A magyar birodalom története II. (töredék)

Második, befejező kötet (1490-1903) - A kútfők alapján a művelt közönség számára

Szerző

Acsády Ignácz

Budapest

'Acsády Ignácz: A magyar birodalom története II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1904
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	828 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. 2 színes térképpel, 7 színes, 18 más melléklettel (ebből egy kihajtható) és 225 szövegképpel illusztrálva. Az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája nyomatta.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

II. ULÁSZLÓ MEGVÁLASZTÁSA.
CORVIN JÁNOS. - IDEGEN TRÓNKÖVETELŐK. - BEATRIX ÜZELMEI. - ULÁSZLÓ CSEH KIRÁLY. - REAKCZIÓ MÁTYÁS KIRÁLY ALKOTÁSAI ELLEN. - CORVIN JÁNOS VERESÉGE. - II. ULÁSZLÓ KIRÁLYLYÁ VÁLASZTATIK. - A FARKASHIDAI EGYEZSÉG. - MIKSA KIRÁLY TÁMADÁSA. - A POZSONYI BÉKE. - A BELSŐ ZŰRZAVAR. - A FEKETE SEREG VÉGE.

HALÁLOS ÁGYÁN Mátyás király rendezettnek, elintézettnek tekinthette a trónutódlás kérdését. Mindazok a tényezők, melyek a királyi szék betöltésénél a törvény és a tényleges viszonyok alapján közreműködni hivatva voltak, megígérték, a templom szentélyében tett esküvel, szóban és írásban fogadták, hogy fiát, Corvin János herczeget választják királylyá. A főpapok, főurak, udvari emberek, hadvezérek, várparancsnokok, városok, vármegyék mind lekötelezték magukat az ifjú javára, kiben az alsó tömegek, mint egykor atyjában, a Hunyadyak dicsőségének örökösét, a nemzeti eszme képviselőjét látták s megválasztatásáért lelkesedtek. Nem érdemtelenre pazarolták szeretetöket. Mint férfi élete utolsó tiz évében olyan tettekkel, melyek minden félreértést kizárnak, bizonyította be, hogy rátermett az uralkodásra, hogy méltó fia dicső atyjának, kinek számos erényét, sok jeles lelki tulajdonát örökölte. Nemcsak a személyes bátorság, hanem a Hunyadyak katonai tehetsége is meg volt benne s egyik győzelmét (1502. júl. 1.) , az egykorú szerint az egész kereszténység megünnepelte. Általában megnyerő jelenség volt. Kitűnő nevelést nyervén, sokat és sokfélét tudott. A társalgásban élénk, vidám, kissé bőbeszédű volt, szerette a vig társaságot, vendégséget, vadászatot. Mindebben, valamint igaz vallásosságában, jótékonyságában, hivei és szolgái érdemeinek bőkezű jutalmazásában apja lelke elevenedett meg benne. Egyszersmind azonban erős igazságossága is, mert kíméletlenül sújtotta akár legkedvesebb tisztjét, ha a szegénység róvására visszaélt hatalmával. Vissza

Tartalom

A nemzeti királyság végnapjai
II. Ulászló megválasztása	3
Corvin János
Idegen trónkövetelők
Beatrix üzelmei
Ulászló cseh király
Reakczió Mátyás király alkotásai ellen
Corvin János veresége
II. Ulászló királylyá választatik
A farkashidai egyezség
Miksa király támadása
A pozsonyi béke
A belső zűrzavar
A fekete sereg vége
A belső züllés évei	18
Az új király és tanácsosai
Zápolyay István nádor
Báthory István erdélyi vajda
Bakócz Tamás esztergomi érsek
Üzelmeik
Az udvari élet hanyatlása
A nemesség
Általános elégedetlenség
Országgyülések
Városok
Jobbágyság
II. Ulászló és Velencze	38
Magyarország és szomszédai
Miksa császár
Bajazid szultán
Bakócz és Velencze
Török háború
A cambraii liga
Bakócz meghiusítja Dalmáczia visszafoglalását
Ulászló házassága
Beatrix királyné sorsa
Anna királyné
II. Ulászló és Miksa császár	51
Házassági terv Ulászló leánya és egy Habsburg-herczeg közt
A magyar közvéleménye ellenzi a tervet
Zápolyay János szepesi gróf
A császár Magyarországra támad
A rákosi végzés
Házassági szerződés Ulászló és Miksa családja közt
György, brandenburgi őrgróf
A Fuggerek
A királyi hatalom züllésének következményei
A török kérdés elmérgesedése
Végbeli küzdelmek
A parasztlázadás	68
Bakócz és a pápaválasztás
A keresztes háború
Az urak nem vesznek részt benne
A köznép hangulata
Az alsó papság
Dózsa György
A parasztlázadás
Vérbe fojtása
Az országgyűlés végzeményei
A Hármas könyv
II. Ulászló halála. II. Lajos	83
Ulászló betegsége és halála
II. Lajos
A kormányzat
Bakócz és az országgyűlés
Belső bajok
Magyarország és a császárválasztás
A nemzetközi viszonyok változása
Európa két táborra oszlik
A török kérdés
A rendek erőlködései a közintézmények reformjára
Végbeli harczok
Beriszló Péter
Szulejmán szultán
Nándorfejérvár elveszte
Mária királyné
A haldoklás évei	101
A zűrzavar fokozódása
A szomszéd államok magatartása
Tomory Pál
Kísérletek Báthory István megbuktatása
A hitujítás kezdete
A nemesség hangulata a német vallás irányában
V. Károly és Magyarország
Ferdinánd osztrák főherczeg
A nyugati világháború
A török kérdés s a külföld
A belső zűrzavar tetőpontjára jut
Frangepán Kristóf
A mohácsi hadjárat	117
A rákosi és hatvani gyűlések
Báthory István nádor letétele
Verbőczy István nádorsága
Az udvar és a kalandos társaságok
Szulejmán támadásának híre
Magyarország magára marad
Pétervár eleste
A mohácsi csata
II. Lajos halála
Buda sorsa
A hadjárat vége
Magyarország kettéoszlása	135
A királyválasztás előkészületei
A közhangulat
Zápolyay János trónjelöltsége
A régi udvari kamarilla és Mária királyné
János király megválasztása és megkoronázása
I. Ferdinánd megválasztása
Fegyverrel űzi el Jánost
A polgárháború
A török beavatkozás	148
János király a szultán segítségét kéri
A török szövetség
Az 1529-iki hadjárat
János visszaszerzi Budát és a koronát
Az 1532-iki hadjárat
Gritti Lajos
A szultán elismeri Ferdinándot
György barát
Tárgyalások a két király közt
A váradi béke
Következményei
János király nősülése
A nemzeti királyság utolsó évei	167
Magyarország a kettéoszlás korában
A területi megoszlás
A két király kormányszervezete
János király belügyi tevékenysége
A jobbágyság felszabadítása
A köznemesség helyzete
A német zsoldosok
A városok
Gazdasági élet
A reformáció terjedése
A magyar nyelv és irodalom
Lázadás Erdélyben
János király halála
Az ország három részre oszlásának kora
Magyarország három részre oszlása	187
A Habsburg-korszak
A császári rendszer általános jellemzése
I. Ferdinánd fegyverrel akarja a váradi béke végrehajtását kierőszakolni
Ezzel fölidézi a török beavatkozást
Szulejmán szultán megszállja Budát
Az ország három részre osztása
Az erdélyi fejedelemség
A barát meggyilkolása
Az 1552-iki háboru
János Zsigmond és Bécs
Ferdinánd király megszerzi a császári méltóságot
A három terület kormányzata
I. Ferdinánd halála
A hosszú béke kora	214
Miksa király
Az 1566-iki háború
A drinápolyi béke
A császári politika és a szultán
A végbeli harczok
Az idegen uralom és a rendek
János Zsigmond halála
Erdély és a Báthoryak
Miksa király halála
Rudolf király
A vallásügy Erdélyben
Báthory Zsigmond és a jezsuiták
A hosszú háború kora	227
A hosszú háború
A közhangulat
A külföldi segély
Báthory Zsigmond fejedelem
A háború változó sikerei
Rudolf király és Erdély
Báthory Endre
Mihály vajda betörése Erdélybe
A székelyek
Basta György
Rémuralma
Rudolf és Magyarország
A török helyett a protestánsok ellen fordul
Az 1604-iki törvénykönyv
Bocskay István fölkelése	244
Bocskay István
Kényszerítik a fegyverfogásra
Megnyeri a szabad hajdukat
A fölkelés rohamosan terjed
A szultán szövetkezik Bocskayval
A szerencsi országos gyűlés
Bocskay politikai tervei
A megegyezést keresi
Az udvar magatartása
Béketárgyalások
A bécsi békekötés
Bocskay halála
Támadás a bécsi béke ellen
Mátyás főherczeg és Rudolf király
Rudolf lemond a magyar koronáról
II. Mátyás király
Az 1608-iki törvények
A magyarság a XVI. század végén	260
A három részre oszlás erkölcsi hatásai
Az új állam
A nemzeti politika és úttörői
A főurak
A nemesség
A városok
Iskolaügy
Irodalom
Az idegen zsoldosok
A jobbágyság
A földművelés
A gazdasági politika, török, erdélyi és királyi területen
Az udvar és a bécsi béke	276
Illésházy nádor halála
Thurzó György nádor
Udvari törekvések a bécsi béke ellen
A felekezeti viszály
Támadások Erdély ellen
Bethlen Gábor Erdély fejedelme
II. Ferdinánd király
A cseh fölkelés és a harmincz éves háború kezdete
Bethlen Gábor beavatozása
Bethlen Gábor és alkotásai	291
A besztercebányai országgyűlés
A nikolsburgi béke
Ujabb küzdelmek és békekötések
Brandenbrugi Katalin
Bethlen halála
Jellemzése
Jelentősége
Sokoldalú alkotásai a szellemi és anyagi élet terén
A linzi béke kora	304
Erdély Bethlen Gábor halála után
I. Rákóczy György fejedelem
A kath. ellenreformáczió
Pázmány Péter
Politikai és polgárosodási tevékenysége
A vallásüldözés
Az ország gazdasági kizsákmányolása
II. Ferdinánd halála
III. Ferdinánd
Általános elégedetlenség
Rákóczy György beavatkozása
A linzi béke
IV. Ferdinánd
I. Rákóczy György és III. Ferdinánd halála
I. Lipót magyar király
II. György erdélyi fejedelem
Lengyelországi vállalata
Erdély romlásának kora	320
II. Rákóczy György lengyelországi veresége
A porta elmozdítja a fejedelemségtől
Trónküzdelmek
Erdély romlása
I. Lipót király
Az udvar és a magyarok
A vallásüldözések
Zrinyi Miklós, a költő
A zsoldosok pusztításai
Az 1663-64-iki háború
A vasvári béke és következményei
A nemzeti mozgalmak kora	339
Általános elégedetlenség
A katholikusok a franczia, a protestánsok a török segélyt keresik
A nagy összeesküvés
Az 1671-iki gyászév
A pörök és jószágelkobzások
A kivégzések
Az ország 1671 végén
A bujdosók
Első kisérletök Felső-Magyarország felszabadítására
A rémuralom
A kényuralom kora	351
Az új kormányzat
A vallásüldözés
A pozsonyi rendkívüli bíróság
A gályarabok
A gazdasági romlás
A bécsi vámpolitika hatása a magyar népre
A keleti kereskedelmi társaság
A hatóságok s az országgyűlés tiltakozása
Erdély és Apafy Mihály
A bujdosók harczai
Thököly Imre
Az 1681-iki országgyűlés
A felszabadító háború	369
Thököly és a porta
I. Lipót király és a török kérdés
Az 1683-iki háború
Károly, lotharingiai herczeg
A bécsi győzelem
A szent liga
Thököly bukása
Erdély
Buda visszafoglalása
Az udvar és a magyar nép
Az eperjesi mészárszék
A vallásüldözés
Az 1687-iki országgyűlés
Jenő, szavojai herczeg befejezi a felszabadító háborút
