1.045.741

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar autópályák története

Az első 35 év

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: KHVM Autópálya Igazgatóság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 452 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégám!

Harmincöt év egy emberöltő. Ennyi a magyar autópályahálózat kiépítésének történelmi távlata is - az eredmény 420 kilométer üzemelő autópálya és autóút. A kerek... Tovább

Előszó

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégám!

Harmincöt év egy emberöltő. Ennyi a magyar autópályahálózat kiépítésének történelmi távlata is - az eredmény 420 kilométer üzemelő autópálya és autóút. A kerek évfordulók alkalmasak arra, hogy az ember egy pillanatra megálljon, visszatekintsen, ünnepeljen, átgondolja a jövőt. Ezen gondolatokra alapozva indítottuk útjára a magyar autópálya-építés történetét bemutató kiállítás elképzelését, kérve a kollégák, a szakma segítségét. A kiállítás az elmúlt év végén megnyílt és a Közlekedési Múzeum egyik leglátogatottabb bemutatójaként működik, igazolva eme gondolat helyességét, bizonyítva, hogy az ügy számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére is.

A kiállítás előbb-utóbb bezár, a látottak emléke egyre halványul. A harmincöt év szakmai törekvéseinek, a beruházásokban, a tervezésben, az építésben résztvevőknek kétségkívül legszebb és legmaradandóbb emlékműve a jól üzemelő mű, maga a hálózat. Úgy gondoltuk azonban - alapozva a huszonöt éves évforduló alkalmával a szakmai lapokban megjelent cikksorozat lelkes szerzői által összegyűjtött ismeret anyagra is - hogy könyv alakú monográfia ugyancsak maradandó emlék, egyben hasznos szakmai forrásmunka lehet. A kezdeményezést támogatta a minisztérium szakmai vezetése-segítve az anyagi források előteremtését. így nem volt akadálya annak, hogy a szakma lelkes, nagyszámú szerzői közössége munkához lásson és a Közlekedéstudományi Egyesület keretei közt, nemzetközileg elismert tudós főszerkesztésében előálljon a kézirat. Vissza

Tartalom

Előszó
Bevezetés

1. A magyar autópályák hálózatának kialakulása, előkészítési és beruházási feladatai

1.1 Az országos közúthálózat és benne a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervei 1
1.1.1. Az országos közúthálózat kialakulása a II. világháború után 1
1.1.2. A gyorsforgalmú utak igényének megjelenése. A gyorsforgalmú úthálózat első tervezete 4
1.1.3. Az 50-es, 60-as évek hálózatfejlesztési javaslatai. A sugaras hálózatok 6
1.1.4. A hosszú- és középtávú tervezés megerősödése a 70-es években. A gyűrűs-sugaras hálózat 13
1.1.5. A 80-as évek országos közúthálózat fejlesztési terve 19
1.1.6. Az 1990. évi országos közúthálózat fejlesztési program ... 27
1.1.7. A magyar gyorsforgalmú úthálózat távlati fejlesztési terve (1996) . 33
1.2. Az egyes autópályák és autóutak megvalósítása és az előkészítés folyamatának fejlődése 1961 és 1996 között 37
1.2.1. Az M7 autópálya Budapest-Balaton között (1962-1976) . . 42
1.2.2. Az Ml autópálya megvalósítása Budapest-Hegyeshalom (országhatár) között (1966-1996) 44
1.2.3. Az M3 autópálya megvalósítása Budapest-Gyöngyös között (1972-1983) 47
1.2.4. Az M5 autópálya megvalósítása Budapest-Kecskemét között (1977-1990) 48
1.2.5. Az MO autóút-gyűrű megvalósítása az M1-M5 autópályák között (1986-1994) 49
1.2.5.1. Az 11B szakasz építése 50
1.2.5.2. Az 11A szakasz építése 51
1.2.6. A gyorsforgalmú utak beruházása előkészítési és jóváhagyási rendjének fejlődése 52
1.2.6.1. Az előkészítési és beruházási feladatokat ellátó szervezetek 52
1.2.6.2. Előkészítési munkák a vállalatba adásig 54
1.2.6.3. Az építési engedélyezési eljárás, az építési engedélyek tartalma, műszaki előírások 57
1.2.7. Az autópályák műszaki ellenőrzése. Arak és minőség 60
1.2.7.1. A műszaki ellenőrzés szervezete 60
1.2.7.2. A minőség kérdése 61
1.2.7.3. Az árak kérdése 63

1.3. A magyar autópálya beruházások finanszírozásának alakulása (1961-1996) 65
1.3.1. Finanszírozási modell a tervgazdaságban 66
1.3.2. A költségvetési támogatás és korlátjai 67
1.3.3. A külföldi kiegészítő források bevonásának és az útdíj bevezetésének első kísérlete (az 500 km-es útdíjas autópálya program) 70
1.3.4. Az Útalap szerepe az autópályák fejlesztésénél és a kiegészítő
hitelforrások 80
1.3.5. A koncesszió, mint a külföldi tőke bevonásának új formája a
magyar autópálya hálózat fejlesztésébe 85
1.3.5.1. A koncessziós rendszer alkalmazásának indokai és
előfeltételeinek megteremtése 85
1.3.5.2. Az Ml-Ml 5-ös koncessziós autópálya szak aszok versenytárgyalása és megvalósítása. 87
1.3.5.3. Az M5-ÖS koncessziós autópálya versenytárgyalása és
építése 93
1.3.5.4. AzM3-M30-as autópályák koncessziós versenytárgyalásai 96
1.3.5.5. Az M7 autópálya koncessziós versenytárgyalásai . . 97
1.3.6. Az állami útdíjas autópálya-építési konstrukció kialakulása . 98

2. Az autópályák tervezési munkái
2. A magyar autópálya tervezés 35 éve 101
2.1.1. Az autópálya tervezés előzményei és fejlődése hazánkban 101
2.1.2. Az autópálya tervezés szervezete 1960-1995 között . . . 106

2.2. Az M7 autópálya tervezése 109
2.2.1. A tervezés folyamata a Budapest-Balaton közötti szakaszon 109
2.2.2. A tervezés előkészítése 110
2.2.3. Az autópálya vonalvezetésének részletes tervezése 112
2.2.4. Az autópálya-csomópontok tervezése 117
2.2.5. A földmunka és a víztelenítés tervezése 119
2.2.6. Az autópálya keresztszelvényének és pályaszerkezetének tervezése 121
2.2.7. Az üzemeltető, fenntartó és forgalomtechnikai létesítmények és építményeinek tervezése 122
2.2.8. Az M7 autópálya környezetvédelmi tervezése, és tájba illesztése 123
2.2.9. Az M7 autópálya további tervezése Zamárditől a határig 124

2.3. Az Ml autópálya tervezése 127
2.3.1. A tervezés folyamatának összefoglalása 127
2.3.1.1. Előzmények 127
2.3.1.2. A tervezés menetének ismertetése 129
2.3.2. A tervezés előkészítése 131
2.3.2.1. A Budapest-Törökbálint közötti szakasz 131
2.3.2.2. ATörökbálint-Tatabánya közötti szakasz 131
2.3.2.3. ATatabánya-Győr közötti szakasz 134
2.3.2.4. A Győr-országhatár közötti szakasz 134
2.3.3. Az autópálya vonalvezetésének és csomópontjainak a tervezése 135
2.3.3.1. A Budapest-Törökbálint közötti szakasz 135
2.3.3.2. ATörökbálint-Tatabánya közötti szakasz 135
2.3.3.3. A Tatabányar-Győr közötti szakasz 137
2.3.3.4. A Győr-országhatár közötti szakasz 137
2.3.4. Az Ml autópálya földműveinek és keresztszelvényének tervezése 139
2.3.5. Üzemeltető, fenntartó és forgalomtechnikai létesítmények és
építmények tervezése 141
2.3.5.1. Autópálya üzemmérnökségek 141
2.3.5.2. A díjfizetés létesítményei az Ml autópálya koncessziós szakaszán 142
2.3.5.3. A hegyeshalmi határátkelőhely 143
2.3.5.4. Az Ml autópálya pihenőhelyei 144
2.3.6. Környezetvédelmi tervezés az Ml autópályán 146

