kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
Oldalszám: | 792 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. 2 színes térképpel, 8 színes, 22 más melléklettel és 298 szövegképpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája, Budapest. |
I. kötet | |
Előszó | 1 |
Az Árpádok két első százada | |
A magyar föld a honfoglalás előtt | 5 |
A polgárosodás első nyomai | |
Kelták | |
Dákok | |
Római uralom és élet | |
Népvándorlás | |
Hunok | |
Avarok | |
Frank-német uralom | |
Morvák és bolgárok | |
Az ország külső képe a IX. század végén | |
A magyarok a honfoglalás előtt | 18 |
A magyarok eredete | |
Első történelmi szereplésök | |
Lebedia és a kazár hatás | |
Etelköz és a bizánci szövetség | |
Régi írók a magyarokról | |
A magyarság katonai szervezete és polgárosodása a vándorlás korában | |
Árpád és a honfoglalás. Külkalandozások | 34 |
Árpád a Felső-Tiszánál | |
Meghódítja az északkeleti és déli részeket | |
A Duna vidékeit | |
Európa és a magyarok támadásai | |
Árpád honszervező munkája | |
A honfoglalás betetőzése | |
I. Henrik német király s a magyarok | |
A lech-mezei csata | |
Az Árpádok első százada | 49 |
A magyarság és az új haza | |
Zsolt és Taksony fejedelmek működése | |
A végleges belső szervezkedés | |
Magyarok és bennszülöttek | |
A várszerkezet első alakja | |
A határvédelem | |
Fejedelmi hadsereg | |
Bevándorlás | |
Keresztény hatás | |
Géza fejedelem | |
Megtérése | |
Fia, István fejedelem | |
I. István király uralkodása | 71 |
István egyénisége | |
Fejedelmi tevékenysége | |
Fölveszi a királyi czímet | |
Megkoronáztatja magát | |
Helyre állítja az ország egységét | |
Külpolitikai törekvései | |
Győzelmes háborúja a német császárral | |
Imre herczeg | |
A trónöröklés | |
István halála | |
István király Magyarországa | 85 |
István egyházi és állami alkotásai | |
Az egyházi intézmények megalkotása | |
Udvartartás | |
Államjavak | |
Várispánságok | |
Hadügy | |
Pénzügy | |
Törvényhozás | |
A királyi hatalom jellege | |
Keletkező városok | |
Bevándorlás | |
A társadalom megoszlása | |
Szabadok és rabszolgák | |
Gazdasági élet | |
Szellemi polgárosodás | |
Küzdelmek a trónért s a nemzeti függetlenségért | 118 |
Péter és Aba Sámuel viszályai | |
Küzdelmek a német császárral | |
I. Endre helyreállítja az ország függetlenségét | |
I. Béla | |
A pogányság végleges megszünte | |
Salamon | |
Összeütközés Géza herczeggel | |
Bukása | |
I. Géza és I. László kora | 135 |
I. Géza | |
Az új korona | |
I. László | |
Jellemzése | |
Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
Meghódítja Horvátországot | |
Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
Meghódítja Horvátországot | |
Harczai a kúnokkal | |
A kor nagy egyházpoltikai kérdései | |
Ellentétek László s a pápaság politikája közt | |
Uralkodása eredményei | |
Halála | |
A királyság első százada | 150 |
A királyi Magyarország százados fejlődése | |
A királyi hatalom | |
Királyi gyűlése | |
Törvényhozás | |
A társadalom tagolata | |
Várszerkezet | |
Telepítések | |
A jólét fokozódása | |
A munkás elemek | |
A papság | |
Kereskedés | |
Járványok | |
Pénzverés | |
Utak | |
Kivitel | |
Erkölcsi és jogélet | |
Igazságszolgáltatás | |
Istenitélet | |
Vegyes házasságok | |
A papság házassága | |
Kolostorok | |
Szellemi élet | |
A magyar nyelv és költészet | |
Végeredmények | |
Az Árpádok két utolsó százada | |
Kálmán király és alkotásai | 181 |
Egyénisége | |
Az első keresztes hadak | |
Küzdelmei Álmos herczeggel és a németekkel | |
Végleg meghódítja Horváth-Dalmátországot | |
Viszonya a pápasággal | |
Lemond a főpapok kinevezésének jogáról | |
Enged a papok házassága dolgában | |
Belső reformjai | |
Pénzügy | |
Hadügy | |
A királyi czím kibővülése | |
A magyar társadalom képe Kálmán törvényeiben | |
Halála | |
Küzdelmek Bizáncczal | 201 |
II. István | |
Küzdelem Dalmácziáért | |
Összeütközés Bizáncczal | |
II. Béla | |
Borisz trónkövetelő | |
II. Géza | |
Mánuel császár támadásai | |
III. István | |
II. László | |
IV. István | |
A görög támadások következményei | |
III. Béla és Imre királyok | 220 |
III. Béla és Bizáncz | |
Küzdelmei öccsével | |
Visszaszerzi Dalmácziát | |
Felsőbbsége alá vonja Ráczországot | |
Harczai Halics birtokáért | |
Belső kormányzata | |
Imre király | |
Küzdelmei Endre herczeggel | |
Zára elveszte | |
III. László | |
Endre herczeg trónra jut | |
A királyság második százada | 235 |
A magyarság lelki átalakulása | |
Ennek következményei államban és társadalomban | |
A király és a főpapság | |
A társadalom | |
Az új fejlemények körvonalai | |
Bevándorlás | |
Felekezeti viszonyok | |
Az ország külső képe | |
Városok | |
Új szerzetrendek | |
Nagybirtokosok | |
Kereskedelem | |
Néprajzi állapotok | |
Erkölcsi élet | |
Rabszolgaság | |
Szellemi élet | |
A névtelen jegyző | |
II. Endre kora | 263 |
Egyénisége | |
Külpolitikája | |
Küzdelem Halicsért | |
Gertrud királyné megöletése | |
Endre részt vesz a keresztes háborúban | |
A belső zürzavar | |
Az arany bulla s más kiváltságlevelek | |
Endre és fia, Béla | |
A német lovagrend | |
Küzdelem az egyházzal | |
Endre halála | |
Közállapotok | |
IV. Béla és a tatárjárás kora | 293 |
Egyénisége | |
Helyreállítja a belső nyugalmat | |
Rendezi a pénzügyeket | |
A mongolok | |
Kúnok | |
A tatárjárás | |
Az ország ujjászervezése | |
Külpolitikai törekvések | |
Harczos Frigyes osztrák herczeg | |
Küzdelem Stiria birtokáért | |
Magyarország és Csehország | |
Béla és fia, István | |
Béla halála | |
Az utolsó Árpádok | 326 |
V. István | |
A kún kérdés | |
A cseh háború | |
IV. László | |
Belső küzdelmek | |
Szövetség a németh császárral | |
A morvamezei győzelem | |
A pápa beavatkozása | |
A kúnok | |
Összeütközés Nápolylyal és Rómával | |
Lászlót orgyilkosok megölik | |
Különféle trónkövetelők | |
III. Endre | |
Küzdelmei a főurakkal | |
VIII. Bonifác és az Anjouk | |
Az általános zűrzavar | |
Endre király halála | |
Az Árpádok munkája | 365 |
Az Árpádok és a magyar nemzet | |
I. Szent István államszervezete | |
Fokozatos átalakulás | |
Az új hatalmi tényezők | |
A társadalom | |
Városi élet | |
Földesúr és jobbágy | |
A népesség száma | |
A magyar nyelv | |
Tudomány | |
Művészet | |
Iskola | |
Négy század eredményei | |
Az Anjouk és Luxemburgok kora | |
Venczel, Ottó és I. Károly | 401 |
A pápa és a magyar nemzet | |
I. Venczel | |
I. Ottó | |
Lemondásuk | |
I. Károlyt királylyá választják és megkoronázzák | |
Az ország feldarabolása | |
Területi fejedelemségek | |
Károly a köznemességre támaszkodik | |
Hosszú küzdelemben helyreállítja az államegységet | |
Zách Felicián merénylete | |
Károly trónjának megszilárdulása | |
Károly király alkotásai | 422 |
Károly király és a Habsburgok | |
Viszonya Lengyelországgal és Nápolylyal | |
A melléktartományok | |
Ráczország | |
Havasalföld alakulása | |
Károly pénzügyi és katonai reformjai | |
Károly és az egyház | |
Az új aristokraczia | |
Városok | |
Jobbágyság | |
Károly halála | |
Nagy Lajos | 446 |
Lajos király egyénisége | |
Első háborúja Velenczében | |
Endre herczeg tragédiája | |
A két nápolyi hadjárat | |
Lajos és a szentszék | |
Viszonya IV. Károly császárhoz | |
Küzdelmei a Habsburgokkal | |
Visszahódítja Dalmácziát | |
A török megjelenése a Balkánfélszigeten | |
Bosznia | |
Ráczország | |
Bolgárország | |
Havasföld | |
A moldvai vajdaság alakulása | |
Lajos és a török kérdés | |
Lajos mint lengyel király | |
Utolsó háborúja Velenczével | |
A turini béke | |
Nagy Lajos Magyarországon | 476 |
Lajos király belső kormányzata | |
A magyar egyház | |
A nemesség | |
A városok | |
Kereskedés és ipar | |
Igazságszolgtatás | |
A fekete halál | |
A valláspolitika és a telepítés | |
Szellemi élet | |
A pécsi egyetem | |
A királyi udvar | |
A két Erzsébet | |
A trónöröklés rendezése | |
Lajos halála | |
Küzdelmek a trónért | 508 |
Erzsébet királyné halomra dönti a megállapított trónöröklési rendet | |
Mária magyar, Hedvig lengyel királynő lesz | |
II. Károly | |
A délvidéki lázadás | |
Erzsébet meggyilkolása | |
Mária fogsága és szabadulása | |
Férje Zsigmond király lesz | |
Mária halála | |
Harczok a délvidéken | |
A nikápolyi hadjárat | |
Nápolyi László | |
Róma két ízben fellázítja a papságot | |
Zsigmond győzelme | |
Trónjának végleges megszilárdulása | |
Zsigmond király nemzetközi szerepe | 540 |
A hosszú belháború következményei | |
Magyarország felmondja IX. Bonifácz pápának az engedelmességet | |
A melléktartományok viszonya | |
Velencze elfoglalj Dalmácziát | |
Zsigmond német király lesz | |
Az egyház egységének helyreállítása | |
A konstanzi zsinat | |
A huszita mozgalom és háború | |
Küzdelmek a törökkel | |
Zsigmond császárrá koronáztatik | |
Halála | |
Magyarország Zsigmond korában | 562 |
Zsigmond uralkodásának jelentősége | |
Második neje, Borbála királyné | |
Idegen és magyar urak | |
A nemesség | |
A törvényhozás | |
Buda az udvar székhelye | |
Más városok | |
Kereskedelem | |
Igazságszolgáltatás | |
Ipar és művészet | |
Bevándorlás | |
Jobbágyság | |
Pórlázadások | |
Huszíta és bugumil hatás | |
Eretnekségek | |
A honvédelem ujjászervezése | |
Nándorfejérvár és Hunyady János | |
A Hunyadyak kora | |
Trónviszályok. Hunyady János | 599 |
Albert király és Erzsébet királyné | |
Albert halála | |
I. Ulászló király | |
Az ország ketté oszlása | |
A török veszedelem | |
Hunyady János | |
Egyénisége | |
Győzelmes harczai a keleten | |
A várnai csata s Ulászló halála | |
Belmozgalmak | |
V. László királylyá választatik | |
Hunyady kormányzósága | 617 |
V. László | |
Hunyady és ellenségei | |
III. Frigyes császár üzelmei | |
Harczok a törökkel | |
V. László kiszabadul a császár kezéből s önálló uralkodó lesz | |
Konstantinápolyt a török megvívja | |
Az 1456-iki hadjárat | |
Capistrano | |
Hunyady János győzelme és halála | |
Cilley és Hunyady László | |
A budai merénylet | |
Hunyady László kivégzésének következményei | |
V. László halála | |
Az ország belső állapotai a királyválasztás előtt | |
Mátyás király | 636 |
Egyénisége és belső küzdelmei | |
Trónjelöltek | |
Hunyady Mátyás királylyá választatik | |
Egyénisége | |
Bajai Szilágyi Mihálylyal és az elégedetlen urakkal | |
Az ország belállapota | |
Mátyási viszonya Frigyes császár, György cseh király és a Szentszék irányában | |
Első harczai a törökkel | |
Mátyás király nyugaton és keleten | 656 |
A cseh zsebrákok leverése | |
A szent korona visszaszerzése | |
Küzdelmek Bosznia birtokáért | |
A koronázás | |
Török béke | |
Lázadás Erdélyben | |
Moldvai hadjárat | |
Háboru Csehországgal | |
Az 1471-iki lázadás | |
Mátyás megszerzi a cseh melléktartományokat | |
Szabács megvétele | |
Mátyás nőül veszi Beatrix nápolyi herczegnőt | |
Mátyás király hatalma delelőjén | 676 |
Frigyes császár üzelmei | |
Mátyás fegyverrel kényszerít békére | |
Végleges béke a Jagellókkal | |
Mátyás és Velencze | |
Küzdelmek a törökkel | |
Dél-Olaszország | |
Új háború a császárral | |
Mátyás megvívja Bécset és elfoglalja az örökös tartományokat | |
A pápaság és a török kérdés | |
Mátyás külpolitikai működésének eredményei | |
Mátyás király és a közintézmények | 692 |
Mátyás belügyi alkotásai | |
Az állandó hadsereg | |
A királyi jövedelmek | |
Az országgyűlés és az adó | |
A vármegye | |
Az igazságszolgáltatás | |
Mátyás törvényhozása | |
Reformtevékenysége | |
Munkatársai | |
Egyéniségének és alkotásainak hatása | |
Mátyás király és a társadalom | 713 |
A társadalom főtényezői | |
A fő- és alsó papság | |
Az urak | |
A köznemesség | |
A földbirtok megoszlása | |
A városok | |
Az ipar | |
A belső és külső kereskedés | |
A bányászat | |
A jobbágyság | |
Mátyás király és a polgárosodás. Mátyás halála | 731 |
Mátyás király építkezései | |
Buda városa és vára | |
A királyi palota | |
A Corvina | |
Könyvnyomtatás | |
Oktatásügy | |
A budai udvar és írói, tudósai | |
Jannus Pannonius | |
A magyar nyelv és irodalom | |
Corvin János | |
A trónöröklés rendezése | |
Mátyás halála | |
A szövegképek lajstroma |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.