A karloviczi béke
II. Rákóczy Ferenc fölkelése	393
Az udvar a diadalokat a kényuralom megalapítására használja
A Kollonics-rendszer
A köznép helyzete
Német és rácz telepítése
Adóügy
Gazdasági kizsákmányolás
Erdély új kormányzata
A kor költészete
A tömegek lázongásai
A Felső-Tisza vidéke
II. Rákóczy Ferencz fölkelése
A szatmári béke kora	412
A Rákóczy-mozgalom terjedése
Béketárgyalások
I. Lipót halála
I. József király
A kuruczok politikai programja
A detronizálás
A trencséni csata
A fölkelés rohamos hanyatlása
Gróf Pálffy János
Tárgyalásai Károlyival és Rákóczyval
I. József halála
A szatmári béke
A nemzeti ujjászületés kora
IIIl. Károly uralkodása	431
III. Károly és a spanyol örökösödési háború
Az 1712-15-iki országgyűlés
A Temesköz visszahódítása
A pozsáreváczi béke
A nőági öröködösés ügye
Az 1722-23-iki országgyűlés
Károly király harmadik és utolsó országgyűlése
Új török háború
A belgrádi béke
Rákóczy Ferenc fejedelem és fia József
III. Károly halála
Az új állam és vezető elemei	445
A magyar birodalom területi viszonyai
A népesség száma és megoszlása
Az egyes társadalmi rétegek
Az egyház
A főurak
A birtokos nemesség
A vármegye
Az országgyűlés
A városok
A vallásüldözés
A gazdasági élet
A jobbágyság
Bevándorlás és telepítés
A Peró-lázadás
A közoktatás
Az irodalom
E korszak jelentősége
Mária Terézai királynő	473
A nőági örökösödés
Mária Terézia királynő
A nagy világháború
Az 1741-iki országgyűlés
Magyarország és az uralkodó család
A hét éves háború
Mária Terézia megoltalmazza örökségét
Megszerzi Galicziát és Bukovinát
Egyénisége
Férje, Ferencz császár
A királynő politikai rendszere
E rendszer életbeléptetése Magyarországon
Mária Terézia és a rendiség	487
A rendiség egyes tényezői
A főpapság
A vallásüldözés
A főurak
A városok
A vármegye
Az 1764/5-iki országgyűlés
A rendiség reformellenes szelleme
A királynő megelőzi ujításban a rendiséget
Mária Terézia reformjai	504
Ellentét a király és a rendi politika közt
Az államterület változásai
A visszacsatolások
Telepítések
Az úrbér országos rendezése
A vámpolitika
A közoktatás reformjai
A németesítés
Az irodalom ujjáébredése
A testőrök
Mária Terézia halála
II. József császár	531
II. József
Egyénisége
Nem koronáztatja meg magát
Egyházpolitikai tevékenysége
A türelmi rendelet és hatása
Reform a katholikus egyházban
A jobbágyság eltörlése
Oláh zendülés Erdélyben
A szent korona Bécsbe vitele
A közigazgatás újjászervezése
Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól
Kísérletek a nemesség megadóztatására
A reformok hatása
Az ébredés évei	548
Támadás a magyar nyelv ellen
A hadsereg elnémetesítése
A német lesz a hatóságok hivatalos nyelve
A közoktatás elnémetesítése
Ez intézkedés a nemzet minden rétegét egyesítik a császár ellen
A nemzeti irodalom
A napi sajtó
A tömegek művelődési állapota
A nyelvújítás
Gróf Széchenyi Ferencz
A közgazdasági élet
A városok
Az ipar és a kereskedelem
Földművelés és állattenyésztés
A nemzetközi viszonyok alakulata
A török háború
A rendszer összeomlása
József császár halála
II. Lipót király	570
II. Lipót király
Egyénisége
A nemzetközi viszonyok
A belső zűrzavar
Az elvek harcza a közéletben és az irodalomban
Nemzetiségi mozgalmak
A király összehívja az országgyűlést
A kibontakozás nehézségei
A magyar ezredek a magyar nyelvért
A királyi hitlevél ügye
A koronázás
Az új közjogi törvények
A belső reformok legnagyobb részének előkészítése országos bizottságokhoz utasíttatok
Ezek programja
II. Lipót halála
A franczia háborúk kora	591
I. Ferencz király
Az 1792-iki országgyűlés
A háborús időkben megakad minden reformtevékenység
Általános reákczió
A magyar jakobinusok
Martinovics és társai kivégzése