2.4. Az M3-as autópálya tervezése 147
2.4.1. A Budapest-Gyöngyös közötti szakasz 148
2.4.1.1. A tervezés folyamata 148
2.4.1.2. A tervezés előkészítése 149
2.4.1.3. A vonalvezetés és csomópontjainak tervezése a földmunka és a víztelenítés tervezése 150
2.4.1.4. Az autópálya keresztszelvényének tervezése 156
2.4.1.5. Az üzemeltető, fenntartó és forgalomtechnikai létesítmények és építmények tervezése 157
2.4.1.6. Az M3 első szakaszának környezetvédelmi tervezése . 158
2.4.2. Az M3-as autópálya Gyöngyös-Emőd-Polgár és az M30-as
autópálya Emőd-Miskolc közötti szakasza 159
2.4.2.1. A tervezés folyamata
2.4.2.2. A tervezés előkészítése 160
2.4.3. Az M3 autópálya Polgár-országhatár közötti szakasz telepítésének tervezése és egyeztetése 162

2.5. Az M5 autópálya tervezése 164
2.5.1. Bevezetés 164
2.5.2. Az M5 autópálya tervezésének első időszaka 165
2.5.3. Az M5 autópálya tervezésének második időszaka 167
2.5.3.1. Az M5 autópálya funkcióinak figyelembevétele . . . 168
2.5.3.2. Településszerkezeti vizsgálat 169
2.5.3.3. Az M 5 útdíjas autópálya jelenlegi tervezési feladatai . 170

2.6. Az MO autópálya tervezése 173
2.6.1. A tervezés folyamatának összefoglalása 173
2.6.2. A tervezés előkészítése 176
2.6.3. Az autópálya vonalvezetésének és csomópontjainak tervezése 178
2.6.3.1. A budapesti MO körgyűrű általános tervezési elvei . . 178
2.6.3.2. Az MO autóút déli I. szektorának vonalvezetése ... 179
2.6.3.3. Az MO autóút csomópontjainak tervezése . 180
2.6.4. Az üzemeltetést és a fenntartást szolgáló létesítmények és a
forgalomtechnika tervezése 181
2.6.5. Az autópálya környezetvédelmi tervezése 182
2.6.6. A tervezés helyzete az MO közgyűrű további szektoraiban . . 182

2.7. Az autópályák hídszerkezeteinek tervezése 184
2.7.1. Az autópályahidak fő tervezési és építési sajátosságai 184
2.7.2. Az M7 autópálya hídjai (Budapest-Zamárdi) 186
2.7.3. Az Ml autópálya hídjai . 190
2.7.3.1. A Tatabánya-győri szakasz hídjai (62-118km) . . . 190
2.7.3.2. A Tatabánya-budapesti szakasz hídjai (16,5-62 km) . 191
2.7.3.3. Az M1 autópálya Győrt elkerülő szakaszának hidjai . 192
2.7.3.4. Az M1 autópálya Abda-Országhatár közötti konceszsziós szakaszának hídjai 193
2.7.4. Az M5 autópálya hídjai (Budapest-Kecskemét) 195
2.7.5. Az M3 autópálya hídjai Budapest-Gyöngyös között 195
2.7.6. Az MO autóút-gyűrű hidjai az Ml és M5 autópályák között . . 197
2.7.6.1. Az MO autóút-gyűrű hídjai az Ml és a 6. sz. főút között 197
2.7.6.2. Az MO autóút-gyűrű hídjai a 6. sz. főút és az M7-M1
autópályák között 197
2.7.7. A közeljövőben várható autópálya építések hídtervezési feladatai a 90-es évek végén 207

3. A magyar autópályák építési munkáinak 35 éve
3.1. Az építési szervezetek és fejlődésük 209
3.1.1. Az autópálya építő szervezetek kialakulása 209
3.1.1.1. A Betonútépítő Vállalat 209
3.1.1.2. A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. 210
3.1.1.3. A Betonútépítő Nemzetközi Építő Rt. 211
3.1.1.4. A Magyar Aszfalt Rt. ( a volt Aszfaltútépítő Vállalat) . 212
3.1.1.5. A Hídépítő Vállalat Rt. 213
3.1.1.6. A STRABAG Hungária Építő Rt. 214
3.1.1.7. Az építést segítő más intézmények és szervezetek . . .215
3.1.2. Az építésszervezés fejlődése a hazai autópálya építéseknél . . 216
l. Autópályáink építési technológiáinak 35 éves fejlődése . . . 218
3.2.1. A földművek kivitelezése 218
3.2.1.1. A földművek kitűzési módja 218
3.2.1.2. A vonalak rövid jellemzése mérnök-geológiai szemponthói 219
3.2.1.3. A földmű építés kivitelezése és alkalmazott gépláncai . 220
3.2.1.4. A földművel együtt épített kisebb műtárgyak 222
3.2.1.5. A földművek védelme 223
3.2.2. A földművek és a pálya víztelenítésének megoldása 225
3.2.2.1. Az építés alatti ideiglenes víztelenítési rendszerek . . 225
3.2.2.2. A talajvizek végleges víztelenítési rendszere 226
3.2.2.3. A felszíni vizek végleges elvezetése 228
3.2.3. A védőrétegek és burkolatalapok építése 229
3.2.3.1. A teherbíró földmű tükör kialakítása 230
3.2.3.2. A helyszínen kevert cement-stabilizációs védőréteg . . 232
3.2.3.3. A makadám-rendszerű zúzottkő burkolatalap . . . 235
3.2.3.4. A mechanikai stabilizációs burkolatalap 236
3.2.3.5. A telepen kevert cementstabilizációs burkolatalap . . 238
3.2.3.6. A folytonos szemeloszlású feszültségelosztó zúzottkő alapréteg 241
3.2.3.7. A bitumenes burkolatalap ok és kötőrétegek 244
3.2.4. A magyar autópályák pályaszerkezeteinek és kopórétegeinek
fajtái, történetük és értékelésük 248
3.2.4.1. Az alkalmazott pályaszerkezet-fajták 248
3.2.4.2. A betonburkolat, mint kopóréteg alkalmazása 254
3.2.4.3. Az érdesített homokaszfalt, mint magyar autópálya burkolat 256
3.2.4.4. A zúzalékvázas masztix-aszfalt, mint a második magyar autópálya aszfaltkopóréteg 260
3.2.4.5. Modifikált bitumenes vékony rétegben épített kopórétegek alkalmazása a magyar autópályák felújításainál 263
3.2.5. A cementbeton burkolat kivitelezése az M7 autópályán . . . 265
3.2.5.1. A betonburkolat építés keverőtelepei 266
3.2.5.2. A betonburkolatot készítő formasínes rendszerű géplánc 267
3.2.5.3. A fehérbeton optikai vezetősáv építése a kezdeti szakaszokon 269
3.2.5.4. A betonburkolat hézagképzésének kivitelezése és a kezdeti beton technológia fejlődése 270
3.2.6. Az aszfaltburkolatok kivitelezésének fejlődése az autópályákon 272
3.2.6.1. A kezdeti.időszak az autópályákon 272
3.2.6.2. A korszerű adagos típusú aszfaltkeverő telepek alkalmazása 273
3.2.6.3. A folyton-keverő elven működő aszfaltkeverő telepek és
fejlődésük 276
3.2.6.4. Az érdesített homokaszfalt autópálya-kopóréteg kivitelezési szempontjai 278
3.2.6.5. A zúzalékvázas masztixaszfalt autópályaburkolat kivitelezése 280
3.2.7. Az autópálya-hidak és műtárgyak kivitelezése 281
3.2.7.1. Az alapozások kivitelezésének fejlődése 282
3.2.7.2. A hidak alépítményeinek kivitele 282
3.2.7.3. A hidak felszerkezeteinek kivitelezése 282
3.2.7.4. Az alkalmazott betontechnológia fejlődése 283
3.2.7.5. Az állványozás és zsaluzás fejlődése 284
3.2.7.6. Ahídtartozékokfejlődése 284
3.2.7.7. Az autópályádon való hídépítés kivitelezésének irányzatai és fő nevezetességei a 35 év alatt 286

