A magyar bortermelő lelki alkata

Történelmi tanulmány

Szerző

Szekfű Gyula

Kupa László

Szerkesztő

Kupa László

Budapest

'Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata ' összes példány

Kiadó:	Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	123 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8033-92-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szekfű Gyula munkája a magyar bortermelő lelki akaratáról 1922-ben jelent meg először és utoljára. Kétségtelen, hogy ennek az időszaknak a jelentős részében - 1945 és 1990 között — sem Szekfű, sem a borkultúra, sőt, sajnos még maga a magyarságtudat sem volt túl elfogadott és támogatott hazánkban. Szerencsére az utóbbi évtized sokat változtatott ezen. Ezért is éreztük úgy, hogy érdemes szorgalmazni és támogatni ennek a műnek az újbóli megjelentetését.
Szekfű egy gazdaságtörténeti mű keretei között fejti ki néplélektani és történeti szempontokat érvényesítő gondolatait. Véleményem szerint mégis leginkább a feltámadó borkultúra rajongói forgatják majd nagy érdeklődéssel e könyvet, mert bármilyen összetett is ez a mű, Szekfű szavai szerint „elsősorban bortermelő szakköreink olvashatják érdeklődéssel". A magyar bortermelés történetét a 18. század végétől kezdve mutatja be a mai olvasó számára - nem minden tanulság nélkül. A helyzet ugyanis sok mindenben hasonló a maival. Akkor is úgy véltük, hogy termékeink minőségük alapján a világ élvonalába tartoznak, ám azt a világ nem hajlandó elismerni, a pannon medence borkultúrájáról nem vesz tudomást. Vélekedésünkben minden bizonnyal sok az igazság, azonban a kialakult helyzetért semmiképpen nem a világ a hibás. A történettudós elemzési kísérletének tanulsága ma is teljes egészében aktuális: a világ elismerését csakis komoly erőfeszítésekkel lehet kivívni.
Egy dolog tisztán kiviláglik a műből: a magyar nép borivó nemzet volt, annak minden nyilvánvaló jelentésével és következményével együtt. Igen sajnálatos, hogy történelmünk úgynevezett szocialista korszakában kivívtunk magunknak egy dobogós helyezést a tömény italok fogyasztásának világranglistáján. Nem kell különösebben részleteznünk, mennyire el térő a pálinkaivók és a borivók habitusa, lelki alkata. A magyarországi borkultúra a polgári életforma része volt, amelyet sajnos a Kádár-korszak évtizedei - talán nem véletlenül - szinte nyomtalanul eltüntettek Vissza

Tartalom

Bevezető (Kovács Tibor) 5
Tartalom 7
Előszó 11
Probléma és fogalmak 13
A magyar bortermelés külső tényezői 32
Belső tényező: a termelő lelki alkata 44
Adatok a termelő lelki alkata ismeretéhez 67
A 19. század első fele. Széchenyi és Wesselényi 67
Az abszolutizmus korában. Szemere Bertalan 77
A kiegyezés korszakában 84
Az eredmények 93
Kupa László: Történettudomány és/vagy történetpolitika (Széljegyzetek egy majdnem elfelejtett Szekfű-tanulmány margójára) 99
Képek jegyzéke
1/a-d. ábra: Szirmay Antal nevezetes könyvének címlapja, Mátyássy daljával és a beköszöntővel (1810) 49
2. ábra: Carolus (Kari) Pfahler latin nyelvű munkájának címlapja (1820), amelyben adatok találhatóak a bortermelés úrbéri viszonyaira 50
3. ábra: 1828-ban adták ki német nyelven Kassán J. Mohi - A. G. Laszgallner könyvét a tokaji borvidékről 51
4. ábra: A magyar borászat egykori szakértőjének egyik első munkája (1831), amely németül is megjelent 52
5. ábra: Schams Ferenc kétkötetes német nyelvű műve (Ungarns Weinbau , 1832, 1833), amelynek végén néhány rajzos ábrát is felfedezhetünk 53
6. ábra: Szőlőoltási tanácsadás - ábrák formájában (Schams Ferenc Ungarns Weinbau című könyvéből, 1833) 54
7. ábra: Szőlőművelési eszközök - metsző kések és kapák (Schams Ferenc Ungarns Weinbau című könyvéből, 1832) 55
8. ábra: Schams Ferenc neve feltüntetése nélkül megjelentetett munkája (Kritikai vizsgálódások, 1834), amely Széchenyi vagy Wesselényi módjára az egykori hazai bortermelés visszásságait tűzi tollhegyre 56
9. ábra: Schams kísérelte meg kiadni az első magyarországi magyar nyelvű szőlészeti-borászati folyóiratot. A hosszú című periodika (1836) azonban egyetlen szám után „kimúlt" 57
10. ábra: Szemere Bertalan nyugati emigrációjában „borkereskedésre vetemedett". A problémákról Párizsban angol nyelvű könyvet jelentetett meg (1861) 58
11. ábra: A magyar borászatnak majd egy évszázadon át legfőbb ismereti forrása a Gyürky Antal által 1858-ban alapított Borászati Lapok 59
12. ábra: A Borászati Lapok első kiadásának egy oldala 60
13. ábra: A Borászati Lapok 1859. március 6-i száma (benne Gyürky cikke az „angol borkereskedésről") 61
14. ábra: A Borászati Lapok 1860. április 18-i száma, benne a nevezetes Széchenyi-nekrológ 62
15. ábra: A Borászati Lapok 1896. április 5-i számának címlapja (benne Kovácsi Miklós István figyelmet érdemlő cikke a magyar borok amerikai kiviteléről) 63
16. ábra: Hirdetési oldal a Borászati Lapok 1913. február 16-i számában 64

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem