A magyar büntetőjog és büntető eljárásjog

Előszó

A bűnügyi tudományok két legfontosabb területe az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog. E jogágak vázlatát tartja kezében az olvasó, olyan alapismeretek rendszerét, amely elsősorban az ELTE Jogi Továbbképző Intézete részére, a jogi szakokleveles közgazdász-, mérnök-, illetve orvosképzés igényeinek megfelelően készült. Ez egyben sajátos műfaj-kísérletet is jelent. Arra törekedtem, hogy ahol lehet, kerüljem a terjengős és száraz fejtegetéseket, elméleti magyarázatokat,- noha ezek a tankönyvekben vitathatatlanul fontosak, és sajnos itt sem mindig mellőzhetőek -, ugyanakkor fontosnak véltem, hogy időnként rövid kitérőt tegyek a kriminológia, vagy a kriminál-statisztika területére is. Igyekeztem a megfelelő rendelkezések tárgyalásakor legalább röviden utalni a magyar jogásztársadalmat és közvéleményt élénken foglalkoztató egyes kérdések (pl. az eutanázia, a korrupció, a prostitúció, vagy a sortűzperek) büntetőjogot is érintő vitáira, aktuális helyzetére is. Arra is kísérletet tettem, hogy az említett nem jogi szakmák néhány olyan vonatkozására kicsit részletesebben kitérjek, amelyek a büntetőjoggal szorosabb kapcsolatban lehetnek (ilyenek pl. az az orvosi műhibák, a munkabalesetek, vagy a gazdasági büntetőjog egyes speciális kérdései). A megértést segítő, rendszerező magyarázatok, összefoglaló felsorolások, táblázatok vagy éppen az imént említett kriminológiai indíttatású kitekintések általában kisebb betűmérettel szerepelnek az anyagban. A hatályos törvények rendelkezéseit szó szerint csak mértéktartóan iktattam be, ahol ezt nem kerülhettem el, ott a vastag kurzív betűk és a §-szám a jogszabályhelyre egyértelműen utalnak. A Btk. általános részét alaposabban elemeztem, a különös részben tényállásszerűén csak egyes jellemző vagy fontos bűncselekményeket emeltem ki, néhánynak azonban a lényegét is ismertettem. A büntető eljárás vázlatos feldolgozása során figyelembe vettem a 2006 nyarán hatályba lépő új Novella fontosabb rendelkezéseit is. Vissza