3.3. Az egyes hazai autópályák építési, kivitelezési szempontból
érdekes jellegzetességei 289
3.3.1. Az Ml/7 és az M7 autópálya kivitelezési jellegzetességei . . . 289
3.3.2. Az Ml autópálya Budapest-Győr-Országhatár kivitelezési jellegzetességei 291
3.3.3. Az M3 Budapest-Gyöngyös közötti autópálya kivitelezési jellegzetességei 293
3.3.4. Az M5 Budapest-Kecskemét közötti autópálya kivitelezési jellegzetességei 295
3.3.5. Az MO autópálya déli (M1-M5 autópályák közötti) szektorának
kivitelezési jellegzetességei 294

3.4. A minőségvizsgálatok kialakulása és fejlődése az autópályák
építésnél 300
3.4.1. A minőségi előírások és vizsgálatok előzményei és fejlődése a
hazai útépítésben és az autópályák építésénél 300
3.4.1.1. A kezdetek: Vállalati feltételek 1936-ban 300
3.4.1.2. Az útépítési MSZ szabványok az 1950-es években . . 301
3.4.1.3. Az Építőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ, 1963.) . 301
3.4.1.4. Az Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat előírásai (ÉSzKSz(1971) 303
3.4.1.5. Az új (07) jelű útépítési ágazati szabványok 305
3.4.1.6. A szabványügy jelentős változása, az Útügyi Műszaki
előírások rendszerének megjelenése (199516) és ezek előkészítése 308
3.4.2. Minősítés, és a minőségtanúsítás kötelezettségei az autópályák
építésnél 312
3.4.2.1. Minősítés az autópálya építés kezdeti időszakában . .312
3.4.2.2. Minőség biztosítás és minősítési eljárások a magyar autópályáknál az 1980-as években 312
3.4.2.3. A minőségtanúsítási rendszerek és a laboratóriumok és vállalati munkák akkreditációja 313

4. A magyar autópálya hálózat üzemeltetése és fenntartása
4.1 A szervezet kialakulása és fejlődése 317
4.1.1. Az Autópálya Igazgatóság kialakulása 317
4.1.2. Az üzemeltetés-fenntartás területi egységeinek kezdeti kialakulása és fejlődése 318
4.1.3. Az autópálya mérnökségek kialakulása 320
4.1.4. A területi egységek elhelyezése és kialakítási körülményei . . 323
4.2. A magyar autópálya hálózat üzemeltetése 325
4.2.1. Az általános üzemeltetési követelmények kialakulása a hazai
autópályákon 325

4.2.1.1. Az útellenőrzés 328
4.2.1.2. A segélykérő telefon és az információs szolgálat . . . 329
4.2.1.3. Általános üzemeltetési feladatok az autópályákon . . 333
4.2.1.4. Együttműködés a társ-szervezetekkel társ-hatóságokkal 336
4.2.2. Téli útüzemeltetés az autópályákon 337
4.2.2.1. A síkosság elleni védekezés 337
4.2.2.2. A hó-eltakarítás és a hóakadályok keletkezésének megakadályozás 339
4.2.3. Az autópályák és a környezetvédelem 340
4.2.4. Az útüzemeltetés és fenntartás gépparkja az autópálya mérnökségeken 343
4.2.5. Az autópályák adatainak állapotfelvétele és az útadat-bank felépítése 346
4.2.5.1. Az állapotfelvétel módja az autópályáknál 346
4.2.5.2. Az útadat-bank és felhasználása az autópályákon . . 351
4.2.5.3. Az autópálya-hálózat hidjainak vizsgálata és állapotfelvétele 352

4.3. A forgalomirányítás és forgalombiztonság az autópályáinkon 354
4.3.1. A magyar autópályák jelzésrendszere 354
4.3.1.1. Az információs jelzésrendszer elvei a magyar autópályákon 354
4.3.1.2. Az alapjelzések továbbfejlesztése a forgalombefolyásolás irányában 356
4.3.1.3. A jelzőtáblák előállításának technológiai fejlődése . . 357
4.3.2. Az ideiglenes forgalmi rend jelzése az autópályákon 359
4.3.3. Az autópályák biztonságának fokozása a burkolatjelek és úttartozékok rendszerével 364
4.3.4. A forgalomszámlálás rendszere és a forgalom alakulása gyorsforgalmi útjainkon 367
4.3.5. Autópályáink és autó útjaink forgalombiztonsága 370
4.3.6. A kezelői tevékenységek jellegzetességei az autópályákon . .. 377

4.4. Az autópálya szolgáltatások 373
4.4.1. A szolgáltató létesítmények
4.4.2. A kialakítás irányelvei, a szolgáltatók megjelenése az autópálya hálózaton
4.4.3. Az autópálya pihenőhelyek felszereltsége 382
4.5. A magyar autópálya hálózat fenntartása 385
4.5.1. A fenntartási tevékenység kialakulása autópályáinkon . . . 385
4.5.1.1. A kezdeti időszak nehézségeinek fenntartási-rekonstrukciós megoldásai 387
4.5.1.2. A fenntartási munkák fő fajtái és folyamatos fejlődésük 387
4.5.1.3. A földművek fenntartása 387
4.5.1.4. A víztelenítési rendszerek fenntartása 389
4.5.1.5. A pályaburkolat fenntartása 389
4.5.2. A házilagos fenntartás feladatai 390
4.5.2.1. A burkolatok az úttartozékok és a jelzésrendszerek házilagos fenntartása 390
4.5.2.2. A növényzet fenntartási munkái 392
4.5.2.3. Házilagos hídfenntartási munkák 392
4.5.3. A vállalati kivitelezésű fenntartási munkák fejlődési irányai . 393
4.5.4. Az aszfaltburkolatok fenntartási munkái során alkalmazott jellemző technológiák 398
4.5.4.1. Keréknyom vályú javítás 398
4.5.4.2. A burkolat kedvezőtlen esésviszonyaiból eredő vízelvezetési problémák megszüntetése 399
4.5.4.3. Forró modifikált bitumenes bevonat 399
4.5.4.4. A vékonyaszfalt, mint új kopóréteg bevezetése a rekonstrukcióknál 400
4.5.4.5. A régi kopóréteg eltávolításával készülő új kopóréteg . 401
4.5.4.6. Új kopóréteg építése emulziós leragasztással a régi kopóréteg fölé 401
4.5.4.7. Új kopóréteg építése SAMI réteggel 402
4.5.4.8. Burkolat felújítási technológiák hibás kötőréteg esetéhen 402
4.5.4.9. A kötőréteg részleges eltávolítása, új alapanyagok hozzáadásával gyártott kötőréteg építése (REMlX-eljárással) 403
4.5.4.10. REMIX-Plus eljárás (újrafelhasználás és vékony új
kopóréteg építése egy menetben) 403
4.5.4.11. Keverőtelepi újrafelhasználás 404
4.5.4.12. Modifikált vékonyaszfalt-réteg eltávolítással történő
felújítása 404
4.5.4.13. Meglévő vékonyaszfalt-réteg új aszfaltréteggel
történő megerősítése 405
4.5.5. Betonburkolatok javítási technológiái 405
4.5.5.1. Hossz-és kereszthézagok kiöntése 405
4.5.5.2. Táblalépcsők megszüntetése 403
4.5.5.3. Hámló betonfelület javítása 2-3 évi időtartamra, betonpálya vékony aszfaltos felújítása 406
4.5.5.4. Betontáblák összetörése, alapként való felhasználása
és többrétegű aszfaltszerkezet építése 406
4.5.6. Vállalati hídfenntartás az autópályáknál 406
4.5.6.1. Az ütemezett autópálya-építés hídfenntartási következményei 406
4.5.6.2. A hidak burkolatával kapcsolatos fenntartási feladatok 408
4.5.6.3. Hidak víztelenítésének fenntartási munkái 410
4.5.6.4. A különböző autópálya-hídszerkezetekkel kapcsolatos
tapasztalatok értékelése 410
4.5.6.5. Néhány egyéb, jelentős fenntartási feladat a hidak rehabilitációjánál 412

5. hazai autópálya építés 35 éves története
1960-1995" című kiállítás ismertetése 421

Irodalomjegyzék 429
Német nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék
Angol nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem