyosító okok 214
84. § A büntetés súlyosításának alapja 215
VIII. FEJEZET
A BÍRÓ HATALMA A BÜNTETÉS KISZABÁSÁBAN
85. § A bíró büntetőhatalma általában 218
86. § Szemlélődés a törvények
értelmezése körül 218
87. § Folytatás 221
88. § A rendes törvényes büntetés 223
89. § A bíró véleményére bízott büntetés 224
90. § és még az alternatív büntetések 228
91. § Ugyancsak a büntetések enyhítéséről
és súlyosításáról 229
92. § A büntetések megváltoztatása 230
93. § Mi haladja meg a bíró hatalmát? 233
IX. FEJEZET
A BÜNTETÉSEK ELTÖRLÉSÉNEK A MÓDJAIRÓL
94. § A büntetőjogi büntetést eltörli
I. a terhelt természetes halála 234
95. § II. A büntethetőség megszűnése
a büntetés kiállásával 234
96. § ül. A büntethetőség megszüntetése
felmentő ítélet által 235
97. § IV. A büntethetőség megszűnése
kegyelem által 236
98. § Mindazonáltal a fejedelemnek nem áll
jogában a bíró által megállapított
büntetést az elítélt terhére súlyosítani 237
99. § A fejedelem joga a büntetés
megváltoztatására 240
100. § V. A pertörlés 241
101. 8 VI. Az elévülés 243
II. RÉSZ
AZ ELMÉLETI BÜNTETŐJOG TÉTELES JOGI
KÜLÖNÖS RÉSZE
AZ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK FAJTÁI
ÉS AZOKNAK BÜNTETÉSE
I. FEJEZET
AZOK A BŰNCSELEKMÉNYEK, AMELYEK
AZ ÁLLAMOT KÖZVETLENÜL SÉRTIK
1. § Az állam elleni bűncselekményekről
általánosságban 250
2. § A felségsértés általánosságban 250
3. § A felségárulás - pártütés - fogalma 251
4. § Egyes cselekmények, amelyekkel
a pártütést megvalósítják 253
5. § A tulajdonképpeni felségsértés 256
6. § A felségsértés bírája 258
7. § és a büntetés 259
8. § A felségsértés külön szabályai 261
9. § A hűtlenség bűncselekménye 265
10. § E bűncselekmény bírája és büntetése 268
11. § Az erőszak bűncselekménye 268
12. § Bebörtönzöttek szabadítása vagy
a gonosztevők szabadon bocsátása 270
13. § Folytatás 272
14. § Bűnpártolás 273
II. FEJEZET
A MAGÁNBŰNCSELEKMÉNYEKRŐL,
KÜLÖNÖSEN AZOKRÓL, AMELYEK
AZ EMBER VELESZÜLETETT JOGAIT SÉRTIK
15. § Az emberölés 275
16. § Az emberölés ismérvei
I. a tárgy 275
17. § II. A sérelmet okozónak a cselekménye olyan,
hogy az a bekövetkezett halálnak az oka 276
18. § III. A törvénytelen cselekmény
felróhatósága 279
19. § A szándékos és a gondatlan emberölés 280
20. § Az emberölés válfajai,
I. a szigorú értelemben vett emberölés 283
21. § A) Latorság - rablógyilkosság 284
22. § B) Bérgyilkosság 285
23. § C) Az álnok gyilkosság 287
24. § D) Méregkeverés 287
25. § E) A rokongyilkosság 289
26. § A gyermekölés 290
27. § F) Köztisztviselő megölése 292
28. § Az emberölés büntetése 293
29. § Az öngyilkosság 295
30. § II. Az emberölés különös esetei, vagyis
a dühből és haragból elkövetett emberölés 297
31. § A tülekedés, vagy veszekedés közben
elkövetett emberölés 299
32. § ül. Gondatlanságból elkövetett emberölés,
és annak büntetése 301
33. § Emberölés jogos védelemben 303
34. § A jogos védelem szükséges ismérvei 304
35. § Gyermekkitétel 306
36. § Magzatelhajtás 308
37. § és a büntetése 310
38. § Az erőszakos testi sértés 311
39. § és a büntetése 312
40. § Emberrablás 313
41. § Erőszakos paráznaság 316
42. § és a büntetése 319
43. § A becsületsértés 320
44. § Az istenkáromlás 321
45. 8 és a büntetése 323
III. FEJEZET
AZ EMBER SZERZETT JOGAI ELLEN IRÁNYULÓ
BŰNCSELEKMÉNYEK
46. § Általában az ember szerzett jogai elleni
bűncselekményekről 325
47. § A lopás meghatározása 325
48. § A fogalmi ismérvei 326
49. § Az egyszerű lopás 328
50. § A minősített lopás 331
51. § A lopás büntetése 333
52. § Lopás végszükségben 336
53. § Mit szól a jog az éjszakai tolvajról? 336
54. 8 A rablás 337
55. § és a büntetése 339
56. § Az idegen javak ellen irányuló erőszak
nélküli bűncselekmények 340
57. § A vétkes tékozlás, avagy a csalárd bukás 342
58. § A gyújtogatás 343
59. § és a büntetése 345
60. § A várfeladás bűncselekménye 347
61. § A hamis eskü 348
62. § és a büntetése 350
63. § A házasságtörés 351
64. § és a büntetése 353
65. § A kettős házasság és a büntetése 356
IV. FEJEZET
A TEST BŰNEIRŐL
66. § A test bűneiről általában 358
67. § Paráznaság, prostitúció,
nem önkéntes paráznaság 359
68. § Agyasság 362
69. § A vérfertőzés bűncselekménye,
és annak büntetése 362
70. § Természet elleni fajtalanság - sodornia -
s annak büntetése 365
71. § A kerítés és annak büntetése 367
A szerző által idézett fontosabb művek jegyzéke 370
Vuchetich Mátyás (1767-1824) 373

Témakörök