A magyar art deco építészet I.

Előszó

Részlet a műből:
AZ ART DECÓRÓL
Az art deco volt a legutolsó nagy iparművészeti stílus, mely sokfajta képzőművészeti forrásból táplálkozott, és a legelső egyetemes stílus, mely az építészetre is kihatva, globálisan terjedt el a két világháború között. Ugyanakkor az első modern világstílus, mely az élet minden területére hatott, az építészet, a festészet, szobrászat mellett a divatra, a táncra, a színpadi-és filmdíszletre, a jelmeztervezésre, a moziépítészetre és a formatervezésre. A kereskedelmi (alkalmazott) grafikára (díszcsomagolás, tipográfia, sajtóreklámok, magazincímlapok, plakátok) és ezen keresztül a modern szórakozásra, sportra, utazásra, a szabadidőre gyakorolt hatásának köszönhetően az art deco stílus önmaga reklámja lett.
Az art deco iparművészet már az I. világháború előtt is létezett, de tömeges építészeti alkalmazása az 1925-ös párizsi világkiállítással kezdődött el. A kiállítás francia neve Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes (Modern iparművészeti és ipari kiállítás) volt, amit először Le Corbusier rövidített Expo. Art. Deco-ra 1959-ben, majd egy 1966-os retrospektív tárlaton Bevis Hiilier muzeológus használta az art deco elnevezést. Később még vitatkoztak a Deco Style, Deco 25, Zig-zag Modern, Jazzmodern Style elnevezésen is. de az 1980-as évektől az art deco művészettörténeti elnevezése véglegesen gyökeret eresztett a világ minden táján. A maga korában Magyarországon modern díszítménynek vagy cikk-cakkos dekorációnak nevezték ezt a stílust, egyes irányzatai még külön elnevezést is kaptak a szaksajtóban.
A szöveg további részében a népszerű szecesszió elnevezés alatt minden új, századfordulós építészeti irányzatot értek összesítve, jóllehet ez csak az egyik irányzat a többi közül, mely a megkülönböztethető bécsi szecesszióból ered. Ugyanez érvényes a modern elnevezésre, amely a Bauhaus iskolája mellett sok korabeli ún. racionalista és tárgyilagos építészeti irányzatot takar.
A magyarországi szecesszió kutatása és fokozatos átértékelése az 1960-as évektől indult el. Gerle János több évtizedes kutatómunkájának köszönhetően lett ismét népszerű és a mai napig bőven kutatható ez a művészeti stílus. Ezzel szemben az art deco
magyarországi iparművészeti hatását először 1973-ban vetették fel külföldi hatásra,1 de csak 1985-ben szerveztek art deco témájú kiállítást az Iparművészeti Múzeumban. Magyarországi építészeti megjelenésével először Fer-kai András foglalkozott egy folyóiratcikkben 1986-ban.2 A két világháború közötti építészetről szóló, több száz épület adatait tartalmazó 1995-ös és 2001-es könyvei a technikai korlátok miatt azonban kisméretű, fekete-fehér fotókat közölt art deco épületekről.3 Ezután jelent meg még l-l könyv rövid fejezete, melyek már hosszabban tárgyalták a stílus építészeti jellemzőit egy tucat, nagyobb fényképet mellékelve.4
Párizs, a világkiállítás főbejárata, Henri Favler és André Ventre építészek, 1925. Vasmunkák: Edgár Brandt, szökőkút üveglámpák: René Lallque. dombprmúvek: Henri Navarre. forrás: Clouzot/Dover PF 1.1. o. Vissza