Az osztrák császári czím ügye
Az 1809-iki franczia háború
A devalváczió
A Metternich-rendszer
A szabadságharcz és a kiegyezés kora
Magyarország a XIX. század elején	615
Az új kényuralom
A vármegyék megrendszabályozása
A vér-és pénzadó önkényes kivetése
Az új valláspolitika
A magyarellenes szellem
A közoktatás
A czenzura
Az irodalom és napi sajtó
A nyelvujítás
A gazdasági viszonyok
A munkáselemek hangulata és törekvései
Gróf Széchenyi István kora	636
Az 1825/27-iki országgyűlés
Jelentősége
Gróf Széchenyi István föllépése
Ifjusága
Társadalmi és írói tevékenysége
Elvei
Gyakorlati munkája
Viszonya az udvarhoz
Munkásságának hatása
Országgyűlési küzdelmek	653
Az 1830-iki országgyűlés
Ferdinánd trónörökös koronázása
Az 1832-iki országgyűlés
Kiváló alakjai
Deák Ferencz
Ferencz király halála
V. Ferdinánd király
A Metternic-rendszer folytatása
Küzdelmek az ellenzék s a kormány közt
Az 1832/6-iki országgyűlés alkotásai
Az ellenézik hangulat terjedése
Széchenyi István és Kossuth Lajos	667
A kormány erőszakoskodásai
Politikai pörök
Kossuth és báró Wesselényi elitéltetése
Az 1839-40-iki országgyűlés
Eredményei
Pártalakulás elvi alapokon
Kossuth Lajos
Egyénisége
A Pesti Hirlap
Széchenyi megtámadja Kossuthot
Fordulat Széchenyi pályájában
Kossuht Lajos kora	685
Az új korszellem a külföldön és az örökös tartományokban
A követválasztások
Deák Ferencz nem vállal megbízást
Az 1843-44-iki országgyűlés
A magyar nyelv diadala
Kossuth közgazdasági tevékenysége
Az iparegyesület
A védegylet és jelentősége
A vámterület kérdése
Centralisták és municipalisták
A nemzeti mozgalom dinasztikus jellege
Az udvar és a nemzetiségek	702
Pest városa lesz az ország politikai központja
Az irodalom lendülete
A szinügy és képzőművészet
A napi sajtó
A költészet
Petőfi Sándor
A kormány újabb kisérlete a nemzeti törekvések elfojtására
Az adminisztratív rendszer
A nemzetiségek mozgósítása
A pánszlávizmus
A tótok, a ráczok és a horvátok mozgalmai
Az udvar és Horvátország
József nádor halála
István főherczeg
Az 1847/48-diki országgyűlés	721
A nemzetközi viszonyok átváltozása
Az 1847-diki követválasztások
Az új országgyűlés
Kossuth szerepe
A párisi forradalom
Hatása Bécsben
A Metternich-rendszer összeomlása
A márczius 15-ike Pesten
Az udvar és az országgyűlés
Az 1848-diki törvények szentesítése
Az új törvények és a magyar nemzet
A szabadságharcz	734
A bécsi reakczió
A nemzetiségek mozgósítása a magyarok ellen
Az új miniszterium helyzete
Az 1848-iki országgyülés
Ráczok és oláhok
Jellasics betörése
A harcz önvédelmi jellege
Windishgraetz herczeg támadása
V. Ferdinánd lemondása
I. Ferencz József császár
Az 1849. tavaszi hadjárat és sikerei
A nemzetiségi fölkelések leveretése
A függetlenségi nyilatkozat
Az orosz beavatkozás
A nemzeti ügy bukása
A bosszú és a rémuralom napjai
A Bach-korszak	760
Az új császári kormányzat szelleme és szervezete
Újításai
Ezek hatása
Gazdasági és irodalmi élet
A közhangulat
A konzervativok
Széchenyi István
Deák Ferencz
Pénzügyi és külpolitikai viszonyok
Az 1859-ki háború
Széchenyi István halála
Deák Ferencz és a kiegyezés	776
A rendszerváltozás
Az 1860.október 20-ki diploma
Az 1861-ki országgyülés
Deák Ferencz felirati javaslatai
A provizórum
Az 1865-ki országgyülés
Az 1866-ki háború
A kiegyezés
Az Andrássy-minisztérium kinevezése
A koronázás
I. Ferencz József koronás király kora	791
A kiegyezés
A pártviszonyok
A miniszterelnökök
A magyar befolyás a külpolitikára
Az új reformkorszak
Az uralkodó család és a magyarság
Befejezés
A szövegképek lajstroma

Témakörök

Acsády Ignácz

Acsády Ignácz műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Acsády Ignácz könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem