A magyar baromfigazdaság

Előszó

Részlet:

A baromfigazdaság jelentősége

Baromfigazdaságon a baromfitermékek előállításának, feldolgozásának és a fogyasztókhoz eljuttatásának valamennyi fázisát értjük együttvéve. Bővebben kifejtve: a baromfigazdaság a tenyésztés (keltetés, felnevelés, tenyész- és haszonállat-előállítás, takarmányozás, ólazás), a baromfi-egészségügy, a baromfihús-, tojás-, libamáj- és tolltermelés, az ipari baromfitermék gyártás, a szállítás és tárolás, a belföldi és külföldi értékesítés egymáshoz kapcsolódó biológiai, műszaki és közgazdasági folyamatainak összessége. Ezen folyamatok külön-külön és együttvéve a belföldi élelmiszer-fogyasztást és a kiviteli feladatok teljesítését szolgálják. A régi Magyarországon, de a felszabadulás után is egy ideig a baromfitenyésztés volt a legelhanyagoltabb állattenyésztési ágazat. Az 1960-as évek második felében viszont - a tenyésztés fejlesztése, a korszerű telepek kialakítása, a modern technológia bevezetése stb. következtében - a korszerű állattenyésztésnek szinte iskolapéldája lett. Az ugrásszerű fejlődést igazolja, hogy napjainkra a sertéstenyésztésen kívül a baromfitenyésztés lett a legnagyobb abrakfogyasztó állattenyésztési ágazat. 30-35 évvel korábban a Magyar Gazdaságkutató Intézet az országos takarmánymérleg készítésekor az akkori 20-60 milliós baromfiállomány takarmányszükségletére csak a tömési kukoricafogyasztással számolt. Ezzel szemben ma már a baromfitenyésztés élelmiszer-gazdasági jelentősége korántsem a háziszárnyasok igénytelenségéből adódik.
A baromfitenyésztés nagy népélelmezési szerepét aláhúzza az a tény, hogy hazánkban az egy főre jutó állati fehérje fogyasztásnak 25-30%-a baromfihúsból és tojásból származik. Világszerte tapasztalható, hogy a fejlett társadalmakban az igényesebb szellemi munkához könnyen emészthető állati fehérje szükséges. Így ezért is nő a baromfitenyésztés jelentősége.
Mint ismeretes, baromfitenyésztésünk volumenét a hazai igények bőséges kielégítésén kívül az exportlehetőségek is befolyásolják. Vissza